Donald Trump második tárgyalásának második napján a szenátorok kronológiai sorrendben szembesültek mindazzal, amit ők maguk, képviselőházi kollégáik, valamint a Kongresszus épületét védelmező rendőrök január 6-án átéltek. Az impeachment-menedzserek majd nyolc órán át taglalták az ostrom drámáját és az alkotmányos vád alá helyezett volt elnök felelősségét a lázadás előkészítésében, illetve fanatikus híveinek feltüzelésében.
A berontó csőcselék mobiltelefonjairól és a biztonsági kamerákról átvett videók gyomorforgató jelenteket tartalmaznak. Egyik részük azt mutatja, mennyire közel jutottak a lázadók a Kongresszus tagjaihoz, mielőtt az utóbbiakat a biztonsági szolgálatok kimenekítették volna az üléstermekből.
Ugyanígy járt Mike Pence alelnök, akinek a Kapitólium előtt akasztófát állítottak a zendülők. De Chuck Schumer akkori demokrata kisebbségi vezető és Mitt Romney republikánus szenátor esetében is másodperceken és métereken múlott, hogy ne ütközzenek bele az őket keresők tömegébe. Nancy Pelosi képviselőházi demokrata elnököt szintén meg akarták gyilkolni, lázasan keresték az irodáját és gúnyosan ordibálták a nevét, hogy „gyere elő, őrült Nancy”.
A lázadók szóhasználata („Őrült Nancy”) csak az egyik tényező, ami Donald Trump felelősségét mutatja a történtekben. Annak is tanúi lehettek a szenátorok, amint egy megafonos zendülő az elnök azonos idejű Twitter-üzenetét olvassa a csőcseléknek. Az ostromot közvetlenül megelőző és az egybegyűlteket a Kapitóliumhoz irányító Trump-beszédről már beszámoltunk (a teljes beszéd egyetlen magyar fordítását a Szabad Magyar Szó közölte). Az viszont még nyilvánvalóbbá teszi az elnök felelősségét, hogy heteken át bombázta híveit a január 6-i “vad dolgokra” való invitálással. A demokrata képviselők ezeket a tweeteket is részletesen feldolgozták.
Először hallhatta viszont – a szenátorokkal egyidőben – ország-világ azokat az elkeseredett rádiós vészhívásokat, amelyeken keresztül a kapitóliumi, illetve a fővárosi rendőrség kért sürgős támogatást, amikor képtelen volt visszatartani a tömeget a beiktatásra előkészített kordonokon át, valamint amikor az ajtókhoz visszavonulva megpróbálták feltartóztatni a betörést.
Nyitóképünkön egy korábbról ismert jelenet látszik, amelyben oldalvást a két ajtószárny közé, elöl-hátul pedig saját kollégái és a tömeg közé szorult rendőr eltorzult arccal ordít segítségért. A lázadók még a gázálarcát is lefeszítették, miközben folyt a szájából a vér.
Ezt a jelenetet nem lehet össze nem hasonlítani a tavalyi rendőrbrutalitások elleni tüntetésekkel, amikor az állig felfegyverzett rendőrök országszerte ütötték-verték, sőt lőtték a békés tüntetőket. Bezzeg a Kapitóliumnál az első órában közönséges egyenruhában védekező rendőrök még végveszélyben sem használtak komoly fegyvert. (Az ülésterem előszobájába a betört ajtóüvegen át bemászó nőt egy titkosügynök lőtte le, miközben a kongresszusi vezetők alig néhány lépéssel odébb menekültek.)
Annak a fekete rendőrnek a lélekjelenléte és hősiessége is még jobban kidomborodott, aki a másodperc töredékében döntve tévútra vezette a betóduló tömeget, hogy – legalábbis ideiglenesen – ne találják meg a szenátusi ülésterem bejáratát, amíg az alelnököt kimenti onnan a titkosszolgálat. Eugene Goodman fegyverét nem használva hátrált a csőcselék előtt, de egy-egy lépcsőfordulónál megérintette az élen haladó betolakodót (képünkön) majd tovább hátrált – ezzel csalva őt és társait a rossz irányba. Mitt Romney szenátort is így mentette meg, akit védelmezői majdnem belevezettek a tömegbe. Goodman futás közben értesítette társait, hogy hol képezzenek élő falat, ahová ő majd irányítja a lázadókat.
Goodman zseniális fellépését Igor Bobic, a Huffington Post riportere örökítette meg, de a lenti videókombináció a lázadók által feltöltött változatot is bemutatja, vagyis mindkét szemszögből végignézhető, hogyan zajlott le a konfrontáció.
Az impeachment-menedzserek előadásában nemcsak a dokumentációs videók jelentek meg, hanem a képsorokat a Kapitólium alaprajzával kombinálva azt is meg tudták mutatni animációs pontokon keresztül, mennyire közel kerültek a betódulók a törvényhozókhoz.
Az alábbi kombináció Pence alelnöknek, családjának és személyzetének menekülését mutatja be, a bal alsó sarokban pedig az alaprajzra vetített pontok érzékeltetik a „közeli találkozások” egyikét. A narancssárga pont Pence és környezete, a nagy piros pont a Goodman rendőr (kék pont) által szándékosan téves folyosóra vezetett tömeg.
A vád képviselői feltették azt a kérdést is, mi történt volna, ha a lázadók megtalálják az alelnököt, a képviselőházi elnököt vagy más, az elnök Twitterén gyűlölendőnek kikiáltott politikust. Nem mellékes, hogy Pence alelnök Donald Trump egyik leghűségesebb „szolgája” volt az elmúlt négy évben, a „főnök” mégis ellene tüzelte fanatikus híveit, amikor az nem volt hajlandó megszegni a választási eredmények kihirdetését szabályozó alkotmányos rendelkezéseket.
A szenátusi tárgyalás második napja egy kisebb fajta botránnyal ért véget. Mike Lee republikánus szenátor, Trump másik hűséges támogatója követelte, hogy a bemutatott bizonyító anyag rá vonatkozó részét töröljék a jegyzőkönyvből. A szenátus korelnökének mikrofonja nem működött, többen is össze-vissza kiabáltak – holott a szenátusi tárgyalás alatt a szenátoroknak börtönbüntetés terhe mellett tilos megszólalniuk. Chuck Schumer többségi vezető szünetet hirdetett, majd a vád képviselői bejelentették, hogy visszavonják a részletet, mivel az pontos idézet ugyan, de nem lényeges.
A tárgyalás csütörtök délután folytatódik.
Daniel Hodges fővárosi rendőr az ajtószárnyak és a tömeg szorításában (Az egyik lázadó által feltöltött videóból)