Szenzációs könyv látott napvilágot a minap arról, hogyan kultivált a KGB (szovjet titkosügynökség) 1977-től kezdve egy bizonyos Donald Trumpot, akit cseh fotómodell-feleségén keresztül környékeztek meg, narcisztikusnak és befolyásolhatónak ítélt személyisége alapján.
Az Amerikai kompromat (kompromittáló anyagok a szovjet titkosszolgálat szóhasználatában) c. könyvet Craig Unger írta, aki egy Jurij Svec nevű volt KGB-s őrnagy visszaemlékezései alapján jutott hozzá az információkhoz. Svec az 1980-as években dolgozott Washingtonban, az akkori TASZSZSZ hírügynökség újságírójának álcázva. Őrnagyi rangban fejezte be szovjetunióbeli munkásságát, majd a rezsimváltás után Amerikában telepedett le.
Svec szerint Trump akkor vált célszeméllyé, amikor 1977-ben feleségül vette a Kanadából áttelepült cseh fotómodellt, Ivana Zelníčkovát. A műveletet a KGB-vel együttműködő csehszlovák titkosszolgálaton keresztül indították be.
Trump 1980-ban nyitotta meg első szállodáját New York központjában, és ahhoz vásárolt 200 tévékészüléket egy Ötödik sugárúti elektronikai üzletben, ami a KGB helyi központja volt. Három évvel később a Trump-házaspár Moszkvába utazott, ahol a KGB egy mosolyoffenzívát indított be Trump narcisztikus személyiségének kiaknázásával. Lépten-nyomon azt éreztették vele, hogy milyen csodálatos egyéniség, sokra viszi még az életben – hogy még akár amerikai elnök is lehet belőle.
Közben ideológiai szólamokat is adagoltak neki, amiket Trump hazatérve be is vetett. Még egy kampánynagygyűlést is tartott New Hampshire államban, és elkezdett tudakozódni, hogyan lehetne republikánus elnökjelölt. 1987-ben egész oldalas reklámot vásárolt a New York Timesban és egy nyílt levélben „üzent az amerikai népnek”:
„Miért nem fizetnek ezek az országok [Japán és a Perzsa-öböl államai] az Egyesült Államoknak az emberéletekért és a dollármilliárdokért, amiket az ő érdekeiket védelmezve veszítünk? … A világ röhög Amerika politikusain, amiért olyan hajókat védelmezünk, amelyek nem is a miéink, amelyek mások olaját szállítják, amire nincs is szükségünk, olyan szövetségeseinkhez, akik nem akarnak segíteni.”
A reklámra annak idején felfigyeltek a hírügynökségek, hiszen felmerült, hogy Trump polgármesternek, kormányzónak, vagy akár elnöknek indul.
Svec szerint a szovjet ügynökök annak idején maguk között röhögtek az egészen, mert senki nem gondolta komolyan, hogy ebből a piperkőcből valaha is elnök lehet:
„Még véletlenül sem juott eszünkbe, hogy ezt az embert komoly politikusok is komolyan vehetik” – emlékezik Svec.
A volt szovjet ügynök hozzáteszi: nagyon megdöbbent, amikor a Mueller-vizsgálat nem merült el Trump múltjában, hiszen könnyen kideríthette volna szovjet-orosz kapcsolatait. Ennek a mulasztásnak a pótlására vállalkozik az említett könyv.
Akár tudta, akár nem, az oroszok javára dolgozott: Donald Trump két arca (Fotó: Erin Schaff/NYT)