Lengyelország és Magyarország megvétózta az uniós költségvetést; 15 ország szabadkereskedelmi egyezményt írt alá, amelyből az Egyesült Államokat kihagyták; Trump biztosítja az utat Trump 2.0-nak – ezekről írt a világsajtó.
A baloldal nem tartja elég radikálisnak Bident
A londoni Observer ezt írja az amerikai választásokon győztes Demokrata Pártról:
„Biden több mint 79 millió szavazatot kapott, de Trumpra is közel 74 millióan szavaztak. Újabb bizonyíték ez az ország megosztottságára, amelyet Biden aligha orvosolhat.
Fönnáll a veszély, hogy 2024-ben valamiféle Trump 2.0 – ugyanolyan gonosz, mint ő, de okosabb – kerülhet hatalomra.
Ez a jóslat azon alapul, hogy Biden nem tűnik eléggé radikálisnak: mindig is középre húzott, s így nem lesz képes megvalósítani a társadalom újjászervezéséhez szükségesnek tartott ideológiai és politikai rendszerváltást.
Ugyanakkor túlságosan pesszimista az a hozzáállás, hogy Biden teljes kudarcot fog vallani a megosztottság enyhítésében, és az általa javasolt megoldások – a gazdasági ösztönző csomag, a zöld megújulásra törekvő beruházások – eleve halálra vannak ítélve. Ez olyan, mintha azt mondanánk, hogy Amerika képtelen a változásokra. A történelem nem ezt mutatja.”
Csapatkivonás Afganisztánban és Irakban
Az amszterdami De Volkskrant arról ír, miként teremt politikai hangulatot Donald Trump:
„Trump a választások tisztaságának megkérdőjelezésével meg akarja teremteni a következő négy év politikai alaphangulatát. Továbbra is úgy fog viselkedni, mint aki bár körömszakadtáig harcol, de az »elit« ellehetetleníti és meglopja.”
„Az amerikai csapatok visszahívásának vágya érthető, de ezt a döntést Biden elnökre kellett volna hagyni” – írja a Los Angeles Times annak kapcsán, hogy az Egyesült Államok majdnem két évtized után minimálisra csökkenti haderejét Afganisztánban és Irakban, miután Donald Trump elnök újabb csapatkivonásokat rendelt el:
„Ezt a döntést körültekintően kell meghozni. Nem szabadna azt a benyomást kelteni, hogy végső soron belpolitikai számítások állnak mögötte. Azonban pontosan ez a gyanú merül fel Trump esetében.”
A tokiói Nihon Keizai Shimbun hasonlóan látja a helyzetet:
„Trump számára fontosabb a választási ígéretek betartása, mint az USA biztonsága. Még a szenátus republikánus frakciójának vezetője, Mitch McConnell is nyilvánosan kritizálta az elnököt. Viszont Trump egy Irán elleni támadást fontolgat. Ha ez a terv megvalósulna, beláthatatlan következményekkel járna a Közel-Keletre.”
A pandémiának valóban csak erőszakkal lehet véget vetni?
A Neue Zürcher Zeitung am Sonntag a koronavírus elleni védőoltással kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik:
„Mindenkinek kötelezővé teszik a védőoltást? Mi lesz azokkal, akik nem kérnek a vakcinából? A pandémiának valóban csak erőszakkal lehet véget vetni? És hol van az egyén szabadsága?
Kapkodni nincs okunk. Először is, kezdetben úgysem lesz mindenki számára elegendő védőoltás. Másodszor, a szakértők szerint egyáltalán nincs szükség tömeges védettségre. Harmadszor, az oltások és a mellékhatások vizsgálata, valamint a továbbfejlesztés és tájékoztatás egyre elfogadottabbá tehetik a vakcinát.”
Aláírták a világ legnagyobb szabadkereskedelmi megállapodását
A Frankfurter Allgemeine Zeitung az új ázsiai szabadkereskedelmi megállapodásról számol be, amelyet 15 ország írt alá:
„Amerika kivonulása a térségből és a koronavírus okozta gazdasági katasztrófa felgyorsította az összefogást az ázsiai–csendes-óceáni nemzetek között.
A legmegbízhatóbb partnernek immár Kína tűnik.
Pénzügyi- és éghajlati válság, menekültek, a radikális iszlámmal folytatott küzdelem? – úgy látszik, a nyugati országoknak nincs ezekre válaszuk.”
„Peking taktikai remekműve, de egyben támadás is a világ többi része ellen”– írja a Süddeutsche Zeitung:
„A tárgyalások nyolc évig tartottak, és nyolc éven keresztül elsősorban a kínai tárgyalók fékezték a döntést. Peking azonban most engedményeket tett és szabadkereskedelmi megállapodást írt alá Ausztráliával, amellyel eddig rossz viszonyt ápolt. A pragmatizmus főként a washingtoni hatalomváltásnak köszönhető.”
