Szerbiára pokoli hőség és halálos hőhullámok várnak, az élet a városokban pedig pokoli lesz, mert az ország sokkal gyorsabban és jobban melegszik, mint a világ többi része. A Köztársasági Hidrometeorológiai Intézet adatai szerint 2024 volt a mérések történetének a legmelegebb éve a valamikor elképzelhetetlen 13,3 fokos átlaghőmérséklettel, ami csaknem 2 fokos emelkedést jelent.
A klimatológusok előrejelzése szerint ez az évszázad rendkívül aggasztó lesz, ugyanezt jósolták magyarországi szakemberek is, akik nyárra 46-47 fokos meleget valószínűsítenek.
Dr. Ana Vuković Vimić, a Mezőgazdasági Kar professzora a Blicnek korábban elmondta: Szerbia azért melegszik gyorsabban a globális átlagnál, mert az északi félteke szárazföldi területén fekszik. 2011 és 2020 között a világ 1,1 fokot melegedett az iparosodás előtti korszakhoz képest, Szerbiában ez 1,8 fok volt. A legjobban a nyári időszak melegszik, 2,4 fokot.
Dr. Ana Vuković Vimić szerint a század közepére városi környezetben a hőmérséklet 50 százalékos páratartalom mellett meghaladja majd a 42 fokot, a 20 százalékos páratartalom mellett pedig az 50 fokot is – emiatt évtizedenként 2-3 évente lesznek ún.„halálos hőhullámok”.
A városokban egyébként átlagosan két fokkal, jelentős felmelegedés esetén pedig akár 10 fokkal is magasabb lehet a hőmérséklet, mint a hivatalos mérőállomásokon.
A század közepére az aszály mindennapos jelenség lesz, és Szerbia rendkívül sebezhetővé válhat.
Uroš Davidović meteorológus a Klima101 portálon beszélt arról, hogy a GAIN-index szerinti magas sérülékenység azt jelenti, hogy a mezőgazdaság és az energetika nem alkalmazkodik a klímaváltozásokhoz, de ennek nem csak a földrajzi helyzetünk, hanem a rossz politika is az oka.
Az egyre gyakoribb hőhullámokat az Alpok és a Kárpátok közötti fekvésünk és az afrikai kontinenshez közeli elhelyezkedésünk okozza.
Ivan Ristić meteorológus a Blicnek azt mondta: az izlandi ciklon és az afrikai anticiklon kombinációjakor nagyon felmelegszik a levegő, és ha ez megáll az Alpok és a Kárpátok között, akkor két hónapig kánikula van. Több hőkupola is jelentkezik, ami az afrikai anticiklonhoz köthető, és hosszan tartó trópusi, 30 fok feletti hőséget hoz, ami nálunk 35-40 fok is lehet.
A szakemberek szerint legfeljebb 20-30 évünk maradt arra, hogy megfelelő módon reagáljunk ezekre a drámai klímaváltozásokra, hogy azoknak a következményei ne legyenek tartósak.
