A nagybecskerekiek és a város környező településein élők vízcsapjaiból tizenhat éve emberi fogyasztásra alkalmatlan, magas arzéntartalmú sárga színű víz folyik. Van, aki betartja a javallatot, és nem issza a csapvizet, hanem palackozottat, mások más teleülésről hoznak forrásvizet, de olyan is akad, aki nem engedheti meg magának, hogy a bevételéből még az ivóvizet is vásárolja, főleg, hogy a vízszámlák havonta érkeznek annak ellenére, hogy a víz nem iható. Öt évvel ezelőtt kezdték meg a nagybecskereki víztisztító megépítését, ami időközben el is készült, és a polgárok időről-időre újabb és újabb ígéreteket kapnak a városvezetéstől, hogy hamarosan iható lesz a csapvizük. Cikkünk megírásáig ez nem valósult meg, letartóztatások viszont történtek a víztisztító körüli állítólagos visszaélések miatt.

Egy hete, február 13-án három személyt tartóztattak le Nagybecskereken a városi víztisztító körüli visszaélés gyanúja miatt. Nenad Obradovićot, a Synertecha és a nagybecskereki vízművek igazgatóját, valamint Ivan Devićet, Nagybecskerek volt segédpolgármesterét, aki a beruházásokkal volt megbízva, egy hónapos vizsgálati fogságba helyezték. Goran Tajdićot, aki a nagybecskereki Vízművek és Csatornázási Kommunális Közvállalat egykori igazgatója volt, és 2015-ben aláírta a szerződést a Gruppo Zilio céggel a víztisztító kiépítéséről, szabadlábra helyezték azzal a kikötéssel, hogy nem kommunikálhat a tanúkkal.

A víztisztító megépítéséről, pontosabban az ivóvíz megtisztítására vonatkozó szolgáltatásról a nagybecskereki polgárok, vagyis a helyi vízellátási és csatornázási közvállalat 2015. február 12-én írt alá szerződést a Gruppo Zilio olasz vállalattal. Az azóta megépült víztisztítót több alkalommal helyezték próbaüzembe, legutóbb tavaly év végén két hét működés után műszaki problémákra hivatkozva leállították. A nagybecskereki városi vízvezeték vize a magas arzéntartalom miatt 2004 óta nem alkalmas a fogasztásra. 2019-ben úgy tűnt, megoldódik a nagybecskerekiek évek óta húzódó óriási problémája, ilyen ígéreteket kaptak nemcsak a városvezetéstől, de a kormányfőtől is, ennek ellenére a beígért határidőket nem tartották be, a befektetővel, illetve a víztisztító tulajdonosával a szerződést viszont nem bontották fel.

A polgármester fia fenyeget

A Danas napilapban írtak arról, hogy a nagybecskereki KTV tulajdonosának a fia, Danijel Radić újságíró a közösségi hálón arról tudósította a közvéleményt, hogy fenyegető üzeneteket kapott a polgármester fiától, miután a televízió hírműsorában a víztisztító körüli bűncselekményekről tudósítottak.

„Amennyiben nekem vagy a családomnak bántódása esne, a polgároknak tudniuk kell, hogy az mögött a Szerb Haladó Párt helyi befolyásos vezetői állnak” – figyelmeztetett Radić. Az esetet bejelentette a rendőrségen, ahol vallomást is tett. Elmondta, hogy február 12-én a KTV műsorában egy 13 perces összefoglalót játszottak le, amelyben részletesen beszámoltak arról, milyen bűncselekmények kötődnek a nagybecskereki vízművekhez, amely igen nagy visszhangot váltott ki a polgárok körében. A rendőrségnek arról is beszámolt, hogy egy nappal a műsort követően a városháza parkolójában megvárta Čedomir Janjić polgármestert, és kérdőre vonta, hogy január 24-én miért tett hamis ígéreteket, hogy egy héten belül Nagybecskerek polgárai tiszta és egészséges ivóvizet fogyaszthatnak.

„A polgármesterrel való találkozás igen kellemetlen volt. A videófelvételt, amit készítettem a beszélgetésünkről a városháza udvarában, az Instagram profilomon publikáltam, ami után a fenyegető üzenetet kaptam” – áll a rendőrségnek adott jelentésben. Radić követeli, mérjék fel, hogy ő és a családja biztonságban vannak-e, mert ahogy fogalmaz, nem szeretne úgy járni, mint Milan Jovanović grockai újságíró, akinek felgyújtották a házát, miután rámutatott a helyi hatalom visszaéléseire.

