A világsajtó központi témája az elmúlt napokban az afganisztáni helyzet volt, miután a tálibok elfoglalták az ország fővárosát is, és az egész országban visszavették a hatalmat. Sokan attól tartanak, hogy ez akár egy új menekülthullámot is előidézhet.
A Nyugat teljes csődje
A madridi El Mundo így ír arról, hogy a tálibok elfoglalták Afganisztán fővárosát, Kabult:
„Afganisztán számára a tálibok visszatérése a szabadság felszámolását jelenti. Mert hisz ezek ki fogják szorítani a társadalmi életből a másként gondolkodókat és üldözni fogják a civileket, különösen pedig a nőket. Ez a Nyugat monumentális fiaskója, elsősorban azonban a Fehér Ház kudarca.”
„Afganisztán az Egyesült Államok legnagyobb veresége Vietnám óta, és rendkívül megalázó befejezése minden idők leghosszabb nagyhatalmi háborújának”, írja a koppenhágai Politiken napilap:
„Ahogy a vietnámi vereség a külpolitika újragondolásához vezetett, az afganisztáni vereségnek is mind az Egyesült Államokat, mind szövetségeseit arra az útra kell vezetnie, hogy újragondolják, mit lehet elérni katonai beavatkozással. Az afgán nők most ismét burkát öltenek, és mindazok, akik segítették a Nyugatot ebben a háborúban, és hittek a liberálisabb és nyitottabb társadalomról alkotott elképzelésekben, halálos veszélybe kerültek.”
A római La Repubblica napilap szerint ez a dzsihád világraszóló győzelme:
„Négy évvel az »Iszlám Állam« felbomlása után Afganisztán visszafoglalása globális győzelmet jelent a dzsihád számára, de ez egy szélsőséges szunnita fundamentalizmus létrehozását is jelenti, ahol a győztesek a sáriát saját modelljük szerint alkalmazhatják.
Amerikának fel kell tennie a kérdést, hogy mit hibázott el.
Kétségtelen, hogy az Egyesült Államok döntése váltotta ki a jelenlegi helyzetet, amelyet Donald Trump hozott meg és Joe Biden érvényesített az afgán nép rovására. Hasonlóképpen a NATO is kénytelen szembesülni azzal a kudarccal, hogy nem adta át időben a hatalmat a helyi vezetésnek.”
„A tálibok átverték a Nyugatot”, írja a zürichi Tages-Anzeiger:
„Naivitás lenne hinni a tálibok ígéretének, miszerint tiszteletben tartják a nők jogait vagy a sajtószabadságot, és szolgálni akarják az embereket és az országot. Az USA és a nyugati szövetségesei 2001 óta csillagászati összegeket pumpáltak az ország biztonsági erejének felépítésére. A Biden-kormány ezért azt feltételezte, hogy a táliboknak legalább másfél évre lesz szükségük ahhoz, hogy újra hatalomra kerüljenek. Ezt a célt azonban most másfél héten belül érték el.”
„Az amerikai tehetetlenség példája”, írja a pekingi Remnin Ribao napilap:
„Az amerikai katonák hiába haltak meg Afganisztánban. A tálibok pedig visszatértek, igaz, sokan közülük is meghaltak, de az amerikai adófizetők pénzét a katonai iparmágnások etetésére pazarolták el.”
A Wall Street Journal bíróság elé állítaná Biden amerikai elnököt a Kabulban beállt drámai helyzet miatt:
„Biden nem hajlandó felelősséget vállalni a botrányos kivonulásért, és másokat hibáztat: elődjét, Trumpot, amiért az békemegállapodást kötött a tálibokkal, és annak két elődjét, mert nem vonultak ki már akkor Afganisztánból. És az afgánokat is vádolja, hogy nem harcolnak elég keményen, és vezetőiket pedig azért, mert elmenekültek. Mi azt reméltük, hogy Biden vállalni fogja a felelősséget, és el fogja magyarázni, hogyan fogja kordában tartani ezt a káoszt. Ebből semmi sem lett.
A Londonban arab nyelven megjelenő Al Quds napilap az amerikai elnök beszédét elemzi:
„Biden azt mondta, hogy az Egyesült Államok mindig arra törekedett, hogy megakadályozza az Amerika elleni terrortámadásokat Afganisztánban. A »nemzetépítés« azonban sosem volt cél. Ez azt jelenti, hogy az Egyesült Államok soha nem állt ki az afgán érdekek mellett. Amerika – akárcsak Irakban – itt is kizárólag saját érdekeit követte.”
A londoni Telegraph napilap az amerikai elnököt kritizálja:
„Biden januárban lépett hivatalba azzal az ígérettel, hogy biztosítja a politikai stabilitást Washingtonban a Trump-korszak zűrzavaros időszaka után. Most azonban az Egyesült Államok globális tekintélye a legnagyobb kárt szenvedte el az 1970-es évek vietnámi kudarca óta.”
„Kabul az új Saigon”, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung, majd így folytatja:
„A képek ugyanazok, a helyzet ugyanaz. Emberek ezrei rohannának páni félelemben, hogy elérjék a repülőgépeket, amelyek azonban már nem szállnak fel. A megszállók mindent elfoglaltak és a városban járőröznek.
Ez a szégyenteljes vége annak a küldetésnek, amelynek nemcsak az iszlamista terrornak kellett volna véget vetnie, hanem a demokráciát és az emberi jogokat is meg kellett volna teremtenie Afganisztánban.”
Természeti katasztrófa sújtotta Haitit
Csaknem 1300 ember halt meg a szombati haiti földrengés során. Az ecuadori El Comercio napilap erről ezt írja:
„A karibi ország újabb tragédiát él át: röviddel az elnök meggyilkolása és csak néhány évvel az előző földrengés után. És mindez a koronavírus-járvány idején, amely egyre több halálesetet követel az ország rossz egészségügyi rendszere miatt.”
„A kórházak és árvaházak túlzsúfoltak, és sokan menekülnek a helyi bűnbandák elől” – írja az El Caribe napilap a földrengés következményeiről:
„Most különösen a segélyszállítás fontos, mert az élelmiszer- és gyógyszerhiány még a földrengés előtt kialakult.”
Tálib harcosok Kabul előtt 2021. augusztus 16-án. (Fotó: Reuters)
