Szeptember hetedikén és nyolcadikán tartja Szerbia és Magyarország a következő együttes ülését. Ennek központi témája a két ország közötti stratégiai együttműködésről szóló megállapodás aláírása. A kétoldalú kapcsolatok történelmileg mérve nagyon magas színten vannak és pozitívnak mondható az, hogy a koronavírus ellenére is intenzív a két ország közötti együttműködés – nyilatkozta Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövete, akit Muci Szántó Márta kérdezett az Újvidéki Rádió Hangadó szerda című műsorában.
Az idei idegenforgalmi idényben is nagy a torlódás a magyar-szerb határon. Ennek kapcsán Pintér Attila elmondta: Tekintettel arra, hogy a teljes magyar – szerb határszakasz egy nemzetközi főútvonalon fekszik, így a tengerpartra gépkocsival utazó turisták illetve a vendégmunkások is értelemszerűen ezen a határszakaszon lépnek át.
„A magyar-szerb határszakasz ez nem csak az Európai Unió külső határa jelen pillanatban, hanem a schengeni zónának a külső határa is. Ami azt jelenti, hogy a határőröknek sokkal nagyobb a felelősségük, mint más határszakaszon szolgálatot teljesítőknek, tehát sokkal alaposabban meg kell vizsgálni a belépő forgalomban résztvevő utazókat. A lényeg az, hogy ezt a két kormánynak a tagjai, a két kormányzat is érzékeli, hogy itt folyamatosan meglehetősen problémás helyzetek alakulnak ki a határon, úgyhogy folyamatban van a Röszke-Horgos határátkelőhelynek a bővítése, mindkét fél részéről. Az egyeztetések már folynak. Amikor Orbán miniszterelnök július 8-án Belgrádban tárgyalt Aleksandar Vučić szerb államfővel, akkor ez a kérdés is felmerült a konzultációk során. Megkaptuk azokat az információkat a szerb féltől, hogy mi az ő részükről a bővítésnek a lényege, tehát melyik területeken szeretnének ők bővíteni, a határátkelőhelyet illetően és nyilvánvaló, hogy magyar részről mindent el fogunk követni annak érdekében, hogy mi is ezeket a fejlesztéseket meg tudjuk tenni, hiszen hiába bővítenek a szerb oldalon, ha a magyar lépések ezt nem követik”, mondta Pintér.
A korábbi bejelentések szerint a Belgrád–Budapest-gyorsvasút Belgrád és Újvidék közötti szakasza az év végéig elkészülhet, négy év múlva pedig Budapestig is el lehetne jutni a gyorsvasúton. Pintér Attila reményét fejezte ki, hogy 2025-ig ez a projekt befejeződik.
“ Egy olyan infrastrukturális projekt valósul meg, amelyik nagyon gyors áruszállítást tesz majd lehetségessé a Balkán, tehát Dél-kelet Európa és Budapest bevonásával Nyugat-Európa között. Ennek a projektnek a révén úgy Magyarország, mind pedig Szerbia egy elosztóközponttá, egy logisztikai központtá válhat. Lehet hogy mindig arról beszélünk, hogy ez azért is fontos, hogy a kínai áru minél gyorsabban tud majd Nyugat-Európába eljutni, én ezt egy picit megfordítanám, ez a vasútvonal arra is nagyon alkalmas lesz majd, hogy a magyar termékek minél gyorsabban eljussanak Dél-Kelet Európába, hiszen ezzel párhuzamosan folyamatban van a Belgrádtól délre fekvő vasúthálózatnak a korszerűsítése is”, véli Pintér.
Egyidejűleg a Szeged-Szabadka vasútvonal felújítása is megkezdődött, a cél, hogy 2022 kora nyarára átadásra is kerüljön. A felújítás után az utasok 30-40 perc alatt eljuthatnak az egyik városból a másikba. Ez a vasútvonal fontos lesz azért is, mert a jövő évben a felújítás miatt le kell majd zárni a Kiskunfélegyháza-Kelebia közötti szakaszt, és itt nem közlekedhetnek majd vonatok. A Szabadka-Baja vasútvonal felújítása is tervben van a közeljövőben – hangsúlyozta Magyarország belgrádi nagykövete a Vajdasági RTV-nek.
