A szerb Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint Szerbiában évente 370.000 tonna különböző csomagolóanyag kerül forgalomba, a hivatalos adatok szerint ennek nagyjából a 60 százaléka kerül újrafeldolgozásra, a többi (nagyjából 150.000 tonna) valahol a természetben végzi – írja az RTS honlapja.
Ha ezt a mennyiséget is újrahasznosítanák, akkor abból megközelítőleg 100 millió eurós haszna lenne az államnak.
„Szerbiában mindenképpen tovább kell fejleszteni az újrafeldolgozási rendszert, illetve radikálisan változtatni kell a csomagolóanyagok tárolási szabályain. Rengeteg a múanyag, az üveg és a papír alapú hulladék. A műanyag flakonok okozzák a legnagyobb gondot, ezért minél előbb át kellene térni a visszaváltható rendszerre” – mondta Filip Radović a Környezetvédelmi Ügynökség igazgatója.
Szerbiában már évek óta téma a műanyag flakonok visszaváltása, de az állam továbbra sem döntött ebben az ügyben.
A kérdésben jó példával szolgálhat Kragujevac, ahol működésbe helyeztek egy újrafeldolgozó automatát, amelybe a polgárok műanyag flakonokat, illetve sörös- és üdítős dobozokat dobhatnak be, cserébe pedig egy feltöthető kártyát kapnak, amit a hulladék mennyiségétől függően internethasználatra, vagy a városi közlekedési eszközökön való utazásra használhatnak.
Kristina Cvejanov az „Inženjeri zaštite životne sredine” nevű csoport tagja szerint Szerbia a műanyag hulladék mindössze 37,5 százalékát dolgozza fel újra, az üveghulladék, illetve a fémdobozok újrahasznosítására pedig egyáltalán nincsenek meg a feltételek.
„A legjobb eredmények a papír feldolgozásában mutatkoznak, ennek szinte 99 százaléka van újrahasznosítva. Az üveget, illetve fémdobozokat viszont nagyrészt külföldre szállítjuk, mert az itteni feldolgozáshoz nincsenek meg az eszközök” – mondta az aktivista.
Becslések szerint Szerbia évi 100 millió eurót veszít azzal, hogy ekkora mennyiségű hulladékot nem hasznosítanak újra, a környezetet ért károkról nem is beszélve.
