Szerbiának harminc év kell, hogy utolérje Magyarországot, és legalább ötven, hogy azon a szinten legyen, amelyen most Németország, az egyik legfejlettebb gazdasággal rendelkező állam van, ahol a legalacsonyabb fizetés 1500 euró. Erre a következtetésre jutottak azok a közgazdászok, akik évtizedek óta figyelik a gazdasági mutatókat.
A Blic cikke szerint hiba lenne azt állítani, hogy Szerbia nem fejlődik, ugyanis a szerbiai és a külföldi befektetések száma növekszik, a bruttó hazai termék nő, míg a másik oldalon csökkennek a kamatok és az államadósság, egyre kevesebb a munkanélküli (ehhez persze az is hozzájárul, hogy nagyon sokan külföldre távoztak). Az átlagfizetés is nőtt, utak épülnek, s Szerbiában már nem a csődről beszélnek a vezetők, hanem optimista kijelentéseket tesznek.
Vučić: 2025-ben 900 euró lesz az átlagfizetés, a nyugdíj pedig eléri a 440 eurót
Ez az egyik oldala az életnek, a másik viszont – és ezt a saját bőrükön tapasztalják meg az emberek – hogy Szerbia nagyon messze van még egyes környező országok életszínvonalától is, hogy ne is beszéljünk Németországról, vagy a hozzá hasonló fejlett államokról.
A legoptimistább gazdasági előrejelzések, amelyek azt veszik alapul, hogy a szerb ipar évente négy-ót százalékkal növekszik majd az elkövetkező évtizedekben, azt mutatják, hogy harminctól ötven év kell majd Szerbiának arra, hogy utolérje a fejlett országokat.
Nemcsak a mának kellene élni, hanem gondolnunk kellene a gyerekeinken kívül az unokákra is, ez pedig nem könnyű egy olyan országban, ahol a nép megszokta, hogy a problémák generációról generációra öröklődnek – nyilatkozta Vladimir Gligorov közgazdász a Blic Biznisnek, aki hozzátette, ha Szerbiának sikerül folyamatosan négy százalékkal növelnie a bruttó hazai terméket, az Európai Unió tagállamaiban pedig ez a szám két százalék körül lesz, akkor 50 és 85 év közötti időre lesz szükség, hogy Szerbiában is EU-s átlagfizetések legyenek.
SSP: A nyugdíjak 2025-ig elméletileg sem lehetnek magasabbak átlagban 319 eurónál
– A legtöbb esetben a fejletlen országokban a fiatalok vannak többségben, éppen ezért az iparosodás során, valamint a favakból a városba költözéssel jelentősen javulhat a bruttó hazai termék. Szerbia azonban nem járta végig ezt az utat, csak elkezdte, de nem fejezte be, s elindult visszafelé az úton. Most a demográfiai mutatók kedvezőtlenek, kevesebb a tőke, éppen ezért a szakmaisággal is gond van, nyilatkozta Vladimir Gligorov.
A belgrádi Közgazdasági Egyetem tanára, Milojko Arsić valamivel optimistább, szerinte Szerbiának harminc évre lesz szüksége, hogy utolérje Magyarországot, és az északi szomszéd szintjén levő országokat. Ehhez viszont az kell, hogy a bruttó hazai termék évente öt százalékkal növekedjen az elkövetkező évtizedekben, ami egy nagyon optimista forgatókönyv, hiszen nagyon kevés ország tudta ezt megvalósítani.
Az Euromonitor International 2019-es adatai szerint a fejlett országok közül az Amerikai Egyesült Államok produkálta a legnagyobb növekedést (2,2 százalék, azzal, hogy 2018-ban 2,9 százalék volt). Az USA mögött Spanyolország áll a második helyen (2,3 százalék), majd Dél-Korea következik (1,9 százalék).
Kelet-Európában Magyarország az éllovas (4,9 százalék), a második hely a lengyeleké (4,3 százalék). A Világbank adatai szerint Szerbiánál jobb eredményt ért el Románia és Bulgária, míg Horvátország és Albánia Szerbia mögött végzett.
