Közömbösek a fiatalok(?) A társadalom folyamatos hanyagsága kihat a fiatalok kritikai szemléletére

A civil szervezetekben és az önkéntesként tevékenykedő fiatalok véleménye szerint a jelenlegi társadalmi, gazdasági és egészségügyi kihívásokkal terhelt helyzetben a polgárok sokkal passzívabbak, kevésbé elkötelezettek a tanulás, valamint a továbbfejlődés iránt, s ezért a korábbinál elenyészőbb számban vesznek részt a környezetük társadalmi változásait érintő tevékenységekben.

Az általunk megszólaltatott fiatalok meggyőződése szerint számukra nagy lehetőségek mutatkoznak a nemkormányzati tevékenységben hasznosítható értékes tudás és képesség megszerzésére, hiszen mindez a későbbiek folyamán, például a munkakeresésben számukra is nagy előnyt jelenthet.

A fiatalok ily módon részt vehetnek a közösségük építésében, megismerhetik a társadalmi munka előnyeit és fogyatékosságait, eredményesen tevékenykedhetnek a környezetükben felmerülő gondok megoldásában. A nemkormányzati szervezetek lényegében azokat a fiatalokat ölelik fel, akik még hisznek a társadalom megváltoztatásának lehetőségében.

Az állam értékrendjének válsága

Daniela Mamužić és Gordana Vukov Ciganjik, a szabadkai KiR (Klara i Rosa) polgári egyesület tagjai elmondták, hogy a fiatalok szívesen foglalkoznak polgári tevékenységgel, amennyiben a szervezők eljutnak hozzájuk és az ő nyelvükön beszélnek.

–Erre mindenképpen kihatással vannak a jellembeli, a szűkebb és szélesebb körű tényezők, a megszokások és egyebek. A kutatások szerint társadalmunkban eluralkodott a passzivitás és ez nem csak a fiatalokra jellemző, hiszen a legkülönbözőbb korosztályokra is érvényes. Ez minden bizonnyal a társadalmi-politikai körülmények következménye, valamint az egyénekkel, a képzéssel kapcsolatos közömbösség – mondta a két fiatal.

Annak a meggyőződésnek is hangot adtak, hogy a fiatalok belefáradtak a bizonytalan pénzügyi állapotokba, a társadalmi értékek hiányába, de főleg abba, hogy ezek a körülmények igen nagy mértékben a fiatalokra vetülnek.

–Szabadka különleges közeg, de ettől eltekintve a körülményeken folyamatos munkával és apró sikerek elérésével változtatni lehet, s ebbe nem nehéz bekapcsolni a fiatalokat. Nagy lehetőségek vannak a polgári tevékenységről való tanulás terén is – állítja Daniela Mamužić és Gordana Vukov Ciganjik

Filip Budanović, a szabadkai Helyi Demokrácia Központja (LDA) nevű szervezet programkoordinátorának elmondása szerint már évek óta hatalmas gondot jelent a fiatalok elvándorlása a városból. Legnagyobb részük tanulmányaik folytatása miatt hagyja el Szabadkát, de ezzel együtt minden, a képesítésükkel és társadalmi tevékenységükkel kapcsolatos működésüket a maguk által választott új környezetében valósítják meg.

–Ennek a szellemében az is megállapítható, hogy az itthon maradottak érdeklődése a társadalmi munka iránt meglehetősen alacsony. A fiatalok túlnyomó többsége a volontőri munkára úgy tekint, mint egy számukra semmilyen kézzel fogható hasznot nem hozó tevékenységre. Másrészt komoly problémát jelent az a körülmény, hogy a különféle szervezett programok nem eléggé vonzóak a fiatalok számára. A projektek nagy többségükben csupán azért jönnek létre, mert a szervezők eleget akarnak tenni a tőlük megkövetelt határidők betartásának, a megfelelő jelentések elkészítésének, de az ötletek és a felismerhető célok elmaradnak – mondta Filip Budanović.

Véleménye szerint új szemszögből kellene megközelíteni a dolgokat, szem előtt tartva a valós helyzetet és a fiatalokat vonzó témákat, s ezzel felkelthető lenne a fiatalabb korosztályoknak a társadalmi élet és munka iránti érdeklődése.

