Szabadka szerencséje, hogy nem szeizmikus területen helyezkedik el, árvíz sem fenyegeti, hiszen távol helyezkedik el a nagyobb folyóktól és hegyektől, ahonnan nagyobb mennyiségű víz áraszthatná el. A folyóvíz iránti vágyakozás sokaknál elmúlt, amikor 2014-ben Szerbiában és a régióban nagy árvizek voltak és olyan folyók, kisebb patakok is kiöntöttek, amelyek soha előtte nem jelentettek veszélyt.
A vízzel azonban mégis akadt problémája a városnak a múltban. Amennyiben nem számítjuk a nyári esőzések utáni árvizeket, a legnagyobb bajokat ezen a téren a talajvizek okozták, amelyek elárasztották a pincéket és a ezzel veszélyeztették a házak alapjait. Egyes utcákban a mai napig rendszeres vendége a pincehelyiségeknek a talajvíz, míg csak egy kicsivel odébb, a szomszédban soha sem okoz gondot.
Halálbüntetés az árkok betemetéséért
Szabadka legnagyobb árvizét 1942-ből jegyzik. Ekkor készült egy térkép is, amelyen a város és környéke szerepel az összes létező tóval és folyással, amelyek ezt a környéket igazi mocsárrá változtatták. A térkép nem részletezi a város központjában fellépő helyzetet, kivéve a mai Prozivka lakótelep területét, amelyet teljes egészében ellepett a talajvíz. A helyi krónikákban azonban az szerepel, hogy a városban nagyon sok ház összedőlt, vagy legalábbis súlyos kárt szenvedett.
A legdramatikusabb tanúbizonyság az akkori helyzetről az a plakát, amelyen a polgármester arról értesíti a szabadkai polgárokat, hogy azonnali halálbüntetés jár annak, aki betemeti a vízelvezető árkokat.
Mindez a háború és a megszállás idején történt, igen valószínű, hogy a hatalom egyéb rendeleteinek visszautasításáért is halálbüntetés járt. Ennek ellenére a plakát arról tanúskodik, hogy a helyzet igen komoly volt.
Honnan jött az a rengeteg víz? Előfordulhat, hogy egy igen hideg telet követően a nagy mennyiségű hó elolvadása után a vizet nem tudta elnyelni a föld. A másik lehetőség, hogy az alattunk található víz egyszerűen megemelkedett és az alacsonyabb területeken tavakat hozott létre. Egy hasonló eseménysorozat valószínűleg ma is hasonló helyzetet teremtene ezen a vidéken.
Hogyan nézne ki Szabadka egy globális felmelegedés után, a gleccserek felolvadását követően?, tesz fel a kérdést a gradsubotica.co.rs portálon a visszaemlékezés szerzője. A leginkább a tengerparti városokat ejti gondolkodóba ez a lehetőség. Szabadka 100 méterrel található a tengerszint felett, de egyáltalán nem biztos, hogy minket nem érintene a felmelegedés. Hogyan néznének ki akkor a folyóink, felszín felett, és azok a felszín alattiak.
Ez az 1942-ből származó térkép a múlt, de az is lehet, hogy a jövő térképe, írja a szerző, Lansky.
Szegednek vára volt
Sokat lehet tudni arról az árvízről, ami Szegedet érte 1879-ben, hiszen ezt követően épült meg a város abban a formában, ahogyan mi ismerjük. Mi szabadkaiak, irigykedve nézzük a széles körutaikat és a szabályos utcaképeiket, amelyek annak köszönhetőek, hogy a teljes várost újra kellett tervezniük és építeniük és ehhez hathatós segítséget is kaptak.
Tény, hogy Szeged az árvíz után újjáépült, de már ezt megelőzően is fejlettebb volt Szabadkánál. Erről tanúskodott a vár is, ami a központ és a Tisza folyó között helyezkedett el és az árvíz idején játszotta el utolsó szerepét.
A „nagy víz”
Szegedet 1878/79 telén 3-4 méteres víz lepte el, ami hónapokon keresztül megmaradt. A víz pumpálását, vagyis eltávolítását csak augusztusban fejezték be. Sokan azok közül, akik ekkor ház nélkül maradtak, a várban találtak menedéket. Ezt követően azonban az épületet lebontották.
Hogy a mai szegediek sajnálják-e, hogy nincs sok nyoma a várnak, nem tudni. Abban az időben nem voltak ennyire szentimentálisak, hiszen a várat katonai erődítménynek, illetve börtönnek használták.
Forrás: gradsubotica.co.rs
Szerző: Lansky
Fordította: Tómó Margaréta
Nyitókép: Szabadka vizes térképe (gradsuotica.co.rs)
