Ez az első alkalom hogy egy magáncég repíti az űrbe a NASA asztronautáit; a Dragon űrhajó most szállít először embert a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) és amerikai asztronauta amerikai űreszközzel kilenc éve nem járt a Földön kívül.
Közép-európai idő szerint május 30-án 21:22 kor indulhat útnak a Crew Dragon egy Falcon-9 rakéta segítségével a floridai Kennedy Űrközpontból. Ha az idő is engedi. Ugyanis Floridában hurrikánszezon van és az időjósok ma csak 50 százalékos esélyt adnak a sikeres startnak. A Crew Dragon eredetileg szerdán indult volna, de a rossz időjárás miatt akkor el kellett halasztani a startot.
A legénység két tagja Douglas Hurley (53) és Robert Behnken (49) rutinos, veterán űrhajósok. A Space Shuttle program keretében mindketten repültek már két-két alkalommal. Hurley 2009-ben, majd 2011-ben járt a Nemzetközi Űrállomáson. Ő volt a pilótája annak az Atlantis űrrepülőgépnek, amely a program utolsó tagjaként járt az űrben 2011-ben. Az utolsó küldetés érdekessége az (is) volt, hogy a szokásos hat vagy hét fő helyett csak négyen voltak a fedélzeten, mégpedig azért, mert akkor már nem tudott működőképes űrrepülő készenlétben állni, arra az esetre, ha valami baj történik. Ebben az esetben a legénység a Nemzetközi Űrállomáson ragadt volna és az orosz Szojuzzal tértek volna vissza.
Robert Behnken 2008-ban és 2010-ben repült, mindkétszer az Endeavour fedélzetén és mindkétszer küldetésfelelősi beosztásban. Gyakorlott „űrsétáló”, három-három alkalommal járt űrsétán kutatásokat és szerelési feladatokat végrehajtva. Behnken felesége Megan McArthur is űrhajós, tagja volt annak a Space Shuttle küldetésnek 2009-ben, amely utoljára járt a Hubble űrtávcsőnél. Jelenleg az ISS-re induló személyzet kiképzési programjának egyik vezetője a NASA-nál.
Douglas Hurley és Robert Behnken a májusi ruhapróbán (Fotó: Bill Ingalls/NASA)
Amikor Douglas Hurley kilenc évvel ezelőtt a Nemzetközi Űrállomáson járt, a csapat felvitt és ott hagyott egy kis amerikai zászlót. Most a küldetés részeként a Crew Dragon vissza fogja hozni ezt a zászlót a Földre. A fő cél persze nem ez, hanem elsősorban a Crew Dragon tesztelése, sikeres dokkolás végrehajtása, kísérletek elvégzése. Az ISS-en a személyzet „rendes” munkájában fognak részt venni legalább 30 napon keresztül.
Amerika az elmúlt kilenc évben az oroszokra volt utalva, a Nemzetközi Űrállomás amerikai személyzetét Szojuz űrhajók hozták-vitték és ez Amerikának nemcsak presztízsveszteség volt, de egy rahedli pénzébe is került. Konkrétan 86 millió dollárba személyenként. Ha az összes Szojuz „bérrepülésre” elosztjuk az oroszoknak kifizetett összeget, akkor is legalább 55 millió dollárba került egy járat. A Dragon fejlesztésénél az is cél volt, hogy sikerüljön ezen összeg alatt maradnia a jövőbeni költségeknek.
A NASA 2014-ben addig példátlan dolgot művelt. Két „külső” céggel is leszerződött, hogy fejlesszenek számára rakétarendszert és hozzá tartozó űrhajót.
A Boeing a Starliner nevű projekten dolgozik, a SpaceX pedig a Falcon rakétákat és a Dragon űrhajót fejlesztette, ezek végzik már most is a teherszállítmányok feljuttatását az ISS-re. A Boeing pici lemaradásban van a Starlinerrel, nekik nem sikerült még dokkolniuk az Űrállomáson. A verseny tétje elég nagy, hiszen ha a SpaceX sikeres lesz, ők nyerik el a további szállítási jogokat is. Elon Musk cége magabiztos a jövőt illetően, akár már ősztől rendszeressé válhatnak a Dragon járatok az ISS-re.
A Crew Dragon május 24-én az indítóálláson (Fotó: Bill Ingalls/NASA)
A koronavírus miatt a Kennedy Űrközpont korábban azt kérte hogy az érdeklődők ne menjenek el a helyszínre, hanem az interneten keresztül figyeljék élőben az eseményeket. A vírushelyzet azóta úgy alakult, hogy Floridában is enyhítettek a korlátozásokon és nemcsak a strandok nyitottak meg, hanem többek között az Űrközpont is. A jegyek szinte azonnal elkeltek a mai napra, annak ellenére, hogy a NASA ezeket mindig egyszeri időpontra értékesíti, tehát ha egy indítást lefújnak vagy megszakítanak, akkor nem lehet a jegyeket visszaváltani vagy más időpontban felhasználni.
Az időjárás rendkívül fontos tényező, nemcsak azért, mert a Crew Dragonnak pontos időpontban kell indulnia a floridai űrközpontból, de gondolni kell például arra is, ha netán valami balul üt ki. Ha a küldetést indítás után kell megszakítani, akkor az űrhajósok a mentőprogram szerint az óceánba fognak pottyanni, tehát rendkívül fontos, hogy az Atlanti-óceán is jól viselkedjen és ne legyen viharos időjárás vagy nagy hullámzás. A meteorológiai egységek egészen az ír partokig pásztázzák a vizet.
A hajszálpontos startnak azért kell megvalósulni, mert az ISS 28 ezer km/óra sebességgel kering a Föld körül és ki van számítva, mikor tudnak sikeresen találkozni. Ha az űrhajó késik, a randevú nem tud összejönni, és az ISS suhan tovább.
A Nemzetközi Űrállomás a Holddal, a fotót az Atlantis készítetet utolsó útján (Fotó: NASA)
A Nemzetközi Űrállomáson általában hat személy tartózkodik egyszerre, jelenleg azonban csak hárman vannak fönt, egy amerikai és két orosz űrhajós. Ha a Crew Dragon legénysége is „beköltözik”, akkor legközelebb már a Dragon fogja vinni a váltást is. Hogy mikor, az még kérdés, mert csak később dől el, mennyi ideig marad fönt Hurley és Behnken. Legalább 30 napot töltenek el az ISS-en, de akár három hónapra is elnyúlhat az ott tartózkodásuk.
Ha a Crew Dragon indítását ma is el kell halasztani, akkor holnap délután nyílik ablak legközelebb, de a SpaceX a június 2-át is lefoglalta tartalékidőpontnak.
A Crew Dragon és a Falcon-9 várakozik a helyén május 29-én (Fotó: Bill Ingalls/NASA)
