Sérti az uniós jogot a magyar nemzeti felsőoktatási törvény 2017-es módosítása, ezért annak törvénysértő részeit meg kell semmisíteni, mondta ki kedden az Európai Bíróság. A bíróság szerint a törvénymódosítás többek között sérti az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt, a tudományos élet szabadságára, a felsőoktatási intézmények alapításának szabadságára és a vállalkozás szabadságára vonatkozó rendelkezéseket, írja a Telex.

A törvénymódosítást még 2017. április 4-én szavazta meg a magyar parlament. Három héttel később az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, mivel szerintük a törvény korlátozza a szolgáltatásnyújtás és a letelepedés szabadságát. Ebben a perben döntött kedden az Európai Unió Bírósága. Julianne Kokott, az Európai Bíróság főtanácsnoka márciusi állásfoglalásában kimondta, hogy sérti az uniós jogot a magyar felsőoktatási törvény 2017-es módosítása.

A lex CEU szigorította a külföldi egyetemek magyarországi működésének feltételeit. A módosítás értelmében külföldi egyetem csak akkor kaphat működési engedélyt Magyarországon, ha származási országukban (a CEU esetében ez az Egyesült Államok) is elismerik őket felsőoktatási intézményként, és ott is folytatnak képzést a magyar képzés mellett, valamint diplomájuk itthon államilag elismert felsőoktatási fokozatnak minősül.

Ezenkívül szintén lényeges kikötés, hogy a magyar államnak és az egyetem székhely országának nemzetközi szerződésben kell megállapodnia az intézmény itthoni működésének elvi támogatásáról, ezenfelül pedig a magyar oktatási hivatalnak is engedélyeznie kell az egyetem működését.

Az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy a lex CEU-ban foglaltak nem egyeztethetők össze az uniós joggal. A bíróság szerint a törvénymódosítás származási állammal kötött nemzetközi szerződésre vonatkozó követelménye, illetve az a kikötés, hogy az intézmények az anyaországukban is nyújtsanak képzést, sérti az Európai Unió Alapjogi Chartáját. Ezen kikötések ugyanis aránytalanul korlátozzák az oktatási intézmények alapításának és működtetésének szabadságát, valamint a tudomány szabadságát.

Ezenkívül a bíróság szerint a törvény fent említett követelményei sértik a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) keretében kötött szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezményt (GATS-egyezmény) is, mivel sérül a belföldi és külföldi szolgáltatókra vonatkozó egyenlő bánásmód elve.

A bíróság döntésének értelmében a magyar kormánynak a vitatott részeket vissza kell vonnia.

Ha ennek nem tesznek eleget, az Európai Bizottság pénzügyi szankciók kiszabására is javaslatot tehet.

A 2017-es törvényjavaslat ellen több ezer vezető külföldi tudós, közgazdász és tizenöt Nobel-díjas is felszólalt. A törvénymódosítás megszavazása után öt nappal csaknem százezren tüntettek a döntés ellen Budapesten.

Noha a CEU teljesítette a törvénymódosításban foglaltakat annak bevezetése után nem sokkal, a működésüket garantáló, Egyesült Államokkal kötendő nemzetközi szerződést a magyar kormány nem volt hajlandó aláírni, így az egyetem vezetősége 2018. december 3-án bejelentette, hogy amerikai akkreditációjú képzéseiket 2019 szeptemberétől már nem Budapesten, hanem Bécsben indítják el.

Varga Judit: Elfogadhatatlan a kettős mérce

A döntésről Varga Judit igazságügyi miniszter az MTI-nek nyilatkozott: azt, hogy elfogadhatatlannak tartják a kettős mércét, a jogszabályokat minden egyetemnek egyformán be kell tartania Magyarországon.

Nem lehet olyan törvényt alkotni, amely a Soros-egyetemet előnyösebb helyzetbe hozza a magyar egyetemeknél –  mondta el az MTI-nek. Hozzátette: az Európai Bíróság ítéletét – mint mindig – Magyarország a magyar emberek érdekének megfelelően végre fogja hajtani. Kiemelte azt is, hogy szerintük a magyar szabályozás révén biztosítható, hogy az adott intézmény hallgatói valóban olyan végzettséghez jutnak majd, mint amilyen diploma megszerzését várták. Szerinte a vonatkozó magyar törvény tucatnyi, Magyarországon működő külföldi felsőoktatási intézményt érint, de legtöbbjüknek nem jelentett gondot megfelelni ennek a jogszabálynak.

„A felsőoktatási intézmények megfelelő működése végső soron egy ország oktatási rendszerébe vetett bizalom, a felsőoktatási rendszer jó hírnevének a záloga, az annak eredményeként kiállított oklevél pedig ennek a megtestesítője. Nem postaláda egyetemekre van szükség – fogalmazott.

CEU: Ez egy fontos erkölcsi és jogi győzelem

A mai döntéssel a lex CEU érvényét vesztette. A CEU szabadon oktathatja amerikai akkreditációjú programjait Budapesten. Ez egy fontos erkölcsi és jogi győzelem, és óriási győzelem az akadémiai szabadság számára Európában – olvasható a CEU közleményében.

Az intézmény kedd délután sajtótájékoztatót is tartott, melyen elhangzott, hogy a lehetőség a bíróság döntésének köszönhetően ugyan megvan, de még nem döntöttek, hogy valóban visszahoznak-e amerikai akkreditációjú programokat, és ha igen, melyeket.

Elmondták, hogy hosszútávon terveznek Bécsben, ahol az elmúlt egy évben otthonra találtak. Ezenkívül azt is bejelentették, hogy új kutatóintézetet hoznak létre Budapesten, a CEU Democracy Institute-ot. Az intézet célja a demokrácia kérdéseinek kutatása, terjesztése és tanítása lesz.

Tüntetés a CEU mellett (Csoszó Gabriella / FreeDoc)