A Nemzeti Összetartozás Napjára számtalan programmal készül a kormány, többnyire az interneten. Az ellenzék nem sok esélyt kapott. A templomok többségében megszólalnak a harangok.
A kormány „Összetartoz(t)unk, – összetartozunk” címmel szervezett megemlékezéseket a Facebookon, az első klippremier már ma este megtekinthető lesz.
A közmédia csatornáin holnap egész nap emlékező és tisztelgő műsorok várják a nézőket, külhoni területekről is bejelentkezve. A YouTube dokumentum-, és játékfilmekkel, majd egész estig koncertekkel várja az érdeklődőket. A délelőtti programok között Vajdaságot Rúzsa Magdi roadmovie-ja fogja képviselni.
Áder János köztársasági elnök délután jelentkezik a Duna tévén rendhagyó ünnepi beszéddel.
A Budavári Önkormányzat a határokon kívül született magyarok emlékművei előtt rója le tiszteletét emlékséta keretében. A Magyar Nemzeti Múzeum össznemzeti fotókiállítást rendez az elszakított országrészek kulturális, művészeti kincseinek fotóiból. A Hősök terén száz táncos néptáncelőadása lesz látható, Ferencvárosban pedig száz fával emlékeznek meg az évfordulóról.
Több vidéki településen tábortüzet, őrtüzet gyújtanak, Komáromban száz ágyúlövés dördül majd, Sopronban emlékparkot avatnak. A trianoni eseménysorozat részeként holnaptól Csongrád megye neve Csongrád-Csanád megyére változik.
A trianoni századik évforduló alkalmából nemcsak a holnapi nap kiemelkedő, az egész évet a Nemzeti Összetartozás Évének nyilvánította a kormány már korábban. A járványhelyzet miatt a tavaszi programok halasztódtak vagy átkerültek az internetre.
A Nemzeti Összetartozás Emlékhelyének terve a helyszínen (Projektplakát)
A kormány legnagyobb dobása a Nemzeti Összetartozás Emlékhelye névre hallgató emlékmű avatása lett volna a Parlament közvetlen közelében. A biztonsági intézkedések miatt ezt is elhalasztották, bár az emlékhely már elkészült. A süllyesztett, 100 méter hosszú „emlékmű-árok” falaira az 1913-as helységnévtárnak megfelelően az összes magyar település neve felvésésre került.
Karácsony Gergely főpolgármester arra kérte a budapestieket, hogy június 4-én 16 óra 30 perckor egy percre álljon meg a főváros.
Leáll a budapesti közösségi közlekedés, a metrók, a buszok, a villamosok, de Karácsony Gergely mindenkit arra kér, hogy egy percre álljanak meg az autósok, biciklisek és a gyalogosok is.
Felhívásában úgy fogalmazott: az egyperces csendben „halljuk meg egymás közelségét határon innen és túl, a múlt, a jövő generációit” a fővárosban és vidéken is. Aztán az egy percnyi csend után úgy induljon tovább az élet, hogy „egy kicsit közelebb vagyunk egymáshoz” – tette hozzá.
A kezdeményezéshez az egész ország, a határon túli területek is csatlakoztak.
A Szent István-bazilika déli tornyának harangja, a 9250 kilogrammos Szent István-nagyharang, Magyarország legnagyobb harangja 2020. június 3-án. Megkondulnak országszerte és a határon túl is a harangok június 4-én délután fél 5-kor a Nemzeti összetartozás napján, Trianon százéves évfordulóján. Száz éve, 1920. június 4-én írták alá a versailles-i Nagy Trianon-kastélyban az első világháborút lezáró trianoni békediktátumot, amely területe kétharmadával megcsonkította Magyarországot, a magyarság egyharmada az új határokon kívülre került. Június 4-ét az Országgyűlés a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította 2010. május 31-én. (Fotó: Szigetváry Zsolt/MTI)
A Magyarországi Református Egyház (MRE) zsinatának elnökségi tanácsa azt kérte, hogy június 4-én, közép-európai idő szerint délután fél ötkor szólaltassák meg templomaik harangját a református közösségek. A Kárpát-medencei református egyházak vezetőinek testülete, a Generális Konvent 2012-ben határozott arról, hogy a nemzeti összetartozás napját felveszi a magyar reformátusok számára javasolt jeles napok sorába. A harangozós ötletet az evangélikusok is átvették, a katolikusok központilag nem rendelték el, de nem is tiltakoznak ellene.
Az ellenzéki pártok összefogása nemigen volt tetten érhető a programszervezést illetően. Minden párt igyekezett ugyan saját maga helytállni és tervezett legalább az Országgyűlésben felszólalni, de erre úgy tűnik, nem lesz lehetőségük.
A parlamenti emlékműsor holnap délelőtt Kövér László az Országgyűlés elnöke és Áder János beszédével indul, majd megvitatják a „nemzeti önazonosság védelméről” szóló politikai nyilatkozatot. Az ellenzéki pártok frakciói a Népszava információi alapján nem szólalhatnak fel.
Kövér László a Magyar Nemzetnek adott hosszú interjúban ment neki az ellenzéki pártoknak. Többek között azt is elmondta: „A magyar baloldal – immár több mint száz éve – újra és újra rátámad a saját nemzetére. Trianonban sem így szabták volna meg a határainkat, ha 1918–1919-ben a magyar baloldal nem árulja el a nemzetet.” (Az interjúban természetesen nem hangzott el, hogy a trianoni szerződést Horthy Miklós kormányzása alatt írta alá Magyarország.)
Kövér szerint a baloldal politikusainak egy kisebb része szégyelli és nem szívesen hirdeti a nemzettel kapcsolatos álláspontját. Más részük politikai számításból próbálja bizonyos kérdésekben nemzetinek beállítani saját magát, de a döntő pillanatban mindig kilóg a „balliberális lóláb”. Karácsony Gergely „egyperces” kezdeményezését nem tartja őszintének, őt is ebbe a csoportba sorolja. A harmadik részt szerinte a „megveszekedett nemzetgyűlölők”, Gyurcsány Ferencék és a momentumos élcsapat alkotja, akik Kövér szerint gyakorlatilag tőrőlmetszett utódai az 1919-es bolsevistáknak.
A Demokratikus Koalíció így reagált: „A Fidesz magyarságpolitikája hiteltelen és képmutató – Trianon-ügyben is. 1990-ben Orbán kivonult az Országgyűlésből még a Trianon szó hallatán is, 30 évvel később meg ki akarja sajátítani a 100 évvel ezelőtti békeszerződés emlékezetét. Ennek újabb, gyalázatos megnyilvánulása Kövér László kirohanása az ellenzéki pártok ellen. A házelnök nyilatkozata világossá tette, hogy Trianon évfordulóján sem egyesíteni, hanem megosztani akarják a nemzetet” – írja a párt szerdai közleményében.
Az országban pártszimpátiától függetlenül „szájhagyományként” terjedt az az ötlet, hogy a házakon tegyék ki, vagy a lakások ablakába akasszák ki a magyar zászlót holnap.
Ki hogyan látja önmagát… A parlament homlokzatának nemzeti színű díszítése tükröződik az előtte lévő medencében (Fotó: Szappanos Veronika/SZMSZ)
