A mezőgazdasági miniszter, Dragan Glamočić és a tejtermelők egyesületeinek képviselői közötti tárgyalás után – akik az elmúlt napokban tiltakozó megmozdulásokat szerveztek – megszűntek az útlezárások az utolsó két helyszínen is, Bresnicában és Miločajban.
Glamočić a szerb kormány épületében tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy felvásárolták a tejpor és a sajt feleslegeit, míg egyes tejfeldolgozók, amelyek korábban csökkentették az átvételi árat, beleegyeztek abba, hogy a leginkább rászoruló termelők számára literenként körülbelül öt dinárral emelik az árat.
A miniszter úgy értékelte, hogy megkezdődött az „igazi párbeszéd” a gazdálkodókkal, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem lehet minden problémát egyszerre megoldani. Kiemelte, hogy a tejárak csökkenése az európai piacon kialakult zavarok és az onnan Szerbiába is átterjedő túltermelés következménye.
„A politikát nem lehet nyomás alapján alakítani, a tej ára pedig már 40–50 éve a piacon formálódik. Ez a probléma nem Szerbiában keletkezett, hanem az Európai Unióból gyűrűzött át, amely Kína és az Egyesült Államok vámintézkedéseivel szembesült, ami a tej árának csökkenéséhez és feleslegek kialakulásához vezetett” – mondta Glamočić a „Šajkača” gazdaszövetség, valamint a Šumadija és Pomoravlje tejtermelőinek egyesületével folytatott találkozó után.
Elmondása szerint az állam a tejporfelesleget a cukrászipar segítségével tudta kezelni, míg társadalmilag felelős vállalatok felvásárolták az összes sajt-felesleget a leginkább érintett térségben, amely 12–13 tejüzemet foglal magában.
Az átvételi árakkal kapcsolatban a miniszter kiemelte, hogy több tejüzem is ígéretet tett arra, hogy emeli a tej árát Szerbia azon részén, ahol a legnagyobb volt az áresés.
„Ezek a Kraljevói Tejüzem, a jastrebači Eko biser, a Lazar Blace tejüzem, valamint még néhány kisebb tejüzem, amelyek megígérték, hogy a leginkább érintett termelők számára öt dinárral emelik az árat” – hangsúlyozta Glamočić.
Hozzátette, hogy az állam nem határozhatja meg adminisztratív módon az átvételi árat, de a minisztérium napi kapcsolatban áll a tejüzemekkel, és arra kérte őket, hogy a jelenlegi körülmények és a termelők helyzete miatt emeljék az árakat.
A miniszter kiemelte, hogy kezdeményezés indult a tejporra kivetett vámok emelésére: az Európai Unióból érkező importra 9 százalékos, harmadik országokból érkező importra pedig 20 százalékos vámemelést javasolnak. Ezzel párhuzamosan – mint mondta – folytatódnak a tárgyalások az Európai Bizottsággal a sajtokra és a tejporra kivetendő importilleték (prelevman) bevezetéséről, hogy további védelmet biztosítsanak a hazai termelésnek.
A tejüzemek tovább csökkentik az árakat
A gazdákat az első tiltakozásra a közép-szerbiai szarvasmarha-tenyésztők egyesülete hívta fel, amely egyórás útlezárást szervezett a knići községhez tartozó Ravni Gajban. A tiltakozás során figyelmeztetésként mintegy öt tonna tejet öntöttek ki.
Az egyesület elnöke, Milija Palamarević a Biznis.rs portálnak elmondta: a válságból való kilábalás egyetlen módja a tejporra, a kemény sajtokra és az evaporált tejre kivetett importilleték bevezetése.
Szerinte az egyik tejüzem kedden még öt dinárral csökkentette a tej felvásárlási árát, és – állítása szerint – nem vásárolták fel az összes sajt-felesleget, ahogyan azt állítják, hanem csak bizonyos mennyiségeket, amelyek minimálisak a meglévő készletekhez képest. Elmondása szerint csak februárban mintegy 300 tonna sajtot importáltak Szerbiába, főként német goudát.
„Ha nem vezetnek be importilletékeket, három–négy hónapon belül biztos összeomlás következik be. Horvátország, Szlovénia és Bosznia-Hercegovina tele van tejtermékekkel, és aki követi a helyzetet, tudja, hogy a tej ára tovább fog csökkenni. Nyilvánvaló, hogy nem fogjuk tudni elfogyasztani a hazai tejüzemek és az import készleteit” – mondta Palamarević.
Úgy véli, hogy az állam nem tud hatni az átvételi árakra, és legfeljebb két-három tejüzem fog beleegyezni azok emelésébe. Hozzátette azt is, hogy több tejüzem – annak ellenére, hogy nincs feleslege és működési problémája – szintén csökkentette a tej árát.
„Hogyan tudná ezt az állam megtenni, amikor 15 különböző tejüzem működik. Kedden az egyik közülük még öt dinárral csökkentette az átvételi árat. Az ár 30 és 45 dinár között mozog a minőségtől és a napi liter mennyiségtől függően. És nemcsak hogy öt dinárral alacsonyabb, hanem még a termelési önköltség alatt is van, amely közel 50 dinár literenként” – zárta Palamarević.