–Közismert tény, hogy Szerbiában, ennél fogva a városunkban is az értékrend komoly csorbát szenved, de akár azt is mondhatjuk, hogy értékrend nélküli társadalomban élünk. Ez az egyik lehetséges magyarázata annak, hogy a fiatalok viszonylag kevéssé vesznek részt a szóban forgó munkában – hangsúlyozta Filip Budanović.

Hulló Zsófia a szabadkai Kerülj be! nemkormányzati szervezet szociális és ifjúsági aktivistája elmondta, hogy a fiatalok csak ritkán és nehezen jutnak a különféle tevékenységekkel kapcsolatos információkhoz.

–Amennyiben  a fiatalok úgy értékelik, hogy létezik személyes elkötelezettség és érdeklődés az ilyen jellegű tevékenység iránt, akkor tevékenyen és érdeklődéssel viszonyulnak hozzájuk – mondta Hulló Zsófia.

Fejleszteni kellene a fiatalok társadalmi felelősségérzetét

A KiR tagjai emlékeztettek arra, hogy az aktivizmus a társadalom igen fontos tényezője, de ennek ellenére egyre nagyobb válságban van és mélyül a szakadék a politika és a polgárok szükséglete között.

–A fiatalok a társadalmi tevékenykedést úgy élik meg, mint a saját, valamint környezetük jogait és szükségleteit. A polgári aktivizmus lehetővé teszi az egyén számára, hogy tudatára ébredjen annak, miszerint ő nem a rendszer áldozata, s nem várhat arra, hogy a problémáit helyette más oldja meg, hanem bátran és tevékenyen kezdeményezzen és ő maga is részt vegyen a társadalmi tevékenységben – hangoztatták a KiR tagjai.

Annak a meggyőződésüknek adtak hangot, hogy a volontőri munka egy társadalmilag hasznos és ingyenes lehetőség arra, hogy a fiatal különféle ügyességekre tegyenek szert, tanuljanak, fejlődjenek, valamint kapcsolatot találjanak olyan egyénekkel, akikkel együtt a környezetük helyzetét elősegítő akciókat szervezhetnek.

Budanović szerint szükség volna felállítani annak a rendszernek az értékrendjét és koordinátáit, amelyben ők élnek, s abból a szempontból is magasabb szintre emelni az emberek öntudatát, hogy kihatással lehessenek a helyi közösségeik, saját életterük és végső soron az egész társadalmat érintő folyamataira.

–Másrészt a fiatalok ily módon fejleszthetik a társadalmi felelősség iránti érzéküket, munkaszokásokat sajátíthatnak el és felkészülhetnek mindazokra a kihívásokra, amelyek az előttük álló időszakban rájuk várnak. Ez egyébként kitűnő lehetőség arra, hogy kiegészítsék saját polgári tevékenységi tapasztalataikat, és olyan tudás birtokába jussanak, amely nagy segítséget jelent számukra a munkahelykeresésben – mondta Budanović.

Hulló Zsófia hozzátette, hogy a mai, a számítógépek világában, amikor a fiatalok igen sok időt töltenek a képernyő előtt, a társadalmi tevékenység lehetőséget nyújt a számukra, hogy új barátokra, ismeretségekre, tudásra, kommunikációra, viselkedésmódra és egyebekre tegyenek szert.

A KiR-tagok szerint a politikában való részvétel értékcsökkenése miatt a polgárok napjainkban már szinte egyáltalán nem vesznek részt azoknak a döntéseknek a meghozatalában, amelyek az ő mindennapi életüket érintik. Ezért fokozatosan megvonják tőlük jogaikat, mi több a szabadságukat is, vagy akár az általános szükségleteiket, mint például a tiszta levegő, víz, föld, stb.

–Az embereknek komoly hatalmuk lehet, de annak megvalósulását nem szabad tőlük megvonni. A polgári tevékenység jórészt azokat az egyéneket gyűjti össze, akik még nem adták fel a harcot, hogy higgyenek a változtatások lehetőségében – állítják a KiR-ben.

Budanović szerint a kormányon kívüli szervezetek hatása városonként változik, és számos tényezőtől függ. Ennek a tevékenységnek a hatása a jelenleginél sokkal nagyobbnak kellene lennie, különösen a Szabadkához hasonló városokban.