Vörös lámpások készülnek egy pekingi gyárban. Szabad a vásár? (Fotó: Reuters)
Magyarország és Lengyelország megvétózta az uniós költségvetést
Orbán Merkelnek magyarázza a vétót, írja a budapesti Élet és Irodalom (ÉS):
„A bejelentést megelőzően a kormányrádióban tett nyilatkozatában a következőképpen beszélt Orbán a vétóról: »[…] És azt el kellett mondanom nagyon világosan tegnap is, hogy ha ezt a jogszabályt, amit kidolgozott az Európai Parlament és a német elnökség közösen, valóban elfogadják – kétharmad kell hozzá, tehát nem tudjuk megvétózni –, akkor az Európai Unióból Szovjetuniót csináltunk.
Mert az a Szovjetunióban volt szokás, hogy támasztottak egy feltételt. Annak nem voltak objektív kritériumai. Felállítottak egy bizottságot, aki számonkérte ezeket a nem objektív kritériumokat, ideológiai alapon. Ha valaki elhajlott, eltért az ideológiai vonaltól, azt figyelmeztették. Aki nem állt be a sorba, azt jól megbüntették. S aztán apelláta nem volt, föllebbezés sehol, eszi, nem eszi, nem kap mást. Ez volt a Szovjetunió.« […]”
„Lengyelország és Magyarország meg akarja akadályozni az Európai Unió költségvetésének elfogadását, amennyiben az uniós forrásokat csak azoknak az országoknak folyósítják, amelyek betartják a jogállamiságot”, írja a párizsi Le Monde, majd így folytatja:
„Az új uniós költségvetés történelmi jelentőségű a világjárvány idején.
Ideológiai makacsságra és vakságra vall, hogy két lázadó ország belpolitikai okokból azt akarja elérni, hogy ez a terv kudarcot valljon.”
„Orbán Viktor: Magyarország megvétózta az uniós költségvetést”, írja a budapesti Magyar Nemzet, és így folytatja:
„»A magyar kormány a 2020. júliusi európai uniós csúcson megelőlegezett álláspontjának megfelelően megvétózta a költségvetési jogalkotási csomagot élve az uniós Szerződésekben garantált vétójogával« – olvasható Orbán Viktornak a Miniszterelnöki Sajtóiroda által kiadott nyilatkozatában.
Az MTI-hez eljutott dokumentumban a kormányfő kifejti, hogy ma Brüsszelben csak azt az országot tekintik jogállamnak, amelyik beengedi a migránsokat. Aki megvédi országát a migrációtól, Brüsszelben már nem minősülhet jogállamnak.
»A jelenlegi javaslat elfogadása után pedig nem lenne akadálya annak, hogy a tagországoknak járó pénzeket a bevándorlás támogatásához kössék, és a migrációt ellenző országokat költségvetési eszközökkel zsarolják meg« – áll a nyilatkozatban, amelyben Magyarország a vita során a lojális együttműködés elveit követve járt el. […]
A varsói Gazeta Wyborcza napilap is a magyar-lengyel vétóról ír:
„Az EU-nak már négy évvel ezelőtt keményen meg kellett volna védenie az értékeit, és kíméletlenül el kellett volna ítélnie a jogállamiság megsértését és a sajtószabadság elfojtását.
De az EU inkább a diplomáciai megfogalmazások mögé bújt, és inkább megegyezésre törekedett a lengyel kormánypárttal.
Az EU-nak most le kell vonnia a következményeket a jelenlegi esetből.
Ne próbáljon kompromisszumot kötni, hanem lépjen fel keményen. Jaroslaw Kaczynski és Orbán Viktor ellenállása azt mutatja, hogy csakugyan félnek az uniós források megvonásától.
Az évek során ez a két ország annak köszönhetően fejlődött, hogy az EU sok pénzt pumpált beléjük. Az uniós források nélkül a Fidesz és a Jog és Igazságosság pártja (PiS) által épített rendszerek kártyavárként fognak összeomlani.”
A torinói La Stampa az EU források blokkolásának következményeit vizsgálja:
„Hirtelen úgy tűnik, hogy az uniós helyreállítási alap a messzi távolba került, pedig ebből Olaszország 2021-től kezdve 209 milliárd euró összegű kölcsönökre és támogatásokra számíthatott. Az alap fölállítását meglehetős politikai viták övezték, amikor azonban már minden megoldottnak tűnt, Lengyelország és Magyarország megvétózta és blokkolta az EU hét évre szóló költségvetését. […] Olaszország számára az új fejlemény nagyon aggasztó. Az olasz kormány eddig hitelekből küzdött a válság ellen, és csak Európa segítségére támaszkodhatott.”
A brüsszeli De Standaard azt jósolja:
„Kizárt, hogy elengedjék a jogállamiság tiszteletben tartására vonatkozó követelményt. Ellenkező esetben az Európai Unió elárulná az elveit.
Akkor inkább legyen kisebb az az Európai Unió, amely kiáll a nézeteiért, semmint hogy bár maradjon nagy, de szembeforduljon az elveivel.”
Amerikai katona pihenőt tart éjszakai járőrözés közben Afganisztánban (Fotó: Carlos Barria/Reuters)
