Csaknem hat órán át zajlott a közvita Szabadka kettes számú övezetének részletes szabályozási tervéről csütörtökön délután. Összesen 26 észrevétel érkezett a témában. A rendezési terv a Rudics, a Petőfi Sándor, valamint a Petar Drapšin (Gombkötő) utcában és a Zsinagóga-téren lévő épületeket érintené. A közvitán a 26 beadványból 25 elmarasztaló jellegű volt. A közvitán felszólalt többek között Pásztor Bálint, Pásztor István, de átadták azt a petíciót is, amit a legnépszerűbb közösségi oldalon szervezve gyűjtöttek, és amit 400 szabadkai polgár írt alá.
A Vajdasági Magyar Szövetség hetek óta hangsúlyozza, hogy határozottan ellenzik a szabályozási tervet ebben a formában.
Pásztor Bálint, a városi képviselő-testület elnöke, de egyébként magánszemélyként volt jelen közvitán. Felszólalásában elmondta, a város jövőjéről van szó, és ezért nem csak az építész szakembereket érinti ez a kérdés.
— Ezt a tervet vissza kell vonni a döntéshozatali folyamatból, vissza kell küldeni a közvállalatnak, aki kidolgozta. De a 2018-as részletes rendezési tervet is át kell dolgozni, hiszen ezek a dokumentumok nincsenek kőbe vésve. Azért kell ezt megtenni, mert egyik terv sem vette eléggé figyelembe a városközpontot mint történelmi, kulturális egységet. A központnak egységként védelmet kellene élveznie, és nem egyenként kell védettként tekinteni az épületekre.
Pásztor Bálint hozzátette, nagyon örül a Köztársasági Műemlékvédelmi Intézet levelének, amit véleménye szerint szentírásként kell kezelni.
— Az Intézet álláspontja azt jelenti az olvasatomban – jogi szemmel nézve, hogy ez a terv nincs összhangban a köztársasági törvényekkel, még alapszinten sem.
A város központja egészként a védjegye ennek a városnak, fogalmazott Pásztor Bálint.
Pásztor István a közvitán kiemelte, hogy párt szintjén is nagy erőfeszítést tettek ebben az ügyben, mert nagyon fontos témáról van szó.
— Ne vegyék rossz néven, hogy felhívom a figyelmüket arra, hogy az elmúlt húsz évben ebben a városban három polgármester rombolta a várost: mindannyian az én nemzetemhez tartoznak. Soha nem mossák ezt le magukról, és a mai napig isszuk ennek a levét, kezdte Pásztor.
A VMSZ elnöke kiemelte, nem fogadják el ezt a tervet, akármennyire győzködik őket.
— Az, ami ma itt van az asztalon, egy rossz terv, már csak azért is, mert nem kérték ki a Köztársasági Műemlékvédelmi Intézet véleményét. Van időnk, én arra kérem a bizottságot és mindenkit, hogy ne hozzuk magunkat olyan helyzetbe, hogy konfliktusba keveredünk, hanem álljunk meg, lépjünk vissza egy lépést, és hozzunk egy középtávú tervet. A bizottság ésszel döntsön, hagyjuk őket dolgozni, kérte Pásztor.
Véleménye szerint ma nem modern dolog buldózert hozni és többelemetes épületeket felhúzni. Van erre hely, nem kell ezt a központban csinálni.
Pásztor István a Pannon RTV-nek az ülés után azt nyilatkozta, ők azt képviselik, hogy „álljon meg ez a tervezésnek nevezett ámokfutás”.
Vladimir Džamić, művészettörténész, a Köztársasági Műemlékvédelmi Intézet képviselője személyesen olvasta fel az intézet álláspontját a tervvel kapcsolatban.
Kiemelte: nagyon fontos, hogy a Köztársasági Műemlékvédelmi Intézet az illetékes az ügyben, de tény, hogy több esetben nem vett részt a részletes rendezési tervek kidolgozásában Szabadkán, egyszerűen azért, mert nem kérték ki a véleményüket.
— Mi pedig egyszerűen nem tudtuk, hogy ezek a tervek kidolgozásra kerültek, mert egyszerűen nincs kapacitásunk, hogy 190 községet kövessünk. Amennyiben most a sajtó nem beszél erről a tervről, most sem tudtunk volna róla. Így történhetett meg, hogy a Radić fivérek utca terve kapcsán sem tudtunk időben reagálni, mondta.
Džamić részletesen ismertette az intézet kifogásait az ülésen, többek között elmondta, több tételben is törvényellenes a terv, de a legfontosabb, hogy a városmagot nem egységként kezeli, ami ellentmond minden törvénynek és előírásnak.
Csaknem hat órán át tartott a közvita a szabadkai Városháza dísztermében (Tómó Margaréta)