–Meggyőződésem szerint a civil szervezetek lényeges feladata, hogy növelje a polgári öntudatot, vagyis legyenek tudatában annak, hogy őket is meg kell kérdezni, ha az őket érintő kérdésekről és döntésekről van szó – mondta Budanović.

Hulló szerint a civil szervezetek közül csak kevésnek van lehetősége a társadalom megváltoztatására. Legtöbb esetben céljaik személyekre irányulnak, s ily módon segíthetnek a fiataloknak.

A civilek segíthetnek a munkahelykeresésben

A Klara i Rosa polgári egyesület képviselői elmondták, hogy a nagyobb városokban sokkal jobban működnek a nemkormányzati szervezetek, jelentősebb létszámú a tagságuk, s ennél fogva a lehetőségeik is nagyobbak, míg Szabadkán inkább csak kiegészítő tevékenység folyik.

–A volontőri munka megfelelő kezdetet jelent a kétoldalú együttműködést illetően, de csak abban az esetben, ha nem terhelik szigorú követelmények. Ezzel ugyanis értékes tapasztalatokat lehet szerezni, valamint –úgymond– felfedezheti az egyén a saját érdeklődési körét. Mindez mellett önkéntesen hozzájárul bizonyos általános célok megvalósításához és a társadalom tagjaként is érettebb egyénné válik – mondják a KiR-esek.

A civil szektorban való elhelyezkedés elsősorban a szervezet méretétől és teljesítőképességétől függ, de azt sem szabad szem elől téveszteni, hogy egyesek éppen ezen a téren indultak el az érvényesülés útján.

Hulló szerint a volontőr tevékenységet nem szabad ingyen munkaként felfogni, mert azzal, hogy valaki tagja egy ilyen szervezetnek, sokkal többet kap, mint a munkájának a pénzbeli értéke.

–Tevékenységük során igen sok olyan tudásra és ismeretségre, valamint problémamegoldó tapasztalatra tesznek szert, amelyek felhasználásával a civil szférában, vagy máshol könnyebben juthatnak munkahelyhez. Ezt a magam tapasztalatából is elmondhatom, hiszen évekig volontőrként dolgoztam, majd a tanulmányaim befejezése után magamnak teremtettem munkahelyet, amellyel a fiataloknak segítek a fejődésben – mondta Hulló.

Alanyaink véleménye szerint a fiatalok a különféle programok és feladatok befejezése után, leginkább csak abban az esetben térnek vissza ugyanahhoz a tevékenységhez, ha a programok és a feladatok számukra érdekesek voltak, a szervezők, vagy szervezetek jól végezték munkájukat, vagy amennyiben a tevékenykedés során barátságok, esetleg szerelmek szövődtek. Ezen kívül az is fontos, hogy a rájuk váró feladatok iránt komolyan érdeklődjenek.

A fiatalok elkötelezettek a veszélyeztetett, vagy jogfosztott polgárok megsegítésében

 A fiatalok különböző módon tekintenek a civil szerveződésekben való részvételre. Egyesek ugyanis úgy vélik, hogy kevés fiatal hajlandó részt venni ezekben az aktivitásokban, mások szerint pedig Szabadkán a lányok és fiúk szívesen vállalnak volontőri feladatokat és kihasználnak minden lehetőséget arra, hogy hozzájáruljanak a nemkormányzati szervezetek munkájához.

Beszélgetőtársaink véleménye szerint a fiatalokat elsősorban az emberbaráti tevékenység vonzza, mert segíteni szeretnének a veszélyeztetett, vagy bajba jutott polgárokon. Egyetértenek abban is, hogy az ilyen jellegű tevékenység jó alkalom olyan új ismeretek megszerzésére, amelyek segítségükre vannak abban, hogy jobban megismerjék környezetük gondjait, valamint az is vonzó számukra, hogy a szabadidejüket hasznosan töltsék el.

Vuksan Burzan a művelődés területén vállal feladatokat, s az a véleménye, hogy a szabadkai fiatalok is szívesen vállalják, hogy részt vegyenek a különféle rendezvények és elképzelések megvalósításában.

