Amikor még csütörtökön, az idei Ünnepi Könyvhét nyitónapján azt írta ki Falcsik Mari költőnő a Faceboook internetes közösségi portálra, hogy: „Megnyílt a Könyvhét… zuhog-e már?”, nos, akkor még mindannyian csak röhögtünk, cinikus megjegyzésnek, holmiféle rosszmájúságnak tűnt a részéről. Amíg szombaton el nem áztunk… S akkor volt már olyan is, aki gumicsizmát javasolt a dedikálásra készülő szerzőknek és olvasóknak.

„Borotvapengével nem lehet ceruzát hegyezni. Egy borotvapenge a ceruzatartóban (a ceruzát ceruzahegyezővel hegyezik, és egyre fogy) afféle performansz. Szelíd veszély” – ezekkel a szavakkal ajánlja a kiadó az olvasó figyelmébe Tóbiás Krisztián most megjelent A Wilkinson penge című verseskötetét. Végtelenjeinken hajózunk címmel jelent meg a budapesti Püski kiadó gondozásában Zsebők Csaba új verseskötete. Urbán Gyula is új könyvvel jelentkezett, amelynek címe Kolumbusz utolsó utazása, kiadója pedig a Kráter Műhely.
Különjárat címmel jelent meg a fiatal kárpátaljai magyar szerzők antológiája (szerkesztette: Szemere Judit). A kötet egyik érdekessége – ami az olvasónak a könyv külsőségei alapján elsőként feltűnik –, hogy Szilágyi Sándornak a címlapon látható grafikáján a kötet egyik szerzőjét, Marcsák Gergelyt ismerhetjük fel. A most kötetbe gyűjtött anyag tulajdonképpen egy terjedelmes, célzatos szempontok alapján összeállított válogatás a kárpátaljai Együtt című folyóirat elmúlt éveinek anyagából. Néhány név az antológia szerzői közül: Ambrus Flóra, Ámorth Angelika, XI. Bíró Gergely, Csornyij Dávid, Hájas Csilla, Kopriva Nikolett, Kovács Eleonóra, Marcsák Gergely, Németi Anett, Pák Diána, Pógyor Adrián, Shrek Tímea és Tóth Dominika. A legidősebb szerző 1986-ban született, a legfiatalabb pedig 1997-ben, tehát húsz és harminc év közötti alkotók munkáiból készült a válogatása. Közülük Csornyij Dávid már nemcsak az Együtt című folyóirat, de a Szabad Magyar Szó szerzője is, hiszen nemrég szerepelt A nap verse című rovatunkban:

Időhurokban érlelt paramnézia

Maradt itt egy üstökös, amit neked adhatok. Két kezemmel tuszkolom lelked helyére. Loptam az égiektől, a csillagképek dühös tekintete sarokvasként sebzi barnára cserzett bőrömet. Megrepedt holdunk fénye csak hébe-hóba világított, elrejtett a kéjtanyák szögesdrót-szabadságától, dacos kifejezésed panaszos ásítást ígér, lappang a kényszerített mosoly az arcodon: nem kell más.

Járható, de inkább járhatatlan utak nyomában

„Nem mondom, hogy sok kátyú van Beregszászban, de a legutóbb kifogtam két harcsát az egyikből” – írta néhány nappal ezelőtt Facebook-profilján a kárpátaljai Csornyij Dávid, a bejegyzéséhez pedig egy, ugyancsak a témával foglalkozó karikatúrát is mellékelt.

