Az elmúlt napokban, hetekben Szerbiában is a csúcsra ugrott a búza, a kukorica, a napraforgó és a szójabab ára. Most nem a monopol diktál, hanem a piaci kereslet – adja meg a magyarázatot Sándor József, a felsőhegyi Napredak Földműves-szövetkezet igazgatója erre a régen nem tapasztalt jelenségre. A piaci keresletre pedig több tényező is kihatott idén, az egyik, ami most leginkább befolyásolja a piaci árakat, az a koronavírus-járvány.

Két ok miatt emelkedett a kukorica, a búza, a napraforgó és a szójabab ára. Az egyik ok, hogy Oroszországban, Ukrajnában, Romániában és Magyarországon a szárazság miatt kevesebb termett ezekből az agrártermékekből. A másik ok egyértelműen a világjárvány, ami kihatott a kereskedésre és a terményárakra is. A nagykereskedők a helyzetből adódó kiszámíthatatlanság miatt betárolnak és tartalékolnak. De nemcsak az éhínségtől félnek, a járvánnyal való küzdelemben megnőtt a kukorica szerepe, amelyre most igen nagy a kereslet.

Szükség van a fertőtlenítőszerre

– A kukoricából például etanol is készül, amely a fertőtlenítőszerek alapanyaga, ezért most alaposan megnőtt a kereslet a kukorica iránt. Ez mellett valószínűleg azzal is számolnak a nagykereskedők, hogy mi lesz akkor, ha még szigorúbb határzárakat vezetnek be, és ha még ezt a csökkentett árumozgást is leállítják. Ez miatt időben be akartak vásárolni – mondja a földműves-szövetkezet igazgatója. Továbbá természetesen a rossz időjárási viszonyok is befolyásolták és még mindig kihatással vannak a termények tőzsdei árára.

–  Románia nagy kukoricatermelő ország, és a tudomásom szerint előre nagy mennyiséget lekötött külföldön, de mivel nagy szárazság volt náluk, nem tudták a kellő mennyiségű gabonát leszállítani. Ebből kifolyólag Szerbia felé fordultak, és itt vásároltak be, hogy teljesíthessék a szerződésekben foglaltakat.

Éppen ez a nagyméretű kereslet tett rendet a hazai piacon is, ahol pillanatnyilag nem a monopol diktálja az árakat. Sándor Józseftől megtudtuk, a nagykereskedők a mezőgazdasági termények betakarításakor mesterségesen megpróbálták minél alacsonyabb szinten tartani az árakat.

– Tavaly a betakarítás kezdetén 14 dinár körül mozgott a kukorica felvásárlási ára, és az idén is ez az ár lett belőve. A nagy kereskedőházak 120–128 dollár értékű szerződéseket kötöttek, ami azt jelenti, hogy hajóba pakolva 14,5 dinár körüli árat fizettek volna a termelőknek a kukorica kilójáért. Viszont az előállt szituáció miatt ez dugába dőlt. A felvásárlás 15 dinár felett kezdődött meg, és folyamatosan nőtt. A mi cégünk a kis cégek közé tartozik, és nem is vásároltunk száraz kukoricát, csak 17% nedvességtartalomig. Nekünk már induláskor nagyobb árunk volt, mint amit a nagy kereskedőházak akartak fizetni a SRPS minőségű áruért. Huszonnyolc év után először találkoztam nyomásgyakorlással ebben a szakmában. Nemcsak minket vettek nyomásgyakorlás alá, a többi kis céget is. Megpróbáltak hatni ránk, hogy vegyük vissza az árakat, mert szerintük azok nem reálisak, nem megfelelőek. Természetesen a piac diktál, de hangsúlyozni kell, hogy a monopol mennyire rá tud hatni az árakra. Visszamenőleg, ha megnézzük, folyamatosan tartották a 14 dinár körüli árat. Most, amikor valós kereslet van, megpróbálták visszafogni az árakat, és olcsón vásárolni.  Viszont a piac most hosszú idő után először működött rendesen, a kínálat-kereslet törvénye beindult.

