Jeanne d’Arc, az Orléans-i szűz, vagyis Szent Johanna 1431. május 30-án halt máglyahalált.
Jómódú földműves családból származott. Tizenkét éves korától látomásai voltak, melyek az ország megmentésére és a király megsegítésére szólították fel. Küldetésének Franciaország igazi uráért, Krisztusért való harcot tartotta, a király csak „eszközként szolgált”, hogy célját teljesítse. Az Úr hívásának eleget téve szüzességi fogadalmat tett.
A százéves háború 1420-as éveiben V. Henrik angol király jogot formált a francia trónra. Elfoglalta Párizst és Burgundia hercegeivel szövetséget kötött. VII. Károly, aki apja után örökölte volna a francia trónt, háborúzott ugyan hatalmáért, de kisebbségbe került. Jeanne d’Arc meggyőződése szerint Károlyt kellett a trónra segítenie, hogy Franciaország megmeneküljön.
Vaucouleurs várparancsnoka több kérés után csapatot adott mellé, így ment a későbbi VII. Károly királyhoz. Károly álruhában fogadta, elvegyülve a főurak között. Jeanne d’Arc azonban így is felismerte, azonnal odament hozzá és elmondta neki küldetését. Károly is mélyen vallásos volt, rábízta hát az egyházra, hogy megítéljék a lányt. A vizsgálatok szavahihetőnek mutatták, így aztán kapott katonát, ellátmányt és elindulhatott Orléans felé.
Nevéhez elsősorban Orléans városának felszabadítása fűződik, majd több csatában is győzelemre vezette a francia seregeket. Ennek köszönhetően VII. Károlyt királlyá koronázták Reims-ben 1429. július 27-én. Jeanne d’Arc Párizs felszabadítására indult volna, de ezt a király már nem támogatta. Jeanne d’Arc ezért önálló harcba kezdett, melynek az lett a vége, hogy 1430 májusában fogságba esett. VII. Károly nem tett semmit a megmentéséért, pedig kiválthatta volna Luxemburgi János ligny-i gróf fogságából: később komoly bírálatok érték amiatt, hogy ezt nem tette meg. A hősnő később az angolok foglya lett, így került az inkvizíció elé.
Tárgyalása során tizenkét vádpontban találták bűnösnek, többek között babonaság, tévelygés, hazug prófétálás, bálványimádás tettében. Második perében a világi hatóságok elé került, de az angolok nem várták meg az újabb ítéletet. Május 30-án Rouen piacterén máglyán megégették. Olyan alaposan, hogy még holtteste maradványait is hamuvá égették. Meg akarták akadályozni, hogy esetleg ereklyét gyűjtsenek tőle, így hamvait a Szajnába szórták.
Halála után VII. Károly eljárt érdekében a pápánál, felülvizsgáltatta a Szentszék döntését, majd Johannát mártírrá nyilvánították. Boldoggá, majd szentté avatásának eljárása is korán megkezdődött, de csak hosszú idő után, 1909-ben történt meg boldoggá avatása, majd a katolikus egyház végül 1920. május 16-án szentté avatta. Szent Johanna ünnepnapja május 30-án van. 1944-ben az egyház Franciaország patrónájává nyilvánította.
Szent Johanna a távíró-hivatalnokok és a rádiókezelők védőszentje is.
