Csütörtökön a délutáni tanítási órán leszakadt a plafon egy része a kaboli Laza Kostić Általános Iskola egyik tantermében, és a lezuhanó törmelék megsértett egy másodikos kisdiákot, akit az újvidéki gyermekkórházba kellett szállítani megfigyelésre. Egy nyolcéves gyermekről beszélünk, aki tanulni ment az iskolába, és a kórházban kötött ki. Meddig várunk még tétlenül? – teszi fel a kérdést a Vajdasági Magyar Újrakezdés.
Meddig tűrjük el, hogy a saját gyermekeink sincsenek biztonságban abban az intézményrendszerben, amelyért épp a mindenkori hatalom felel? Nem egy hibáról vagy véletlen balesetről van itt szó, hanem az évtizedes nemtörődömség, a korrupció és a felelőtlenség fizikai valóságáról. Amikor az állam már arra sem képes, hogy egy tanterem tetejét a diákok felett tartsa, akkor miről beszélünk még egyáltalán? – állapítja meg a szervezet legújabb közleményében.
„Milyen jövőt ígér nekünk ez a rendszer, ha a jelenben még az iskolába járást is életveszélyes szerencsejátékká zülleszti?
És természetesen most is indul a jól ismert bürokratikus színház. Jönnek a vizsgálatok, az átvilágítások, a hivatalos közlemények, amelyeket hideg, gépies nyelvezettel fogalmaznak meg, mintha csak egy doboz kréta dőlt volna fel, nem pedig a mennyezet omlott volna rá egy kisdiákra.
De tegyük fel a nyilvánvaló kérdést, amit mindannyian tudunk, mégis ki kell mondanunk: Vállalja majd bárki is a valódi, érdemi felelősséget?
Vagy most is csak az egymásra mutogatás, az elhallgatás és a felelősség szétmaszatolása következik, ahogyan azt már annyiszor végignéztük? Hány figyelmeztetés kell még, hány tragédiának kell még lebegnie a fejünk felett, hogy megértsük: ez a kormány elbukott abban a legalapvetőbb feladatában, hogy megvédjen bennünket és a gyermekeinket.
Nem lehet tovább legyinteni, nem lehet tovább elfordítani a fejünket.
Hányszor kell még bebizonyítaniuk, hogy alkalmatlanok a védelmünkre, mielőtt végre azt mondjuk, hogy ELÉG VOLT?
Tényleg erre az állandósult életveszélyre, erre a széthulló, omladozó valóságra akarunk szavazni? Amikor eljön a döntés pillanata, ne felejtsük el, hogy a saját és a gyermekeink puszta biztonságáról is döntünk.
Elég volt az üres ígéretekből, elég volt a mulasztásokból – az ártatlan gyermekeink testi épsége nem lehet többé a hatalom hanyagságának az ára!
Mihamarabbi gyógyulást kívánunk a sérült gyermeknek”, zárul a VMÚ közleménye.
