Idén 50 éves a Föld Napja mozgalom, amely célja, hogy legalább egy picit minden egyes ember tegyen azért, hogy ne romboljuk tovább környezetünket, ne fulladjunk bele a műanyagokba, a tengereken elfolyt olajba, ne olvasszuk el a jeget a sarkokon, ne pusztítsuk el erdőinket és ne szennyezzük tovább vizeinket.

Ha csak a szelektív hulladékgyűjtés szabályait betartjuk és követjük, már azzal is sokat teszünk nemcsak magunkért hanem gyerekeinkért, unokáinkért.

1970-ben feleannyian éltek a Földön, mint most. Nem volt ilyen mértékű az energiafelhasználás. Nem szaladgált ennyi autó az utakon. Nem volt még téma az éghajlatváltozás, az édesvízkészlet fogyása vagy az őserdők kiirtása.

És már akkor is bajok voltak.

Egy amerikai egyetemista, Denis Hayes kezdeményezésére indult a Föld Napja mozgalom 1970. április 22-én. Akkor húszmillióan vonultak utcára. Azóta 195 ország csatlakozott és ez a nap cselekvő ünneppé vált, ami azt jelenti, hogy mindegyikünk legalább minimális mértékben, de tegyen valamit!

Amit eddig tettünk, még mindig nem elég: sőt, olyan szinten romboljuk környezetünket, hogy csak jelen életmódunk fenntartásához már több, mint 1,6 méretnyi mostani Földre lenne szükség. Márpedig – legalábbis egyelőre – nincs hova terjeszkednünk.

A Földön legmelegebb évek az elmúlt 5 évben voltak. Ha ez így megy tovább a Föld tovább melegszik, nekünk pedig nem lesz hova menekülnünk.

Minden évben kijelölnek egy témát, ami köré szerveződik a Föld Napja, ez 2020-ban a „Klímacselekvés” és a „Kajáljunk a jövőért” (Foodprints for the future). Lényege, hogy ha csak 20 százalékkal (2020 van) csökkentjük húsfogyasztásunkat, már azzal óriási eredményt tudnánk elérni és az előállítás, szállítás, fogyasztás, feldolgozás, hulladék kapcsán olyan erőforrásokat kímélnénk, mint a tiszta víz vagy a termőföld. És mindezek érintik az ipari hulladék kezelését és az üvegházhatású gázok kibocsátását is.

Jelen helyzetünkben nem az a cél, hogy tovább korlátozzuk magunkat, hanem az, hogy tudatosabban válasszuk meg, mit veszünk meg, mit fogyasztunk el, mit dobunk a szemétbe és mennyit égetjük a villanyt, gázt vagy mennyi vizet használunk el.

Az Egygömb (Unisphere) az 1964-es New York-i Világkiállításra készült, még az első Föld Napja előtt (Fotó: Szappanos Veronika, SZMSZ)