Ferenc pápa, elfogadva a 77 éves Pénzes János püspök korhatár miatti lemondását, szeptember 8-án a szabadkai egyházmegye élére annak eddigi általános helynökét, Slavko Večerin atyát nevezte ki, felszentelésére pedig november 14-én került sor az Avilai Szent Teréz-székesegyházban.

Slavko Alojzije Večerin 1957. június 6-án született Palicson. Munkáscsaládban nőtt fel, szülei postai alkalmazottak voltak. Édesanyjának és nagymamájának köszönhetően kezdett el templomba járni, először a ferences templomba, majd a székesegyházba, ahol hitoktatáson is részt vett. Elsőáldozása után kezdett el ministrálni, ekkor szerette meg a templomot és a templomban való szolgálatot, és eldöntötte, hogy papnak tanul. Az általános iskolát és a gimnáziumot Szabadkán végezte, majd a zágrábi teológiai karra iratkozott. 1983-ban szentelték pappá. Zomborban és Bácson végzett lelkipásztori szolgálatot, majd papi pályáját Szabadkán folytatta. A Paulinum Püspökségi Klasszikus Gimnázium és Szeminárium lelki vezetőjeként, egyházmegyei levéltárosként és Pénzes János püspök úr titkáraként is tevékenykedett. 2005-ben nevezték ki az egyházmegye általános helynökévé, ezt a posztot töltötte be egészen mostani kinevezéséig. Večerin Slavko püspöki jelmondata: „Per Christum et cum Christo et in Christo”, azaz „Őáltala, ővele és őbenne”.

A világháló most tagadhatatlanul komoly segítséget jelent

Megalakult-e már az új püspöki kabinet?

– Az új kabinet kialakítása folyamatban van, de már történtek konkrét kinevezések. Például megvan az új általános helynök, msgr. Fazekas Ferenc topolyai plébános személyében; az új személyi titkár ft. Szabó Szepesi Csaba lett, a püspökség új levéltárosa pedig ft. Skenderović Dražen. A következő lépés a konzultorok, azaz a tanácsosok testületének megalakítása lesz, és a jövőben sor kerül az új irodaigazgató és az új vagyonkezelő kinevezésére is. A személyeket kiválasztottam, már csak a megfelelő hivatalos és adminisztratív lépésekre van szükség.

Egy korábbi interjújában úgy fogalmazott, hogy „nem könnyű ma papnak lenni.” Miként befolyásolja a pandémia a Szabadkai Egyházmegye munkáját? A járvány miatt bajba jutott hívek kértek-e segítséget?

– A koronavírus-járvány legkártékonyabb hozadéka a bénító félelem. Kezdetben személy szerint úgy gondoltam, hogy ez a veszély valamiképp majd összekovácsolja az embereket az imádságban, és megerősíti a széthullóban lévő közösségeket. A templomok a legszigorúbb korlátozások és tilalmak időszakát kivéve több településen rövidebb-hosszabb időszakokban nyitva voltak, ám nem sokan jöttek. Persze tömegeket ilyen körülmények között nem is vártam, de üres templomokat sem. A dolgok másképp alakultak, és ez erősen érezhető volt a szentmisék látogatottságában is. Már az úgynevezett tavaszi hullám után kifejezetten feltűnt, hogy sokan a korlátozások megszűnése után sem tértek vissza. Ne tessék engem félreérteni, nem azt mondom, hogy ne legyünk óvatosak, vagy hogy ne vegyük komolyan a vírust, ám az is biztos, hogy az eltúlzott, pánikszerű félelem sem tesz jót az egészségnek. Sőt! És itt nem magamra, hanem szakemberek véleményére hivatkoznék. Arra, hogy az egyháztól a járvány miatt lelki vagy anyagi segítséget kérjenek az emberek, nem igazán került sor. Fájdalmas dolog ez, hisz sok ember, sok család, sok kapcsolat jut válságba, amiket azután segítség hiányában könnyen követhetnek tragédiák: például válások vagy öngyilkosságok. Ha a járvány által okozott gazdasági válságról beszélünk, azt mondhatom, hogy igen, az egyházmegye is érzi ennek következményeit. Egyszerű példát hoznék itt fel: a vasárnapi szentmiséken jelentősen lecsökkent az ünneplő hívek száma. Ez rögtön azt is jelenti, hogy a begyűjtött adományok is jóval kisebbek lettek. Nyilván nem ez a legfontosabb, de tény az is, hogy az élethez, és ez alól az egyház intézményeinek működése sem jelent kivételt, pénzre is szükség van.

Püspök atya mélyrehatóan tanulmányozta a liturgiatudományt (már egyetemi évei alatt is egyik kedvenc tantárgya volt, később a püspöki konferencia liturgikus bizottságba is beválasztották). Mi a meglátása arról, hogy a mostani, járványos időszakban mennyire lehet áthelyezni az internetes térbe a hívekkel való kapcsolattartást?

