Nagy várakozás előzte meg november 8-át: ekkor szavazott ugyanis a Magyar Országgyűlés az alaptörvény újabb módosításáról. Az indítványt Orbán Viktor miniszterelnök javasolta, célja pedig az lett volna, hogy a legmagasabb rangú dokumentum megtiltsa idegen népesség Magyarországra telepítését.
Orbán Viktor miniszterelnök az alaptörvény hetedik módosításáról szóló végszavazáson az Országgyűlés plenáris ülésén (MTI Fotók: Kovács Tamás)
A módosításhoz a kormányzó többségnek 133 szavazatra lett volna szüksége, azonban az ellenzéki térfélről nem sikerült voksokat átcsábítani, így csak a Fidesz-KDNP pártszövetség 131 képviselője szavazta meg az indítványt, ami viszont nem volt elegendő az alkotmánymódosításhoz. (Az alaptörvény megváltoztatása ugyanis kétharmados többséget igényel, ez pedig a kormányzó többségnek már nincs meg.)
A kormányfő által benyújtott javaslatot csak a kormánypárti képviselők támogatták; az ellenzékiek közül hárman – Fodor Gábor, Kész Zoltán és Kónya Péter független képviselők – nemmel szavaztak, a többiek nem nyomtak gombot.
Az MSZP már korábban tudatta, hogy nem vesz részt a voksoláson, s az LMP is bejelentette, hogy képviselői nem nyomnak gombot.
A Jobbik a letelepedési kötvény megszüntetéséhez kötötte az igennel való szavazást. Mivel azonban a Fidesz nem szüntette meg a letelepedési kötvényeket, a jobbikos képviselők is kitartottak, nem szavazták meg azt a módosítást, amellyel egyébként egyetértenek.
A szavazáson az MSZP és a Jobbik képviselői is molinókkal tiltakoztak az ülésteremben: a Jobbik molinóján az állt, hogy „Az a hazaáruló, aki pénzért terroristát is beenged”, a szocialisták áthúzott helikoptert ábrázoló lapokat mutattak fel.
A kormányfő az október 2-i kvótanépszavazás után tett javaslatot az alaptörvény módosítására, amelyről több frakcióközi egyeztetést is tartottak.
Az öt cikkelyből álló változtatással bekerült volna az alaptörvénybe többek között az is, hogy Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be és idegen állampolgár (ebbe a kategóriába a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezők nem tartoznak bele) Magyarország területén a magyar hatóságok által egyedileg elbírált kérelme alapján élhet. Erről egyébként a hatályos idegenrendészeti törvények éppen így rendelkeznek.
A kedd délelőtti voksolást valóságos nyilatkozat-cunami követte: minden párt igyekezett elmagyarázni saját álláspontját. A Fidesz frakcióvezetője, Kósa Lajos arról beszélt: kiderült, hogy Magyarország csak a Fidesz-KDNP-re számíthat a kötelező betelepítési kvóta elleni küzdelemben. A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint az alaptörvény módosításakor egy felelős kormány és egy felelőtlen ellenzék döntött.
Jobbikos képviselők „Az a hazaáruló, aki pénzért terroristát is beenged” feliratú molinót tartanak.Jobbra Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke, Középen, a háttérben Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke.
Vona Gábor, a Jobbik elnöke közölte: pártja a letelepedési kötvények kivezetése esetén akár 24 órán belül megszavazza az alkotmánymódosítást. Értékelése szerint óriási nemzetbiztonsági veszély, hogy a letelepedési kötvények még mindig érvényben vannak, s azokhoz hozzá lehet jutni például Irakban.
A pártelnök a kvóták és a kötvények veszélyét összevetve utóbbit nevezte aktuálisabbnak és súlyosabbnak. Az igazi veszélyt nem a szegény migránsok, hanem a gazdag, terroristasejtek létesítésére képes emberek jelentik – fejtette ki, hozzátéve, hogy letelepedési kötvényt bárki nyugodtan vehet például Irakban, ha van hozzá elegendő pénze, s ezzel gyakorlatilag magyarországi letelepedési engedélyt (s ezzel együtt a schengeni övezeten belüli akadálytalan utazás jogát) szerez.
Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője szerint az alaptörvény módosításának nincs jelentősége a magyar emberek biztonsága szempontjából, sem egy referendum, sem egy törvénymódosítás nem tudja megoldani a menekültválságot.
Azt is leszögezte: a felülről nyitott, automatikus elosztási kvótát az MSZP sem korábban, sem most nem támogatta, és ilyen javaslat jelenleg nincs is az EU fórumai előtt.
Az LMP azért nem vett részt a szavazásban, mert a módosítás szerintük csupán a népszavazási kampány része volt, és nem a felső korlát nélküli betelepítési kvóta ellen szólt.
