A Köztársasági Statisztikai Hivatal közvéleménykutatása szerint Szerbiában minden harmadik személy máról holnapra él, vagyis alig éli túl a hónapot, míg minden második polgár válaszolta azt, hogy nem engedheti meg magának, hogy egy évben legalább egyszer egy hétnapos kikapcsolódást.
A szegénységi kockázattal kapcsolatos elemzésből, amelyet a Köztársasági Statisztikai Hivatal végzett el, az derül ki, hogy 2019-ben a válaszadók 23,2 százalékának az esetében beszélhettünk szegénységi kockázatról, ami egy százalékkal kevesebb, mint a 2018-as eredmény.
Ez egyértelműen azt jelenti, hogy a Szerbiában élő személyek mindennapjai gyakorlatilag semmivel sem könnyebbek, nem élnek jelentősen jobban, és nem is keresnek többet, mint az előző évben. Azok, akiknek a havi bevételük nem haladja meg a 19 381 dinárt (165 euró), a szegénység határán élnek. Ez az összeg a medián (egy adatsor középső értéke, amelynél az ennél kisebb és nagyobb adatok száma azonos) bér 60 százaléka. Ez azt jelenti, ha egy háromtagú család (házaspár és egy gyerek) akkor van a szegénységi határ küszöbén, ha havonta kevesebb mint 34 886 dinárt (297 euró) keresnek, míg egy négytagú család esetében ez az összeg 40 700 dinár (345 euró).
A kérdezőbiztosok 5000 háztartás 13 733 polgár véleményét jegyezték le, hogy megtudják, milyen a helyzet a 2018-as évhez képest. A válaszadók több mint fele azt mondta, hogy a számlák kiegyenlítése igencsak megterheli a családi költségvetést, s mindössze négy százalékuk felelte azt, hogy nem jelent gondot a számlák kiegyenlítése.
Az elemzésből az is kiderült, hogy a szegénységi kockázat a legmagasabb a kiskorúak esetében, a legkevésbé veszélyeztetett réteg pedig a nyugdíjasoké. Ami az alacsony bevétellel rendelkező családokat illeti, a szegénységi küszöbhöz a legközelebb a három és négy gyermeket nevelő famíliák vannak, de nem sokkal vannak távolabb azok a családok, ahol egy gyermek van, és a csemetéjüket egyedül nevelő szülők.
A szegénységi kockázat a legalacsonyabb azokban a családokban, amelyekben nincs gyermek.
Az anyagi nélkülözés mértékét azok a kérdések alapján határozzák meg, hogy a polgárok megengedhetik-e maguknak a fűtést, a mosógép, a telefon, a televízió használatát, vásárolhatnak-e húst vagy halat, rendszeresen fizetik-e alakbért, vagy a kölcsönt, van-e autójuk, elmehetnek-e egy hétnapos pihenésre évente legalább egyszer, és ki tudnak-e fizetni egy előre nem tervezett 13 900 dináros kiadást.
Illusztráció (Fotó: 021.rs)