A felújítás felét saját zsebéből fizeti a polgár, felét pedig az állami kasszából biztosítják. Ez az egyetlen hivatalos információ, amelyet jelenleg tudni lehet arról a támogatáscsomagról, amelyet a szerbiai polgárok a nyílászárók cseréjére, a szigetelésre, illetve a tüzelős kazánok cseréjére igényelhetnek. Az viszont, hogy hogyan lehet majd ezt a támogatást igényelni, hogyan zajlik majd a kifizetés, illetve pontosan ki számíthat a támogatásra, majd csak ezután derül ki. Úgy tűnik azonban, hogy a hitellehetőségre a jövő évig várni kell és hogy a kivitelezőt pedig arról a listáról kell majd kiválasztanunk, amelyet a saját önkormányzatunk határoz majd meg.
Az, hogy pontosan milyen támogatásra pályázhatunk, amikor a régi ablakainkat, ajtóinkat szeretnénk lecserélni, vagy pedig szigetelni szeretnénk a házunkat, esetleg takarékosabb és kevésbé környezetszennyező fűtési alternatívát választanánk, úgy tűnik elsősorban a községtől függ majd, ahol a bejelentett lakhelyünk található, írja az N1.
Ugyanis a községek azok, amelyek május 21-ig pályázhatnak az energiaügyi minisztériumnál, és ők döntik el azt is, hogy a felsorolt lehetőségek közül melyik támogatásra pályáznak, vagyis, melyik kategóriában támogatják majd a község területén élőket. Amennyiben az adott község nem is jelentkezik a minisztérium pályázatára, az azt jelenti, hogy azon a településen a polgárok nem részesülhetnek majd a résztámogatásban. Vagy amennyiben csak a nyílászárók cseréjére pályázik a község, akkor az azt jelenti, hogy abban a községben a polgárok nem számíthatnak a kazánok cseréjére vonatkozó támogatásra.
Abban az esetben, ha a község pályázik valamennyi lehetőségre, az még nem biztosíték arra, hogy minden jelentkező polgár meg is kapja majd az 50 százalékos résztámogatást. A községek ugyanis ranglistát állítanak majd fel és azok alapján hagyják jóvá a támogatásokat. A cseréhez, felújításhoz szükséges pénz felét nem a polgár kapja meg, hanem közvetlenül a kivitelezőnek utalja majd a község.
Ki részesülhet a támogatásban?
Azoknak a polgárok, akik úgy döntenek, hogy még az idén szeretnének részesülni a támogatásban, rendelkezniük kell a szükséges összeg felével, méghozzá készpénzben, mert a mostani helyzet szerint a hitellehetőségre a felújításhoz idén már nem lesz lehetőség.
Jelenleg a projekt kísérleti fázisa zajlik: a községek pályáznak az államkassza támogatására, kiválasztják, hogy a pénzből mit támogatna az önkormányzat – három csoportban összesen tíz aternatíva van: a szigetelés, ahová a nyílászárók cseréje is tartozik, a fűtés és a napkollektorok felszerelése.
Várhatóan júniusban alakul meg az az Energiahatékonyságot elősegítő és támogató Igazgatóság, amelynek munkaleírásában a résztámogatás kiosztása is szerepel. Ezt követően júliusban tennék közzé a községek a felhívásokat – az egyik a cégekhez szólna, amelyek tulajdonképpen a kivitelezők lennének az adott község területén, a másik pedig a polgárokhoz szóló felhívás, akik ezen keresztül pályáznának a résztámogatásra. Az első szerződéseket szeptemberben írnák alá.
Az N1 kérdésére a minisztériumban azt mondták, a támogatásra minden polgár jelentkezhet.
Két modell
„2021 folyamán egy olyan kísérleti projektum zajlik, amelynek eredményeit arra használjuk majd fel, hogy egyszerűsítsük az egész eljárást a polgárok számára. Ezzel párhuzamosan dolgozunk egy másik modellen is, ami a bankok részvételét jelentené ebben a folyamatban, vagyis egy hitelkonstrukció alkalmazását. Mindennek kidolgozása 2021 végére várható”, mondják a minisztériumban.
A polgárok, azt követően, hogy a községük közzétette a felhívást, láthatják, hogy az adott telepüésen milyen felújítások résztámogatását lehet igényelni. Miután kiválasztották a lehetőséget, amellyel szeretnének élni, felkeresik az önkormányzat által felsorolt kivitelezők egyikét és előszámlát kérnek az adott munkálatok elvégzésére.