–Sajnos sok fiatal nem tudja, hogy léteznek olyan civil szervezetek, amelyek munkájában ők is részt vehetnek, de amint tudomást szereznek róluk és arról, hogy nekik is jut feladat, csak kevesen mellőzik a lehetőséget – mondta Burzan.

Vele ellentétben Boris Telečkinek, aki a Krov nad glavom nevű civil szervezet tagja, az a meggyőződése, hogy az ifjúság igen mérsékelt érdeklődést mutat a tevékenységük iránt.

–Tapasztalatom szerint a harminc évnél fiatalabbakat érezhető mértékben tevékenységre serkentik az emberbaráti feladatok. Szívesen segítenek a veszélyeztetett, jogfosztott és távlat nélkül élőkön. Ezek a jelenségek szerintem hatnak a fiatalokra, ezért vállalják a jobb és egyenlőbb életért folytatott harcot. Igen fontos azonban, hogy a szervezők közelebb hozzák a fiatalokhoz és megmagyarázzák nekik egy-egy akció lényegét és célját, s ilyen esetekben számítani lehet rájuk – mondta Boris Telečki.

Tamara Lenhard szerint a civil tevékenység iránt érdeklődő fiatalok száma jószerivel változatlan.

–Viszonylag kis csoportokról van szó, akik abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy megismerhették a nemkormányzati szervezetek tevékenységét és legtöbb esetben mindaddig hajlandók részt venni ebben a munkában, amíg tanulmányaik, munkájuk, vagy más kötelezettségük nem gátolja ebben – mondta Tamara Lenhardt.

A fiatalok mozgósítása haladást jelent a társadalomban

Burzan meggyőződése szerint nagy előnyt jelent, ha a fiatal olyan munkát végez, amelynek társadalmi jelentősége van, mert ez lényegében oktatóan hat a fiatalokra, és arra serkenti őket, hogy részt vegyenek a társadalmi munkában.

–Tevékenységük során tapasztalatokat szereznek a munkaszervezés és a különféle projektekkel, vagy rendezvényekkel kapcsolatos feladatok ellátásában – mondta Burzan.

Telečki szerint a fiatalok értékes tapasztalatokra tesznek szert az embereknek az otthonra, élelmiszerre, vízre való jogukat, valamint az egymást támogató társadalmat illetően.

–Ez növeli a szociális érzékenységüket, a másokkal való együttérzést és a szolidaritás fontosságát. Azt sem szabad szem elől téveszteni, hogy a másoknak való segítségnyújtás örömet és megelégedést okoz. Ez annál is inkább fontos, mert napjainkban eluralkodott a lehangoltság és elhagyatottság érzése, viszonyt az ilyen tevékenység felébresztheti az emberekben az elhivatottságot és a reményt, hogy igenis változtatni lehet ezen a helyzeten, és esetleg mozgósítani lehet sok embert, hogy bízzon benne, van lehetőség a változtatásra – véli Telečki.

Lenhardt hozzáfűzte, legfontosabb, hogy a fiatalok megértsék, részesei lehetnek a változások folyamatának.

Kérdésünkre, hogy az egyes akciók után a fiatalok visszatérnek-e hozzájuk, Burzan elmondta, hogy a visszajelzések eltérőek. Amennyiben a feladatok érdekelték őket, vagy sikert értek el, szívesen vállalnak újabbakat.

–Mindig akad olyan egyén, akinek nem tetszett egy-egy akciónk, vagy valami más kifogást talál a tevékenységünkben. Ők elhagynak bennünket, de ennek ellenére megragad a tudatukban, hogy valamikor ők is részt vettek valamelyik civil szervezet munkájában – mondta Burzan.

Telečki elmondása szerint a hozzájuk csatlakozott fiatalok általában kitartanak mellettük és amennyiben idejük megengedi, folyamatosan részt vesznek a munkában.

Tamara Lenhardtnak az tapasztalata, hogy a fiatalok esetében leggyakrabban azon múlik a civil szervezetek munkájában való részvételük, hogy  a tanulás és/vagy a munka mellett marad-e idejük a társadalmi munkára.

Vendégszerző: Natalija Jakovljević

A szöveg szerb nyelvű változata elolvasható a Magločistač portálon

Szabadka központja (Fotó: Magločistač/Natalija Jakovljević)