– Ebben az időszakban a világháló tagadhatatlanul komoly segítséget jelent, hiszen a korlátozások, illetve az óvatosság miatt is, főként az idősebb nemzedékek, akár otthonról is követhetik a szent cselekményeket. Nem szabad viszont eltekinteni attól, hogy a világháló ennek ellenére sem lesz több mint virtuális tér. Nem képes arra, hogy a találkozásokat, illetve az egyház esetében a már említett szent cselekmények személyes karakterét helyettesítse. Összességében tehát mindenképp nagy segítség, de hosszú távon semmi esetre sem jelentheti azt, hogy a közösségi történések súlypontja átkerüljön a virtuális közegbe, és maradjon is meg ebben a formában. Hogy tervezünk-e ezirányú fejlesztéseket? Nos, már a járvány előtt is voltak plébánosok, akik lehetővé tették, hogy a szentmisék a Facebookon keresztül is követhetők legyenek. Hallottam olyan esetről is, hogy a helyi plébános a szentségimádás megszervezéséhez – mármint, hogy mindig legyenek emberek a templomban erre az alkalomra – a Viber-alkalmazást használta. Emellett épp a napokban küldtem el egy hosszabb levelet az egyházmegye papságának, amiben többek között azt a rendelkezést közöltem, hogy a plébániai hitoktatás az elkövetkező időszakban az általános és középiskolás diákok részére, amennyiben megoldható, online módon folyjon; ellenkező esetben elmarad. Tehát a virtuális teret az egyházmegye is használja, nagyon komoly fejlesztések azonban nincsenek kilátásban. Jómagam azért abban bízom, hogy ez a járványhelyzet nem húzódik el túlságosan, az életformánk pedig, amennyire csak lehet, visszatérhet egy személyesebb, kevésbé virtuális módozatba.

A templomfelújításokhoz külső támogatásokra van szükség

Jelenleg hány pap teljesít szolgálatot a Szabadkai Egyházmegyében, számuk elegendő-e a feladatok ellátásához?

– A Szabadkai Egyházmegyének jelenleg 114 papja van. Ha ezt a számot nézem, akkor mindenképp azt mondhatom, hogy elegendő pap áll rendelkezésre az egyházmegye zavartalan működéséhez. A gondot tehát igazából nem a papok száma jelenti, hanem sokkal inkább az egyre magasabb átlagéletkor. Ez mutatja, hogy az új papi hivatások száma évek óta csökkenő irányvonalat mutat. Mostanra olyan helyzet állt elő, hogy magyar papnövendékünk egyáltalán nincs, a horvát papnövendékek pedig mindössze ketten vannak.

Hol tart jelenleg a székesegyház felújítása, milyen irányba folytatódnak a munkálatok és mikor várható a befejezés?

– Nem olyan régen volt itt egy csapat Magyarországról, hogy a székesegyház alatt lévő talaj, valamint a falak állapotát megvizsgálja. A begyűjtött adatok alapján majd részletes dokumentációt fognak nekünk készíteni, javaslatokkal ellátva, hogy milyen módon folytatódjék a felújítás. Az biztos, hogy az épület eleje most a legfontosabb, mivel ott tapasztalható komolyabb süllyedés. Sajnos azt nem tudom megmondani, mikorra várható a munkálatok befejezése.

Vannak-e az egyházmegyében más, felújításra szoruló templomok vagy egyéb egyházi objektumok is, és sikerül-e ezekhez anyagi forrásokat biztosítani?

– Van több, eléggé rossz állapotban lévő templomunk, főként a Bácsi Espereskerület területén. Sajnos olyan helyzetben van az egyházmegye, hogy ezeket a javításokat önerőből nemigen képes finanszírozni. Egyszerűen szükségünk van más szervezetek támogatására is. Jelenleg például a zsablyai templom felújításához komoly segítséget nyújt a Magyar Nemzet Tanács, illetve sok templom felújítása köszönhető Magyarország Kormánya támogatásának.

A vagyon-visszaszármaztatás folyamata befejeződött-e, vannak-e ingatlanok, amiket még nem kapott vissza az egyházmegye?

– Nem fejeződött még be teljesen. Több épületet és elég sok földet visszakapott már az egyházmegye. Ám vannak még függőben lévő ügyeink, főként további földterületekről van szó. Ezekben az ügyekben az egyházmegyének, úgy gondolom, nincs már nagy tennivalója. A kérelmeket és a szükséges dokumentációt már benyújtottuk. Most az állami szervek döntésére várunk, illetve esetleges visszajelzésre, ha valami még hiányozna, és pótlásra van szükség.

msgr. Slavko Večerin: Abban bízom, hogy ez a járványhelyzet nem húzódik el túlságosan, az életformánk pedig visszatérhet egy személyesebb, kevésbé virtuális módozatba