Kevés olyan titkos szervezet van a világon, ami egyben annyira híres is, mint az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynöksége, a Central Intelligence Agency vagy CIA.
A második világháború alatt az Egyesült Államok hírszerzési szolgálata az Office of Strategic Services (OSS) volt, amely 1945 őszén szűnt meg. Truman elnök 1946-ban megalapította a Central Intelligence Group nevű új szervezetet, majd az 1947-es hírszerzési törvénnyel (National Security Act of 1947) megszületett a CIA 1947. szeptember 18-án. Mivel az OSS a háború után jogutód nélkül került felszámolásra a CIA hivatalosan nem annak az utóda, bár gyakran hivatkoznak rá úgy, mint utódszervezetre.
A CIA működésében és költségvetésében is különleges jogokat kapott és egészen egyedi módon csak az Egyesült Államok mindenkori elnökének tartozott beszámolási kötelezettséggel. Ez ma már nem így van és több területen is „korlátozzák” tevékenységét, például nem gyilkolászhatja le külföldi országok államfőit saját döntése alapján. A szervezet hírszerző tevékenységét kizárólag az Egyesült Államokon kívül végezheti, nem folytathat nyomozást belföldön saját állampolgárai után.
A gyakran csak a Cég (The Company) becenéven emlegetett szervezet központja a Washington melletti Langley-ben található, ezért néha „Langley” néven is hivatkoznak rá. A Cég becenevet 1972 körül kapta, legalábbis első írásos nyoma akkor volt, amit aztán az 1975-ben kiadott Philip Agee könyv tett népszerűvé, a volt hírszerző szerző ugyanis ezt a szót használta a címben (Inside the Company: CIA diary).
A köznép természetesen több, nem éppen hízelgő becenevet is aggatott rá, többnyire a CIA mozaikszóból kiindulva, így megkapták már a Crooks In Action (Szélhámosok akcióban), Cocaine Importing Agency (Kokain import ügynökség), Capitalism s Invisible Army (Kapitalizmus láthatatlan hadserege) vagy a Certified Idiots of America (Amerika hivatalos idiótái) neveket is.
A CIA leghosszabb ideig hivatalban lévő vezetőjét Allen Dullesnek hívták (1953-1961), aki azért is érdekes, mert az első civil volt a hírszerzés élén. A legismertebb igazgató viszont minden bizonnyal George H.W. Bush volt, akiből később az Egyesült Államok elnöke lett. Ma róla van elnevezve a Langley központ.
Számtalan filmben szerepelt már az ügynökség, olyanban is, ahol igaz történetet dolgoztak fel a forgatókönyvben. A Charlie Wilson háborúja című filmben főszereplő Gust Avrakotos például valóban létezett, a film Charlie Wilson kongresszusi képviselővel való együttműködéséről szól az 1980-as évek Afganisztánjában. Még vígjátékban is elhelyeztek valós tartalmat, a Zsenikém (Get Smart) című filmben többször is látható az ügynökség múzeuma és a CIA valóban rendelkezik saját múzeummal a Langley központon belül. Igaz, ezt csak az alkalmazottak és nagy ritkán újságírók látogathatják.
A cégen belül folyó munka során használt számtalan kódolás, rejtjelezés közül is nem egy lelepleződött már, így tudható az is, hogy Jugoszlávia rejtjele a TPROACH volt, digráfja (kettősbetű kódja) pedig a DM.
A titkos szervezet legellentmondásosabb „viselkedése”, egyben Amerika nyitottságának példája, hogy a CIA évek óta fent van a Twitteren. Persze ne felejtsük el, munkája során maga is rengeteget használja a közösségi médiát, ahol az óvatlan felhasználók tálcán kínálják az információkat.
A CIA szerkeszti a The World Factbook című kiadványt, amely bárki számára hozzáférhető, feldolgozható adatokat tartalmaz a világ országairól, térképekkel, érdekes tényekkel, hangfájlokkal kiegészítve. Régebben évente jelent meg nyomtatott formában, 1997 óta az interneten is elérhető és ma már hetente frissítik a honlapot.
A mai nap nemcsak a Cég születésnapja, 1947-ben ugyanezen a napon kezdte meg működését az amerikai Védelmi Minisztérium is, az Egyesült Államok Légiereje pedig ettől a naptól lett külön haderőnem, azelőtt a szárazföldi hadsereg része volt.
A Cég Langley-i központja Washingtonnal szemben a Potomac virginiai oldalán (Fotó: Wikipedia)