Nem is olyan régen még az volt a hozzáállás az óvodában, iskolában, hogy „majd mi átszoktatjuk a jó kezére”. Szerencsére ma már nem keserítik meg a népesség több mint tíz százalékának életét a tanító nénik, de a hétköznapi dolgok sokszor kihívásnak minősülnek. Ma van a balkezesek világnapja.
Viszonylag ritka, de legalább létezik a fentebb látható balkezes olló és elvétve, de találkozhatunk az iskolában, konferenciatermekben „balos” székekkel, ahol balról lehet lehajtani az asztalkát. A hétköznapi életben azonban még mindig nagyon keveset gondolunk a balkezesekre, pedig az emberek körülbelül 15 százaléka a balját használja jobban.
Konzervet nyitni és szószos kanállal merni szinte lehetetlen, kártyát lehúzni és kártyázni sem könnyű.
Az írás talán a leginkább feltűnő tevékenység, amelynek során észrevesszük ha valaki balkezes. Az elkenődő tollak és spirálfüzetek biztosan nem találhatók meg ezen embertársaink háztartásában. De vajon hányszor gondolunk a ceruzahegyezésre, a sliccek cipzárjának felhúzására, kulccsal való ajtónyitásra, esetleg a mérőszalagok használatára, ahol a balkezesek fejjel lefelé láthatják csak a számokat, a hivatalokban a pulthoz rögzített ügyféltollak zsinórja pedig rátekeredik a csuklójukra. Számtalan élethelyzet adódik, amikor ellenük szóló összeesküvésnek láthatják a világot.
Iskolapadba vagy autóba ülni igazi kihívás, a zöldséghámozóról, gitározásról pedig lemondhatunk.
Néhány tárgy használata teljesen lehetetlen számukra. Az ollót, konzervnyitót, dugóhúzót el is lehet felejteni, a zöldséghámozóval való próbálkozás pedig egyenesen veszélyes, mert az él másik oldalra kerülésével könnyen megvághatják magukat. És próbáljunk csak belegondolni, amikor autóba ülünk, milyen kínszenvedés a másik oldalról megtanulni vezetni.
A domináns kéz használatát gyerekkorban nem szabad korlátozni. Az erőszakos átnevelés nagy károkat okozhat, megmutatkozik olvasási, helyesírási hiányosságban, írási, számolási nehézséget okoz, tanulási- és koncentrációs problémát hoz magával. Sokszor a szülő, pedagógus ráfogja a gyerekre, hogy ügyetlen, suta vagy nincs kézügyessége, pedig egyszerűen csak balkezes. A gyerekjátékoknál a kicsik nagyon találékonyak tudnak lenni és a jobbkezeseknek gyártott játékoknál kitalálják, hogyan tudják azt ballal használni, később viszont az írás tanulásánál már nem megy ilyen egyszerűen a dolog. Ha át is nevelik a gyereket a jobbkezes írásra, a hétköznapi tárgyakat akkor is ballal fogja használni. Egyes felmérések szerint a népességnek több mint 15 százaléka balkezes, csak a mintakövetésből fakadóan sokan „átképezik” saját magukat még gyerekkorban.
Egyik sem a balkezesek barátja.
Magzati korban dől el, hogy melyik agyfélteke lesz a domináns és bizonyos elméletek szerint ez a tesztoszteronszinthez köthető. A jobb agyfélteke dominanciája, ezáltal a balkezesség a férfiak körében gyakoribb. A művészek közötti gyakoribb balkezességet is a jobb agyfélteke kreativitásával magyarázzák.
A híres balkezesek között volt sok amerikai elnök. Barack Obama, Bill Clinton, George H. W.Bush, Herbert Hoover, Gerald Ford, James Garfield, Harry Truman és Ronald Reagan is balkezes volt, bár Truman és Reagan jobbal fogták a tollat, mert átnevelték őket.
Nemcsak a jobbkezeseké a világ (Illusztráció: Szappanos Veronika/SZMSZ; montázselemek: Pixabay)