Bűnvádi feljelentés a volt polgármester ellen

Bűncselekményekre való felbujtás miatt tett múlt héten bűnvádi feljelentést Goran Knežević gazdasági miniszter, Nagybecskerek volt polgármestere, a Szerb Haladó Párt magas rangú tisztségviselője ellen a Polgári Fordulat (Građanski preokret) mozgalom a nagybecskereki vízellátással kapcsolatos ügyek miatt. Kneževićet feljelentői több bűncselekmény elkövetésére – közbeszerzéssel és hivatali helyzettel való visszaélés – való felbujtással vádolják.

A Polgári Fordulat közleményében emlékeztet, hogy tavaly Čedomir Janjić nagybecskereki polgármester és további öt személy ellen tettek feljelentést a vízellátással kapcsolatos ügyletek miatt, akik közül az újvidéki felsőfokú ügyészség korrupcióellenes különleges osztálya parancsára három személyt most csütörtökön tartóztattak le.

Ez a civil szervezet még az év elején követelte, hogy a 2020-as városi költségvetésben a vízellátásra szánt összegeket ütemezzék át ivóvíz tárolására alkalmas ciszternák vásárlására, amelyek naponta ellátnák a város polgárait ivóvízzel, valamint vízgépek vásárlására, amelyeket a közintézmények folyosóin: a kórházban, az egészségházakban, az iskolákban, az óvodákban, a bíróságon, a városi közigazgatás épületeiben és a kultúrintézményekben állítanának fel állandó használatra. „Mivel a vízművek építése ötéves bűnözői mesterkedéssé változott, végső ideje, hogy alternatív módon járjunk el a tartományi egészségügyi felügyelőség határozata alapján még a 2004-es évből, amikor utasításban adták, hogy a Vízművek és Csatornázási Közvállalat azonnal biztosítson egészséges ivóvizet Nagybecskerek polgárai részére.”

Ki itt a hülye?

Friedel Margit 90 éves nagybecskereki olvasónk, nyugalmazott magyartanár teljesen egyedül él, férje három éve elhalálozott, a gyermekei Kanadában élnek. Van egy bejárónője, aki segít Margitnak, ő az, aki bevásárol, és hazahozza az ötliteres palackozott vizet a boltból, hiszen az idős asszony ezt egyedül nem tudná megtenni. Margit kíséri a városi eseményeket, tájékozódik a sajtóból, az internetről.

– Én még emlékszem Goran Kneževićre, amikor még a Demokrata Párt tagjaként polgármester volt, még az édesapját is ismertem… Amikor Kneževićet letartóztatták, a férjem és én elmentünk aláírni, hogy engedjék ki a börtönből, mert úgy véltük, hogy nem bűnös, de most látom, hogy már akkor mi minden volt a füle mögött. Most már neki is nagyon mozog a fotelje, de pártolják, mert pártot váltott. Én kísérem az eseményeket, nemrég néztem a helyi KTV-n egy műsort, ahol éppen ezekkel a visszaélésekkel foglalkoztak.

Margit nem issza a csapvizet, főzésre sem használja. Legszívesebben másra sem venné igénybe, de anyagiak hiányában nem teheti meg.

– Nem használom a csapvizet, csak mosásra, mosogatásra és tisztálkodásra. De tudja, az ember, mikor ezzel a vízzel megmosakszik, piszkosabb lesz, mint előtte volt. Régebben világosabb volt a színe, most sárgás. Ha sokáig áll, akkor az üveg alján zöld réteg rakódik le. Ilyen a mi vizünk tizenhat éve. Nem lehet meginni. Szerintem kisgyermeket ebben megfürdetni halálos vétek. Már másfél évtizede vásárlom egyrészt azt a vizet, amivel főzök, fogyasztásra pedig a Prolom ásványvizet használom a vesém és az epém miatt. A csapvizet használom mosogatásra, ami nincs rendben, de a nyugdíjamból nem engedhetem meg magamnak, hogy erre is pénzt költsek. De emellett minden hónapban megjön a vízszámla, amit ki kell fizetni. Tudja maga, hogy én mennyit költök tiszta vízre? Naponta számoljunk 100 dinárt az ivóvízre és arra a mennyiségre, amivel megfőzök. Ez havonta háromezer dinár. Ebből csak ittam és főztem, semmi mást nem csináltam. Ez egy évben harminchatezer dináros kiadás.

