A koronavírus-járvány okozta gazdasági károk összegzése majd csak a jövőben fog megtörténni, de az már most bizonyos, hogy a pandémia az idegenforgalmi iparágra óriási csapást jelent. Ennek a cégekre gyakorolt hatásáról Németh Andrással, a zentai Domus utazási iroda igazgatójával, és Zoran Jurićtyal, a bajmoki Jet-Express szállítmányozási cég igazgatójával beszélgettünk.

Egyelőre nem tudni, mikor kezdődhetnek az utazások

Németh András egy táblázatban összegezte a koronavírus-járvánnyal összefüggésben múlt péntekkel bezárólag keletkezett bevételkiesést:

– A március–május időszakra szervezett utazások lemondása – egy- és többnapos utak, diákkirándulások, valamint egy római és egy prágai út – megközelítőleg hetvenötezer euró bevételkiesést okozott az irodánk számára. Ebbe nincs beleszámolva egyetlen eladott nyaralás sem, ugyanis azt még nem lehet tudni, hogy azokkal mi lesz. Jelenleg, azaz a rendkívüli helyzet ideje alatt nem érvényesek az utazások lemondására vonatkozó általános feltételek, sem az úgynevezett garanciabiztosítás, tehát nem tudunk dolgozni, mivel nincsenek meg a feltételeink.

– A kora nyári nyaralásokkal mi lesz?

–  Egyelőre nem tudjuk, hogy mikor lesz ennek a helyzetnek vége. Azt sem tudjuk, hogy mikor tudunk majd újra utazásokat szervezni, vagyis, hogy mikortól indulhatnak a charterjáratok vagy az autóbuszok. Amíg ez ki nem derül, addig nem tudunk semmit. Például voltak nagyon korai időpontra befizetett nyaralások – május tizenötödikei-huszadikai indulással –, melyek elsősorban a krónikus betegek számára vonzóak a sós levegő belélegzése miatt. Június első napjaiban pedig már a repülőjáratok indultak volna Korfura, Krétára és más üdülőhelyekre. Ez most mind lóg a levegőben, és egyáltalán nem tudjuk, hogy mikortól kezdve lesz egyáltalán megvalósítható. Ha például tudnánk, hogy július elseje után már lehetne utazni, akkor meg tudnánk számolni, hogy hány eladott, júlis elsejéig aktuális  megállapodásunk van. De még akkor sem lenne tiszta a kép, mivel rengeteg a nyitott probléma, amiről senki sem gondolkodik.

– Mire gondol?

– Például sok olyan cég létezik, amely azonnal szabadságra küldte a dolgozóit, amint kitört a járvány. Ezért, ha egyszer véget is ér ez az állapot, hiába lesz lehetséges a nyaralás, egyesek azért nem fognak tudni elutazni, mivel már nem maradt szabadságuk. Sajnos, sokan mások munkanélkülivé váltak, ők pedig azért nem fognak tudni utazni, mert ha találnak is maguknak új munkahelyet, a törvény szerint hat hónapig nem kaphatnak szabadságot. Létezik egy harmadik probléma is: mi történjen azokkal az emberekkel, akiket valamilyen módon közvetlenül érintett a járvány – betegség, haláleset –, és emiatt nem jöhet létre az utazás? De olyan ügyfeleink is akadnak, akik külföldön dolgoznak, már befizették a nyaralást, de a munkaadójuk szintén elküldte őket szabadságra, és megmondta nekik, hogy idén már nem lesz több szabadság. Ők például hiába fizették be júliusra a törökországi vagy görögországi utat, még hazajönni sem tudnak, nemhogy nyaralni.

Nehéz a kutya szájából a tojást kivenni!

– Számíthatnak-e kártalanításra ilyen és hasonló esetekben az érintettek?

– Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy senki sem bukta el a pénzét. Senki sem fog úgy járni, hogy nem tudott elmenni nyaralni, és a pénze is végleg elveszett. Ilyen nem történhet meg! Probléma ugyanakkor mégiscsak van ekörül, mert az utazási irodák általában előfoglalási akciót hirdetnek, és sokan ezzel élnek is, mert így tíz-húsz százalékos kedvezményhez jutnak. Maga az utazási iroda viszont ezáltal forgótőkéhez jut, amiből ki tudja fizetni a görög, török és egyéb partnereit, az utasszállító vállalatoknak szánt előleget, és ezzel mintegy „megalapozza” a szezont. Már sok éve ez a gyakorlat. Viszont, ahogy mondani szokás, „nehéz a kutya szájából a tojást kivenni”, és ez most valami hasonló helyzet. A befizetett előleget ugyanis a szállodák is befektették a szobák, apartmanok felújításába és a nyári szezon előkészítésébe. Tehát az a pénz már ott van náluk, azt már visszakapni nem tudjuk. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy az utazási irodák októbertől márciusig, azaz hat hónapon át értékesítették az utazást, de ezalatt ez idő alatt nekik is voltak kiadásaik, ki kellett fizetni a munkások bérét, a bérleti díjat, a fix költségeket, a licencdíjat stb. Vagyis arról szó sincs, hogy az ügyfél befizette a pénzt, és az ott áll az utazási iroda számláján. A szerb kormány április harmincadikai rendeletének értelmében azonban mindazok, akik idén március 15-e előtt fizették be az utazást, csereutat vagy utalványt, úgynevezett vouchert kérhetnek. Tehát hangsúlyoznám, hogy a befizetett pénz nem veszik el, csak – fogalmazzunk úgy – „beszorult”. Ezt az utalványt 2021. december 31-ig lehet felhasználni ugyanannál az utazási irodánál és ugyanazon a közvetítő irodán keresztül történő befizetésre. Ebből következik, hogy az viszont nem lehetséges, hogy például egy már befizetett törökországi utat valaki „elcserél” arra, hogy egy másik irodán keresztül elmegy, mondjuk, Egyiptomba. Aki viszont jövő év december végéig sem tudja ezt kihasználni, annak a megmaradt voucherokat az utazási irodák a 2021. december 31-ét követő két héten belül pénzre váltják. Az utalványok nem névre szólóak, inkább értékpapír jellegűek, tehát ha valaki biztosan tudja, hogy az idényen belül már nem tud utazni, akkor azt átruházhatja egy ismerősére, rokonára.

– Görögország beharangozta, hogy június közepétől kinyitnak a szállodák. Lehetséges addig megszervezni a nyaralásokat?

– A hírek szerint június 15-e és július 1-e között a görögországi szállodák talán elkezdik a munkát, de itt is rengeteg a nyitott kérdés, például: Macedónia mikor és milyen feltételekkel engedi keresztül a tranzitutasokat?  Lehet-e majd busszal menni, vagy sem? Nyáron, a tűző napon hogy lesz a határon való várakozás, hány ember mekkora távolságra lehet egymástól? Ezenkívül mi lesz a strandon? Mi lesz, ha ott is be kell tartani a kétméteres távolságot? Görögországban és Montenegróban is vannak olyan strandok, amelyek annyira keskenyek, hogy ha be kell tartani a kétméteres távolságot, akkor ott maximum száz ember fér el, a többi hazamehet. Száz emberért pedig az adott településnek kár kinyitnia, mert az ott lévő éttermeknek, boltoknak nem hoznak annyi hasznot, amiért érdemes lenne azokat beüzemelni. Az is kérdés, hogy ki lesz arra hajlandó, hogy az autóbuszon végig maszkban és gumikesztyűben utazzon, és hogy azt a strandon is viselje. Nem hinném, hogy a nagy többség hajlandó lenne ezt betartani. Ugyanúgy azt sem tudom elképzelni, hogy a repülőgépen hogy lehet betartani a másfél-két méteres távolságot. Utazási iroda vezetésével eltöltött huszonöt éves tapasztalattal a hátam mögött én az ügyfeleimnek azt tudom mondani, hogy ha véget ér a szükségállapot, és elkezdhetünk dolgozni, öt-tíz napon belül kapunk majd a minisztériumból egy rendeletet, és az alapján mindenkit értesítünk a lehetőségekről. Akkor majd tudjuk, hogy mi lesz, és mi lehetséges, addig viszont hiába mondunk bármit is. Én már a NATO-bombázások idején is ezt a munkát csináltam. Emlékszem, akkor is március közepén kezdődött a cirkusz, és június elejéig tartott, de a szezon július elején elindult. Akkor is dolgoztunk, és mentettük, ami menthető volt – magyarázta Németh András.

