Tomislav Žigmanov, a Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetségének (DSHV) elnöke nyilatkozatban ítélte el, hogy Szabadkán nyitott irodát a Dragan kapitány Alap (Fondacija kapetan Dragan), amelynek vezetője a Horvátországban háborús bűncselekmények miatt elítélt Dragan Vasiljković, aki a délszláv háborúban a Knini nindzsák (Knindže) nevű félkatonai alakulat parancsnoka volt.
Az iroda Szabadka központjában található, és egy évvel az alapítvány megalakulása után nyílt meg, abból a célból, hogy „segítsen azoknak a szerbeknek, akiket a környező országokban igazságtalanul ítélt alapján tartanak fogva”.
Dragan Vasiljković Szabadka központjában! Vajon a háborús bűnök miatt elítélteknek szabad-e a nyilvánosan tevékenykedniük?
– tette fel a kérdést Žigmanov a Twitteren.
Ured Dragana Vasiljkovića u centru Subotice! Je li i to ima veze s https://t.co/xQJ7ORfDDF Je li onima koji su osuđeni za ratne zločine dopušteno javno djelovati? @MVEP_hr pic.twitter.com/HHlgzVRNP0
— Tomislav (@tomezig) August 19, 2021
A vajdasági horvát sajtó tudósítása szerint a DSHV elnökét nem lepte meg a dolog, de aggodalmát fejezte ki.
Žigmanovot aggasztja, hogy Vajdaságban vannak olyan helyek, ahol horvátellenes cselekmények történnek, ilyen például Herkóca (Hrtkovci) és Szabadka – utalva ezzel arra, hogy Vojislav Šešelj hágai elítélt Herkócán vásárolt házat és megnyitotta a Szerb Radikális Párt helyi irodáját.
Szabadka a Szerbiában élő horvát kisebbség politikai, oktatási és kulturális központja, Herkóca pedig a vajdasági horvátok kilencvenes években elkezdődött üldöztetésének a szinonimájává vált.
A Dragan kapitány néven hírhedté vált Dragan Vasiljković az alapítvány szabadkai irodájának megnyitójakor arról beszélt, hogy a horvátországi börtönökben jelenleg is több tucat szerb ül, akiket, mint fogalmazott „csak azért ítéltek el, mert szerb nemzetiségűek”.
Vasiljković 13 év szabadságvesztés után 2020. március 28-án szabadult egy horvátországi börtönből, majd azonnal kiutasították Horvátországból. Nem sokkal Szerbiába történt hazatérését követően kezdte el politikai pályafutását és a választásokon is jelöltette magát.
A szerb közvélemény jelentős része elítélte tevékenységét és nyilatkozatait, mivel egyebek közt azt követelte, hogy engedjék szabadon Zoran Đinđić gyilkosait.