Hihetetlen árak a szerbiai termelők szempontjából

A kukorica tőzsdei felvásárlási árára Szerbiában a szakemberek szerint most leginkább az volt kihatással, hogy Romániában a nagy szárazság miatt nem termett elegendő tengeri, valamint Ukrajnában késik a betakarítás.

– A kukoricát 14 százalékos nedvességtartalommal október végén már 20 dinár 50 paráért is vásárolták. Hatalmas volt a kínálat, az embereknek ez az ár hihetetlennek tűnt. Aki csak tehette, levágta a kukoricát, és piacra dobta az áruját. Óriási mennyiségű kukoricát mozgattak meg ezekben a napokban a mi kis cégünkön keresztül is, ahol rekordot döntöttünk a felvásárlási mennyiséggel.

Természetesen ezt, a szerb gazdáknak hihetetlen árat nem lehet tartani, csak addig, míg a nagykereskedők fel nem vásárolják a szükséges mennyiséget. Így történt ez a kukoricával is, annak ára folyamatosan esik vissza. Cikkünk írásakor, múlt hét végén 19 dinár körül mozgott a SRPS minőségű kukorica felvásárlási ára az Újvidéki Terménytőzsdén.

– Hogy mi várható a következő napokban, hetekben, nagyon nehéz megmondani. A kereskedők nyilvánvalóan próbálják leverni az árakat, viszont teljesen bizonytalan, hogy mi fog történni, mert a kereslet továbbra is jelentős. A járvány miatt bevezetett szankciók is befolyásolni fogják a piacot, az árakat. Nem tudni, hogy ez az ár esni fog, vagy emelkedni. Bármelyik nap változhatnak az árak.

A kukorica tőzsdei felvásárlási árára Szerbiában a szakemberek szerint most leginkább az volt kihatással, hogy Romániában a nagy szárazság miatt nem termett elegendő tengeri, valamint Ukrajnában késik a betakarítás (Fotó: Pixabay)

A termőföldről egyenesen a kamionba

Az új járványhullámtól való félelem a világszinten nagy búzafogyasztókat, például Egyiptomot, a közel-keleti országokat és Kínát is arra kényszerítette, hogy tartalékokat készítsenek, és többet vásároljanak, mint amennyit egyébként megvennének.

– Azok az országok, amelyek egyébként is búzafelvásárlók, most a járvány miatt megnövelték a keresletüket, raktároznak, tartalékolnak. A búza felvásárlási ára július óta nem változott, 18 dinár volt egészen október végéig, amikor a tőzsdén megugrott a kereslet. Azok, akik a búzát betárolták a zentai malomba, 20 dinár 70 paráért tudták azt értékesíteni. A malomban tárolt búzának komoly költségei vannak, a kártevők irtását folyamatosan végezni kell, mozgatni kell a gabonát, és ez évi szinten mintegy 10 százalékkal csökkenti a búza reális árát. Tehát ha most 20 dinár 70 parát kaptak a tárolt búzáért, akkor annak a reális ára a 22-23 dinár között lenne.

Szakértőnk nem tudja megmondani, mi várható az elkövetkező időben, mert annak ellenére, hogy most láthatóan van kereslet a mezőgazdasági termények iránt, a hazai nagykereskedők továbbra is megpróbálják leverni azok árát.

– Nagyon érdekesen alakult az idei év, az első pillanattól kezdődően érezni lehetett a monopol hatását az árra. A napraforgót a nagykereskedők 32 dináros akontációs áron vásárolták, majd 32 dinár 50 parás áron szerettek volna zárni. Viszont attól függetlenül, hogy egész idő alatt nagyon jót mutattak a napraforgótáblák, a növény nem porzódott be, így a környékén 40-45 százalékos terménykiesés lett. Ez piaci harchoz vezetett, a monopol szerette volna lent tartani az árat, a valóságban viszont az történt, hogy a viszonteladók, a feketézők megjelentek a piacon, és a parcelláról megvásárolták a napraforgót. Az egyik pillanatban a napraforgó elérte a 40 dinár 50 parás árat. Ennyit kapott a termelő, akinek száraz volt a napraforgója, és a termőföldjéről tudott egyenesen a kamionba pakolni. A napraforgó felvásárlása 36 dinárral záródott. Itt láttuk először, hogy mekkora turbulencia van, ha nincs elég termés, vagy ha megnő a kereslet bármilyen oknál fogva.