Mindent a nulláról kell kezdeni

A szükségállapot bevezetésével nemcsak a turizmus, de az utasok szállítása is teljesen leállt Szerbiában, mutatott rá Zoran Jurić, a Jet-Express utasszállító vállalat igazgatója:

– A sportolókat, művelődési egyesületek tagjait is szállítottuk versenyekre, szemlékre, fellépésekre. Most, mivel az egyesületek sem működnek, nincs semmi, gyakorlatilag teljesen leálltunk. Mindössze néhány gyár dolgozik, ezek dolgozóit szállítjuk, de ez legfeljebb az átlagos tevékenységünk tíz százalékát teszi ki. Az olyan utasszállító cégek, amelyek kizárólag turizmussal foglalkoznak, gyári munkásokat nem szállítanak, teljesen lenullázódtak. Az állandó vonalakon közlekedő cégeket is teljesen leállították. Az én sofőrjeim is jobb híján otthon ülnek. A járműveket lemostuk, előkészítettük, de a várakozáson kívül mást nem tudunk csinálni.

– A gyári munkások szállítása hogyan történik?

– Mindenkinek kesztyűt és maszkot kell húznia, és az utasok csak hátul szállhatnak fel a buszra.  Igyekszünk minél kisebb csoportokat szállítani, szerencsére nálunk eddig is nagyjából ez volt a gyakorlat, 10-20 utas ül egy járaton. Most sok múlik rajtunk, szállítmányozó cégeken, hiszen ha mi nem szállítanánk a dolgozókat, akkor az a néhány, még működő gyár is leállna a termeléssel.

– Hogyan látja a túlélési esélyeket?

– A cégünk egész tavaszra be volt táblázva: az osztálykirándulásoktól kezdve a kultúregyesületek vendégszereplésein át a vidéki sporteseményekig. De ezek nagy részét nem elhalasztották, hanem végleg lemondták! Az egyesületek pedig még nem tudják, hogy mikor utazhatnak legközelebb. Úgyhogy az lesz, hogy amikor véget ér a szükségállapot, akkor nekünk, szállítmányozóknak gyakorlatilag az alapoktól kezdve, a nulláról kell újrakezdenünk mindent.  Már két járművemnek is lejárt a regisztrációja, ezt is intézni kellene, de nincs bevétel.

– A munkásait megtartotta-e, és igényt tart-e a szerb kormány által ígért bértámogatásra?

– Persze, megtartottam a dolgozókat, és a támogatást is igényeltem. Másképpen nem tudtunk volna túlélni. Egy hónapot még kibírtunk volna, mert voltak tartalékaink, de támogatás nélkül a következőt már nem éltük volna túl. Le kell szögezni, a kormány segítsége jól jött. Ha ez nincs, akkor az alkalmazottaim nyolcvan százaléka felmondást kapott volna. Ezt mindenképpen pozitív dologként tudom értékelni – emelte ki Zoran Jurić.

A Facebookon terjedő álhírek sok problémát okoznak

Németh András elmondta, hogy óriási problémát okoz a világhálón, leginkább a Facebook közösségi oldalon megjelenő rengeteg álhír.

– Ez rossz irányba viszi a dolgot, mivel az emberek emiatt olyan dolgokért is felhívnak minket, amelyeknek semmi valóságalapjuk sincs. Az utazásszervezés is egyféle bizalmi munka. Az ügyfelek az utazási irodáknak azért szavaztak idén is bizalmat, mert már a korábbi években is megbíztak bennük, azaz az előfoglalással megszervezett nyaralás mindig rendben volt. A jelenlegi helyzetért egyik utazási iroda sem felelős, hiszen ez egy olyan szituáció, amire senki sem számított. Viszont olyan álhírek terjednek, amelyek az embereket még a jövő évi nyaralások befizetésétől is el akarják tántorítani, mondván, hogy „elveszhet a pénzük”. De ennek semmi valóságalapja sincs! – húzta alá Németh András.