Az ungvári Intermix kiadó nagy erénye tulajdonképpen az összes többi, hasonló tevékenységet folytató céggel szemben, hogy könyveiket teljes terjedelmükben elérhetővé, letölthetővé teszik az interneten, PDF formátumban, mert alapelvük szerint az a céljuk, hogy a könyveiket lehetőleg minél több olvasóhoz eljuttassák, márpedig nyomtatott formában sokkal csekélyebbek a lehetőségeik, mint a világhálón. Így hát nem tekintik a kiadványaikkal kapcsolatban az eladás szempontjából károsnak az online letöltéseket.
A Különjárat című antológia itt érhető el:

Ambrus Flóra, Ámorth Angelika, Bakos Zsuzsanna, Baraté Ágnes, XI. Bíró Gergely, Cserniga Gyula, Csornyij Dávid, Fényes András, Gogola Zoltán, Hájas Csilla, Ifj. Hidi Endre, Juhász László, Kalitics Erika, Kopriva Nikolett, Kovács Eleonóra, Lizák Alex, Marc

Kárpátaljai Magyar Könyvek – 254. Megjelenését támogatta a Nemzeti Kulturális Alap Készült az Együtt Írótáborok (2006-2016) X. évfordulójára Az antológában szereplő írások a Együtt c.

Dupka György és Zubánics László szerkesztette A kivégzett, lágerekben elhunyt Kárpátaljai magyar képviselők (1945–1949) – Bródy András és társainak emlékkönyve című, ugyancsak kárpátaljai kiadványt, amelyet pedig innen tudnak letölteni olvasóink:

dr. Dupka György, dr. Zubánics László

Kárpátaljai Magyar Könyvek – 264. Szolyvai Emlékparkbizottság Bródy András és társainak emlékkönyve Sorozatszerkesztő és felelős kiadó: Dupka György A rendezvényt és a kiadvány megjelenését a Gulág Emlékbizottság támogatta Készült a Szolyvai Emlékparkbizottság műhelyében dr. Dupka György és dr. Zubánics László összeállításában. A közölt tanulmányok tartalmáért a szerzők a felelősek.

Zubánics László történész írja a Rekviem egy soha meg nem valósult álomért címen jegyzett előszavában: „Az első világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések végérvényesen felosztották az egykori Osztrák-Magyar Monarchia területét, amely következtében Európa politikai térképén korábban soha nem látott formációk jöttek létre. Ezek között volt Kárpátalja is (igaz, nem ezen a néven) – Északkelet-Magyarország négy vármegyéjéből, illetve azok nagy részéből jött létre mesterséges kreálmányként –, amelyet a győztes hatalmak a Csehszlovák Köztársaságnak juttattak. Az erről szóló saint-germaini békeszerződés kikötötte, hogy »a szövetséges nagyhatalmak és a Csehszlovák Köztársaság között 1919. szeptember 10-én Saint-Germainben megkötött békeszerződés alapján, szem előtt tartva a csehszlovák állam egységét, elismerik a Kárpátoktól délre lakó orosz nép jogát önállóságára, az általa belakott területen széles körű autonómiát biztosítanak.«”
Olvassa el az idei Ünnepi Könyvhétről megjelent korábbi cikkeinket is:

„Európa kultúrája a miénk, és a mi kultúránk Európáé”

Csütörtökön délután Budapesten, a Vörösmarty téren ünnepélyes keretek között megnyílt a 88. Ünnepi Könyvhét és a 16. Gyermekkönyvnapok. A rangos rendezvényt Závada Pál nyitotta meg. Európa kultúrája a miénk, és a mi kultúránk Európáé – mondta beszédében Závada, aki arról is beszélt: az utóbbi évtizedekben ebben „nem volt szokás kételkedni, még kevésbé ezzel nyíltan szembehelyezkedni”.

Moldova György a szemére húzza sapkáját (KÉPGALÉRIÁVAL ÉS VIDEÓVAL)

Csütörtökön, 2017. június 8-án megnyílt az idei, immár nyolcvannyolcadik Ünnepi Könyvhét. Mint általában, a nyitónapon még viszonylag kevesen lézengnek ilyenkor – főként a jellemző hétvégi tumultushoz képest – a rendezvény központi helyszínén, a budapesti Vörösmarty téren.