A jó ár megnövelheti a bevetett parcellákat

A szerbiai szakértők szerint a kiváló árak valószínűleg kihatással lesznek a mezőgazdasági termelőkre, és az őszi vetés során növelik az adott növényterületet.

– Ez nagyon fogas kérdés. A búza 18 dináros árával a termelők nagyon nem voltak megelégedve. És igazuk is van, azon kereset nincs, kivéve, ha nagyon nagy területen gazdálkodnak. Hogy a kedv milyen, azt nagyon nehéz megítélni. Körülbelül ugyanannyi vetőmagot adtunk el a szövetkezetben, amennyit előző években is, de egyértelműen tudjuk, hogy a termelők mind az árpa, mind a búza tekintetében nagy mennyiségeket vetnek padlásról. Az idén ez még az eddigitől is több volt. Úgyhogy nem tudjuk pontosan megállapítani, hogy mennyi búzát és árpát vetettek el, hiszen a mi adataink a hivatalos eladásokból származnak. A reális feltételezés az, hogy a búzatermelés megnő, a kukoricánál pedig egyértelmű, legalábbis, ami Zenta környékét illeti. Amióta a cukorgyár megszűnt, cukorrépát egyre kevesebben termelnek, a repce az utóbbi években mindig aládobott, úgyhogy kukoricát és napraforgót vetettek a termelők ezek helyett. Valójában ez az áremelkedés meghozhatja a kedvüket, annál is inkább, mert a kukorica könnyen tárolható, és ha nincs jó ára a szezonban, akkor később is el tudják adni, azzal lehet kalkulálni.

Hiány valószínűleg nem, de áremelkedés várható

Beszélgetőpartnerünk azt állítja, nem kell tartani attól, hogy a megnövekedett kereslet miatt országunk tartalékok nélkül marad, viszont arra számítani kell, hogy az élelmiszerek ára megnövekszik.

– Inkább az lesz a probléma, hogy megnövekszik a takarmány ára. A napraforgó felvásárlási árának növekedésével most megugrott az étolaj ára is. Pár héttel ezelőtt még 120 dinárért lehetett venni egy liter étolajat, most viszont már 160 dinár körül mozog az ára. Megtörténhet, hogy a malomipar is emelni fog az árakon, bár úgy gondolom, hogy ők bespájzoltak az olcsó gabonából, de látom, hogy Magyarországon már felemelték a liszt és a péktermékek árát. Tehát nem a termény hiányát fogjuk tapasztalni, hanem azt, hogy az élelmiszerárak megugranak.

A koronavírus megmutatta, jó, ha mindenből van egy kicsi

A hazai kistermelők gazdaságában szinte minden haszonnövény megtalálható, amire egy háztartásban szükség lehet. Ez azért alakulhatott így, mert az elmúlt évtizedek nem kímélték a kistermelőket, az állami támogatások hiányában csak saját magukra támaszkodhattak, ha egyik termés valami miatt nem fejlődött megfelelő módon, vagy elverte a jég, akkor volt mellette valami más, ami biztosította, hogy a gazdaság talpon maradjon. De ez a több lábon állás elaprózta a gazda energiáját, sokszor a gazdaság fejlődésének hátrányára is vált. A koronavírus-járvány miatti intézkedés alatt viszont bebizonyosodott, ebben a helyzetben jobban jártak a vajdasági gazdák, mint azok az európai társaik, akik kizárólag csak egyetlen kultúrnövény termesztésével foglalkoznak.

– Normális körülmények között kritizáltuk ezt a gazdálkodási módot. Azt hangoztattuk, hogy nem lehet mindennel foglalkozni, mert nem fizetődik ki. Most viszont egy olyan év, egy olyan szituáció jött, ami azt bizonyította be, hogy a több lábon állás bizony garancia, hogy normális keretek között meg tudjunk élni – állítja Sándor József, a felsőhegyi Napredak Földműves-szövetkezet igazgatója.

Az írás a Családi Kör hetilap 2020. november 12-ei számában jelent meg.

Megdrágult az étolaj (Fotó: Bizlife)

A projektum megvalósulását támogatta: