Rögtön 2008-as megválasztása után Barack Obama megígérte:
„Nem azt fogom mondani, amit hallani akartok, hanem azt, amit hallanotok kell!”
Obama ezt tette – élőben – pártja idei virtuális konvenciójának harmadik napján is. A volt demokrata elnök arra figyelmeztetett, hogy az amerikai demokrácia véget is érhet, ha Donald Trumpot újraválasztják, aki nem nőtt fel hivatalához („mert képtelen rá”), hanem csak egy minden korábbinál nagyobb valóságshow-nak tekinti az elnökséget. És akinek kormányzata
„… megmutatta, hogy akár a demokráciát is hajlandó megdönteni, ha az kell a győzelemhez.”
A népszerű volt elnök a philadelphiai Alktománymúzeumból beszélt élőben, onnan, ahol 1789 nyarán Thomas Jefferson, John Adams, George Washington, Benjamin Franklin és a többiek hónapokig tartó tárgyalások során megírták az új, szövetségi alkotmányt. Amely ugyan demokráciát hirdetett, de annak megvalósulásáért még közel kétszáz évig harcolni kellett. És most újra kell.
Barack Obama beszédet intéz a Demokrata Párt konvenciójához. Philadelphia, 2020. augusztus 19. (Videó-képernyőfotó/DNC)
A harmadik virtuális nap kevésbé volt dinamikus, mint az előző kettő, de újabb nagyágyúkat vonultatott fel. Obama előtt beszélt Nancy Pelosi képviselőházi elnök, aki jelenleg a legmagasabb rangú megválasztott demokrata politikus, Elizabeth Warren szenátor (aki a kisemberek érdekében elképzelt legradikálisabb gazdasági megújulást hirdette az előválasztások során), Hillary Clinton, aki négy évvel ezelőtt majd hárommillióval több szavazatot kapott, mint Trump, és aki elmondhatta volna – de nem tette –, hogy „én megmondtam” mi lesz, ha Trump győz.
És természetesen Kamala Harris. Az alelnökjelölt hagyományosan az utolsó előtti estén fogadja el a jelöltséget, és akkor mutatnak be róla egy portréfilmet az országnak. Kamala filmje és beszéde a család fontosságára helyezte a hangsúlyt – ékes bizonyítékaként annak, mennyire hazug az illiberális mese arról, hogy a liberális tábor meg akarja szüntetni a családokat. A demokrata elnök- és alelnökjelölt egyaránt élete középpontjának tartja családját, és ezt baráti körük meg számtalan korábbról ismert történet is tanúsítja.
Kamala Harris (sz. 1964) orvos édesanyja Indiából érkezett az USA-ba, közgazdász professzor édesapja pedig Jamaikából. Ők ketten egy kaliforniai egyetemen találkoztak, és a hatvanas évek háborúellenes, ill. polgárjogi tütetésein vettek részt együtt. Harrisnek egy húga van, szülei 1971-ben elváltak, anyja 2009-ben rákban meghalt. Jogi pályáját San Franciscó-i kerületi ügyészként kezdte, majd a legnagyobb tagállam, Kalifornia államügyésze lett. 2017 óta szenátor.
Az est központi témája egyébként éppen a családok központi szerepe volt, amit többek között a sorozatgyilkosságok áldozatainak a családtagjai jelképeztek. De felszólalt Gabrielle Giffords volt arizonai képviselőnő is, aki egy 2011-es merényletben fejlövést kapott és súlyos agysérülést szenvedett.
A Demokrata Párt a virtuális estéken azokra a központi kérdésekre fekteti a hangsúlyt, amelyek a választók mindennapi életét befolyásolják: egészségbiztosítás (különösen a világjárvány következményei), gazdasági és személyes biztonság, a kisebbségek és a nők egyenjogúsga. Kedden volt egyébként kerek száz éve, hogy becikkelyezték azt az alkotmánykiegészítést, amely választójogot adott a nőknek. Hatályba lépését pont Wisconsin állam döntése váltotta ki, ahol az idei konvenciót eredetileg tartani akarták.
Donald Trump természetesen a mai közvetítést is nézte és nem egy becsmérlő Twitter-üzenetet küldött világgá, amelyekben Obamát és a „csalárd Hillaryt” ócsárolta.
A konvenció csütörtök éjjel Joe Biden elnökjelölt beszédével zárul majd, a Republikánus Párté pedig jövő hétfőn kezdődik.
Kamala Harris elfogadja az alelnökjelöltséget: Wilmington, 2020. augusztus 19. (Fotó: Erin Schaff/NYT)