A vajdasági magyar könyvkiadók standjánál pénteken délután Várady Tibor várta a látogatókat, az újvidéki Forum gondozásában megjelent új kötetének címe Libatoll és történelem, mellette pedig Barlog Károly dedikálta a Kovács Istenke álmodik című kisregényét. Ugyanabban az időpontban , a számos vajdasági magyar szerző műveit gondozó budapesti Napkút kiadó közeli standjánál (ugyancsak az oroszlános szökőkút mellett) ezúttal egy anyagországi szerző dedikálta délvidéki tárgyú kötetét. Kurcz Ádám István kötetének címe: Gion Nándor művei és műhelytitkai.

Ebből a kötetből – a kiadónak és a szerzőnek hála – már olvashattak részleteket a Szabad Magyar Szó olvasói:

Gion Nándor történelmi regényeiről (1. rész)

„Az olvasóim felé, főleg az ottani olvasók felé azt akartam szuggerálni, hogy […] mi nem jövevények vagyunk, mi ott őshonosok vagyunk, akik otthon vagyunk és otthon akarunk lenni.”[1] 2016. február 1-jén volt 75 éve, hogy Gion Nándor délvidéki magyar író, szerkesztő, színházigazgató megszületett Szenttamáson.

„Pusztulásra ítélt temetők” (1. rész)

A temetők Gion Nándor prózájának a legfontosabb helyszínei közül valók, ez indított arra, hogy behatóbban elemezzem művekbeli szerepüket. Michel Foucault francia filozófus térelméleti megközelítésére támaszkodtam, mivel a heterotópia fogalma, illetve az erről való gondolkodás, a „heterotopológia” a temetők esetében különösen jó értelmezési keretet nyújt.

A sorozatot hamarosan folytatjuk!

A hatvanéves Egyed Emese új verseskönyvének címe Paian, ami már önmagában is a gyógyítás, a felajánlás gesztusára utal. A Magvető könyvkiadó gondozásában jelent meg Karinthy Frigyes összegyűjtött verseinek kötete, aminek hiánypótló jellege is van, hiszen eddig nem létezett ilyen ellenőrzött, megbízható kiadás. A könyv pedig tartalmazza a Karinthy életében kötetbe nem sorolt, valamint a gyermekkori verseit és a zsengéit is.
Mindez persze csak egy szubjektíven válogatott ízelítő az idei, nyolcvannyolcadik Ünnepi Könyvhét anyagából, de teljességre természetesen nem is törekedhettünk (abból úgyis csak egy snassz felsorolás lett volna…), hiszen 2017-ben hússzal több cím jelent meg erre az alkalomra, mint tavaly. Péterfy Gergely, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) igazgatója egy tévéinterjúban mondta el, hogy „a megemelkedett könyvszám nagy öröm, annak ellenére, hogy a könyvszakma jelenleg nagyon nehéz helyzetbe került a magyar könyvpiac csaknem negyven százalékát lefedő Alexandra könyvterjesztő, illetve a mögötte álló cégek, a Könyvbazár Kft. és a Rainbow Üzletlánc Kft. összeomlása miatt”. Mint mondta, rengeteg kiadónak ragadt bent a pénze az összeomlott cég(ek)ben, s mintegy hárommilliárd forintos kár érte a könyvszakmát, így rengeteg kiadó létét fenyegeti veszély. Szerinte nagyon sokféle módon lehetne és kellene javítani a magyar könyvpiac helyzetén, és újra kell gondolni a kiadók és a terjesztők viszonyát az árréssel kapcsolatban is.
A magyar könyvek ára még mindig a harmada a nyugati országok árszintjének, annak ellenére is, hogy az előállítási költségek ugyanolyanok. „Jó volt, hogy a tavalyi könyvhetet Esterházy Péter nyithatta meg, és szomorú hogy az idén már Jókai Anna sem lehetett velünk” – mondta Péterfy Gergely. Az MKKE egyébként hamarosan javaslatot tesz arra, hogy április 14-ét, Esterházy Péter születésének napját a magyar próza napjává nyilvánítsák.
A 88. Ünnepi Könyvhét és 16. Gyermekkönyvnapok központi rendezvényhelyszínén, a budapesti Vörösmarty téren hétfőig várják a közönséget, amely idén nyolcvanöt kiadó 339 új kötetéből válogathat.