A banki szolgáltatások éves költségei akár a 8000 dinárt is elérhetik, s ez a szerbiai fizetések mellett korántsem jelentéktelen összeg.

A korona-válság a bankszektorra is hatással volt, mivel a pénzintézetek a tavalyi két hitelmoratórium, vagyis a hitelek és alacsonyabb kamatok szabályozása miatt elestek bevételük jelentős részétől. Ennek következtében, a szerbiai bankok 200 millió eurós pénzügyi hiányának és 7,5 milliárd dináros nettó kamatbevétel csökkenésének mérséklése miatt számos bank növelte a szolgáltatásainak árát, sőt akár korábban ingyenes szolgáltatásokért is díjakat számolhatnak fel.

Huszonnégy, Szerbiában működő bank tájékoztatta eddig az ügyfeleit az efféle változtatásokról, egyeseknél a tájékoztató SMS-ek küldése, a készpénzfelvétel és a számlafenntartási díj is drágult. Míg a bankok mobil applikációin keresztül korábban díjmentes volt a számlák befizetése, addig most ez 15-20 dinárba kerül. Ezeken felül a PIN-kód változtatásért, elutasított panaszokért és a helytelenül kitöltött csekket is megfizettetik az ügyfeleket. A devizaszámlák fenntartási díja ugyancsak drágult, ezentúl havi 300 dinárt kell kiadnunk érte.

A Szerb Nemzeti Bank (NBS) szerint a pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló törvény előírja, hogy a szolgáltatóknak jogában áll díjat felszámítani a szolgáltatásokért cserébe. Zoran Nikolić, a Szerb Nemzeti Fogyasztói Szervezet alelnöke a Blicnek elmondta, hogy előfordulhatnak olyan változások, amelyekre az NBS reagálhat, mivel néhány bank megsértett bizonyos fogyasztói jogokat.

„A bankok egy része díjat számít fel az érvénytelen panaszokért, ez az intézkedés egy alapvető jogot, a tiltakozás jogát sérti. Ezért ezt az intézkedést az NBS-nek meg kell szüntetnie, illetve néhány másikat is, különben a világ banki térképén fekete lyuk lesz Szerbia” – mondta Nikolić és megjegyezte, hogy egyes bankok halasztott fizetés alkalmával a kvázi kamatmentes kölcsönökre is újabban részletenként 50 dinárt számítanak fel, ami szintén nem helyénvaló.

Dušan Uzelac, a Kamatica portál szerkesztője úgy véli, ha egy másik banknak kedvezőbbek a feltételei, akkor nyugodtan hagyjuk ott régi bankunkat és térjünk át a kedvezőbbe.

„Mindig vannak kedvezőbb és drágább bankok, ez üzletpolitika. Egyes bankok nem akarnak bizonyos típusú ügyfeleket, és az áraik szabályozásával tudják elérni céljukat” – magyarázza Uzelac. Hozzáteszi, hogy az online fizetés minden egyes tétel esetében 15-30 dinárba kerül, banktól függően.

„Nem keresünk eleget ahhoz, hogy ezek a költségek jelentéktelenek legyenek” – mutat rá Uzelac.

Szerinte éves szinten átlagosan 3000 és 8000 dinár között alakulnak egy személy banki költségei, ami magába foglalja a számlafenntartást és a tranzakciós díjakat.

„Szerbiában erős a fogyasztói jogvédelem, a Nemzeti Banknak is saját központja van a pénzügyi szolgáltatások felhasználóinak védelmére. Jogi harc is folyik a bankok ellen a kölcsönbehajtás miatt, tehát nem védtelenek a banki ügyfelek a bankokkal szemben. Vannak védekezési mechanizmusaink, és ezek megerősítése jó dolog” – mondta Uzelac.