Mélyen megrendítette Kanadát a több száz névtelen gyermeksír felfedezése; Szlovénia botránnyal indította a soros uniós elnökséget; meggyilkolták a haiti elnököt – ezekről írt a világsajtó.
Halálos bűn
A Saskatchewan tartományban fekvő Regina városa melletti egykori bentlakásos iskola területén nemrég legalább 600 ember maradványait rejtő jelöletlen sírokat találtak, később pedig újabb sírokra bukkantak. Justin Trudeau kanadai miniszterelnök felszólította a katolikus egyházat, hogy vállaljon felelősséget a több száz őslakos gyermek haláláért. A torontói Globe and Mail ezt írja:
„Életemben különböző módokon voltam katolikus. Megkereszteltek, megkonfirmáltak, egy kényelmes, hitehagyott és megtért személy voltam – és most már csak egy szégyenkező katolikus vagyok. Szégyellem, hogy támogattam egy olyan intézményt, amely kitér a felelősségvállalás elől. Szégyellem, hogy csaknem ezer gyermek maradványait tartalmazó tömegsírok felfedezése kellett ahhoz, hogy végre nyomást gyakorolhassunk az egyházra. De ezek az intézmények nem hajlandók kártérítést fizetni a túlélőknek az elkövetett atrocitásokért. Ez több mint képmutatás, több mint erkölcsi csőd, ez halálos bűn.”
Az amszterdami de Volksrant napilap cselekvésre szólítja fel a kanadai kormányt:
„A több száz névtelen gyermeksír felfedezése megrendíti az országot. A jó telepesek mítosza, akik az úgynevezett »egyszerű vadaknak« jobb életet akartak nyújtani, örökre elveszett. És az emberek tudatában az is gyökeret verhet, hogy az őslakosok még mindig ki vannak téve az intézményi rasszizmusnak. Ezúttal többre van szükség, mint csupán szép szavakra: a kormánynak világossá kell tennie, hogy nem jóakaratból fizet, hanem az adósságát rendezi.”
Botránnyal indult a soros szlovén elnökség
A Neue Zürcher Zeitung arról számolt be, hogy Szlovénia átvette az EU Tanácsának soros elnökségét, és Ljubljanában botrány született abból, hogy von der Leyen bizottsági elnök látogatása során hevesen kritizálta a szlovén helyzetet:
„Szlovénia továbbra is a régió mintaképe, büszke a közelmúlt történelmére és a liberális demokráciájára. Azon államok közül, amelyek 2004 után csatlakoztak az EU-hoz, Szlovénia valóban jó helyzetben van, hogy kiépítse kapcsolatait a többi uniós tagállammal. Ebben a tekintetben a Bizottságnak nem szabad túlbecsülnie a botrányt. Lehetséges, hogy Janez Janša miniszterelnök, akinek a parlamenti többsége ingadozik, már nem is lesz a hivatalában, amikor Szlovénia továbbadja a Tanács elnökségét.”
A Frankfurter Allgemeine Zeitung erről azt írja, hogy:
„Janez Janša szlovén miniszterelnököt bírálták az Európai Parlament képviselőcsoportjai a jogállami hiányosságok miatt, persze a jobboldali erők kivételével. A bírálat oka az volt, hogy megvonták a közpénzt a független állami hírügynökségtől, s hogy Szlovénia nem delegált tagokat az Európai Ügyészségbe.
A kormányfőt a liberálisok, a zöldek és a baloldal támadta leginkább. »Sajnos úgy tűnik, hogy ahhoz a nagyon sötét klubhoz szeretne tartozni, amely nem becsüli a szabad médiát, nem viseli el az igazságszolgáltatás függetlenségét, vagy nem tartja tiszteletben az LMBTIQ-jogokat« – mondta Malik Azmani európai parlamenti képviselő Janšáról.”
Meggyilkolták a haiti elnököt
Tizenhét embert, két amerikai és 15 kolumbiai állampolgárt tartóztattak le a haiti hatóságok a Jovenel Moise haiti elnök elleni merénylet miatt. A São Paulo-i Folha de S. Paulo napilap az ENSZ stabilizációs missziójának kudarcáról ír:
„A gyilkosság rávilágít, hogy a nemzetközi közösség nem érte el fő célját, nevezetesen a stabil demokrácia alapjainak megteremtését.”
A Santo Domingo-i Hoy napilapnak pedig erről ez a véleménye:
„Haitit régóta figyelmen kívül hagyták, kihasználták és elnyomták. Ugyanakkor az elitjei az elszegényedett lakosság rovására gazdagodtak. Ebben az országban hiányzik a politikai vezetés, amely előre mozdíthatja az országot. A nemzetközi közösség sokáig eltekintett ezektől a veszélyekről. Haiti jövője bizonytalan és bonyolult, mert hosszú ideje hiányoznak a működő intézményei. A parlamentet feloszlatták, az Alkotmánybíróság elnöke elhunyt a járvány idején, és a miniszterelnököt nem eskették fel.”
Megegyezés született a globális minimumadóról
Az oszlói Afterposten napilap a globális minimumadóról ír:
„A javaslat korántsem radikális, mivel csak 15 százalékos minimáladót ír elő. Ez lényegesen kevesebb, mint a társasági adó a legtöbb érintett országban és alig több, mint például Írországban. És emellett a megállapodás csak bizonyos iparágakban működő nemzetközi nagyvállalatokra vonatkozik. Ez a megállapodás mindazonáltal óriási előrelépést jelent, mert az utóbbi időben sok vállalat szinte egyáltalán nem fizetett adót. Most olyan nagy gazdasági hatalmak is csatlakoztak ehhez az egyezményhez, mint Kína, India, Oroszország, Brazília és Németország.”
Amerika ünnepelt Bidennel
Biden elnök számára az amerikai függetlenség napja jó alkalom volt arra, hogy rávilágítson a koronavírus elleni vakcinázási kampány sikerére – jegyzi meg a Washington Post:
„Biden a július 4-i nyilvános fellépését arra használta fel, hogy hangsúlyozza, hogy az USA új szakaszba lépett a koronavírus elleni küzdelemben. Rámutatott továbbá arra is, hogy az Egyesült Államoknak a saját lakosságának beoltása mellett a világ más részein történő oltásokért is felelősséget kell vállalnia. Biden fellépése optimizmust sugárzott. Végül is csak kis mértékben maradt el a céljától, hogy július 4-ig az ország felnőtt lakosságának 70 százalékát beoltsák, mert ez az arány csupán 67 százalék lett.”
Ennek ellentmond a pekingi Huanqiu Shibao napilap:
„Az Egyesült Államoknak a történelem során még soha nem volt ilyen kevés önbizalma. Az olyan országok felemelkedése, mint Kína, elegendő lett ahhoz, hogy a nagyhatalom kételkedjen önmagában. Washingtonnak persze még mindig van nemzetközi befolyása, de ez nem a meggyőzésen, hanem a nyomásgyakorláson és a zsaroláson alapul.”
Emlékezés a kanadai őslakos diákokra. (Fotó: Dennis Owen/Reuters)