Margit a nyugdíjából a 16 év alatt durván számolva 4800 eurót költhetett ivóvízre csak önmaga részére, miközben a vízszámlát is fizette ugyanúgy, mint az azokon a településen élő polgárok, ahol a vízcsapból iható víz folyik. Az Együtt a vízért (Zajedno za vodu) civil szervezet számításai szerint a nagybecskerekiek naponta összesen 20 ezer eurót költenek palackozott víz vásárlására. Becslések szerint az elmúlt másfél évtized alatt csaknem százmillió eurót költöttek palackozott vízre.

– Én ismerek olyanokat is, akik isszák a csapvizet. Volt egy muzslyai bejárónőm tíz évig, aki abból él, hogy takarít, a férjének 20 ezer dináros nyugdíja van. Ennyi pénzből élnek ketten. Mikor megkínáltam a palackozott vízből, azzal utasította vissza, hogy ők otthon is a csapvizet isszák, azzal is főznek, mert nem képesek annyi pénzt vízre költeni. És nem ők az egyetlenek, nagyon sokan vannak így.
Margitnak, ahogyan sok nagybecskerekinek, elege van az ígéretekből, hogy mikor lesz az ivóvizük valóban iható.

– A polgármester mindennap tesz valamilyen ígéretet, hogy most ez lesz, most az lesz. Én nem tudom, hogy nem szakad rá a csillagos ég, hogy tudja ennyire hülyének nézni az embereket… vagy az emberek tényleg hülyék, és hisznek az ígéretekben!? – zárja a beszélgetést Margit.

Majd az idő megmutatja

Baráth Rozáliáék, akik szintén a Családi Kör nagybecskereki előfizetői, ivásra, főzésre is a csapvizet használják. Mikor azt kérdeztem tőle, biztonságosnak tartja-e a csapvizet, azt válaszolta, fogalma sincs.

– Mindig is ezt a vizet ittuk. Tartok vizet kannákban arra az esetre, ha véletlenül nem lenne, van úgy, hogy az áll hónapokig, és ugyanúgy néz ki, mint amikor a csapból kifolyt. Egészségügyi főiskolát végeztem, és tudom, hogy arzénból nagyon sokat meg kell inni, hogy mérgezés történjen. Az én anyám is ezt a vizet itta, és 87 évet élt.

Rozália megjegyzi, hogy nagyon sokan vásárolják az ásványvizet, de az idősebbek inkább kútról hordják ötliteres flakonokban haza a vizet.

Egy másik nagybecskereki előfizetőnk, Kamrás Sonja és családja ivásra nem használják a csapvizet, de főzésre igen. Azt mondja, azt már nem tudják megoldani. Sonjáék eddig vásárolták a vizet, de egy éve már Karlócáról vagy Krušedolról hoznak gépkocsival tiszta forrásvizet. Egy-egy út során mintegy 40-50 ötliteres műanyag flakont töltenek meg vízzel.

– Kifizeti magát az út, mert nem kell megvenni a vizet. Ki tudja, hogy a palackozott víz honnan van, és milyen minőségű, mert volt már olyan is, hogy a boltban vásárolt víz is bealgásodott. Így meg tudjuk, melyik forrás vize jó, és már egy éve így oldjuk meg a szükségleteinket.

Elmondása szerint sárga színű, piszkos a csapvíz. Ha valahol csöpög, akkor ott megmarad a sárga, nyálkás folt. Mikor azt kérdezem, hogy meg merné-e inni, nevetve válaszolja, hogy igen. A pohárban nem látszik, hogy piszkos lenne, de amikor a kádat megtölti vele az ember, akkor látja, hogy milyen gusztustalan. Előfizetőnk szerint a másfél évtizedes helyzet azért alakulhatott így, mert a döntéseket olyanok hozzák meg, akik nem értenek ahhoz, amiről dönteniük kell.

–  Mint minden másban, erről is olyan emberek döntenek, akik nem értenek hozzá, nem az ő szakterületük. Azokat, akik tudnának valamilyen megoldást, nem kérdezik. Ez is emiatt van. Knežević visszautasított egy német céget a víztisztító megépítésére, és egy olyan céggel szerződtek le, akik soha nem csináltak még ilyet, akkor alapították a vállalatot. Ez lett az eredménye. Dolgozott a víztisztító két hétig, de nagyon drágák a szűrők. Valószínűleg van erre megoldás, de olyanoknak kellene ezt végezniük, akik értenek is hozzá.

Sonja bízik abban, hogy inni fogják még a nagybecskereki vizet, hogy meg fognak változni a dolgok, de hogy ki és mikor fogja megváltoztatni, azt majd az idő megmutatja.

Az írás a Családi Kör 2020. február 20-án megjelent számában olvasható.