„A polgárok ezzel az előszámlával, és a felhívásban közzétett szükséges dokumentumokkal jelzik majd, hogy igénylik a támogatást. Arról, hogy kinek ítélik meg a szubvenciót, az adott község szakmai bizottsága dönt majd. A ranglista meghatározását követően kerül sor a szerződések aláírására.
A munkálatok elvégzését követően a bizottság a helyszínen megnézi és ellenőrzi az eredményt, s majd csak ezt követően utalja át a pénzt a kivitelezőnek“, áll a minisztérium N1 Televíziónak eljuttatott válaszában.
Mit mond erre egy kivitelező?
Egy átlagos családi ház ablakcseréje 1500-2000 euróba kerül. Egy észak-bácskai, a nevét nem vállaló, a nyílászárók cseréjével is foglalkozó vállalkozó azt mondja, a polgárok biztosan szeretnének élni ezzel a lehetséggel, ha egyáltalán lesz belőle valami. Szerinte ugyanis, az, hogy már most beharangozták a támogatást, miközben alig lehet tudni valamit a részletekről, így emiatt nagyon komolytalannak tűnik. Úgy véli, mindenképp üdvözölendő dolog ez, de nem ebben a formában. A bejelentésnek már érezhető a hatása, hiszen leállt a munka, az emberek várakozó álláspontra helyezkedtek.
– Az a tapasztalatunk, hogy leállt a munka, mert nagyon sokan csak árajánlatot kérnek és várják a támogatásokat. Azonban tartok az eredménytől, pár éve ugyanis annyira megcsonkították az önkormányzatok költségvetését, és annyira rosszul áll Szabadka, Zenta, Topolya, Magyarkanizsa, hogy ha pályáznak is a községek és a város, ki tudja, hogy mekkora összegben tudják ezt megvalósítani, vagyis hány polgárnak jut, és pontosan mire költhetik majd a pénzt.
A nyílászárók cseréjével foglalkozó vállalat tulajdonosa azt mondja, véleménye szerint nagyon negatív az, hogy meghatározzák a kivitelezőket, így felmerül a szabad piac, a szabad választás lehetősége, hiszen muszáj lesz a támogató által kiválasztottal dolgoztatniuk a polgároknak. Emiatt felmerül a korrupció gyanúja is.
– Sok a nyitott kérdés. Kivitelezőként el kell mondanom, hogy a nyílászáró nemcsak ablakból és ajtókból áll, hanem redőny, párkány szereléséből és sorolhatnám, de kérdés, hogy az állam ezt támogatja-e. Az sem világos, hogy ötven százalék mindenkinek, vagy akár ötven százalékig, támogat majd az állam, mert nem mindegy. Olyat is hallottunk, hogy csak legalizált, és energiaügyi útlevéllel rendelkező ház pályázhat. Sok még a kérdés, és bizonytalanság, mondja beszélgetőpartnerünk.
Pontosan mire kérhetünk támogatást?
A községek ebben a körben a minisztériumnál három szubvenciós csoportra pályázhatnak, azzal, hogy maguk a községek is hozzá kell, hogy járuljanak a projektumhoz anyagilag, ami nyilván alapjaiban határozza majd meg, hogy egy adott önkormányzat mennyi lehetőséget nyújt majd az ott élő polgároknak.
Az első csoport a hőszigetelés fejlesztése:
(1) külső ajtók és ablakok, továbbá más nyílászárók cseréje,
(2) hőszigetelés kiépítése a falakon, tetőkön, padlásokon, padlókon.
A második csoport a fűtési rendszerek hatékonyabbá tétele és cseréje:
(1) a jelenlegi kazán cseréje,
(2) hőpumpa beszerelése,
(3) elektromos pumpa beszerelése,
(4) radiátorok termosztátokkal való felszerelése,
(5) kaloriméterek, hőleadók és egyéb rendszerek felszerelése, amelyeknek köszönhetően hatékonyabbá tehető a fűtés és csökkenthető az energiapazarlás,
(6) hatékonyabb klímák beszerelése,
(7) szellőzőrendszerek beépítése.
A támogatások harmadik csoportjában napkollektorok beépítésére pályázhatnak majd a polgárok, amelyekkel a vízmelegítést oldanák meg az adott épületen belül.
Egy átlagos családi ház ablakcseréje 1500-2000 euróba kerül (Pixabay)