Örök dilemma, hogy megéri-e több évre lekötni a devizánkat a bankban, vagy pedig érdemesebb a látra szóló betétet választani, amikor a pénz nincs lekötve, így bármikor hozzáférhetünk. A kérdésre a választ a banki kamatok és az infláció összehasonlítása adhatja meg.

Szerbiában a júliusi infláció éves szinten 3,3 százalékot tett ki, vagyis a lakossági árindex ennyivel volt magasabb, mint tavaly júliusban. Más országokban még ennél is magasabb árnövekedés figyelhető meg, például az USA-ban ez öt százalék felett van, Németországban pedig az idén júliusi 3,8 százalékos infláció volt a legmagasabb az utóbbi 12 évben.

Az eurózóna éves inflációja júliusban elérte a 2,2 százalékot, ami 2012 ősze óta a legmagasabb. Az újonnan jóváhagyott euró megtakarítások kamatlába átlagosan 0,77 százalékos, így pillanatnyilag ez majdnem háromszor alacsonyabb, mint az eurózóna inflációs rátája.

Az inflációt a pénzüket megtakarító polgárok országonként eltérő mértékben érzékelik, míg egy osztrák évente átlagosan 700 eurót veszít az infláción, addig egy német 540-et. Ám ez a szerbiai megtakarítókat nem aggasztja, a nemzeti bank szerint ugyanis a dinár megtakarítások nyolc százalékkal, a deviza megtakarítások pedig 7,1 százalékkal növekedtek az év eleje óta.

Milojko Arsić gazdaságtudományi professzor rámutatott, hogy az infláció a megtakarítások leértékelődését jelenti, és hogy Szerbiában az emberek főleg azért takarékoskodnak, hogy öreg korukra összegyűjtsenek maguknak némi pénzt.

– Hazánkban a megtakarítások fő célja a bevételek és a fogyasztás jövőbeni kiegyenlítése – mondta Arsić és hozzátette, hogy a mai társadalmak inflációs toleranciája sokkal alacsonyabb, mint régen volt.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy a megtakarítások reális negatív kamatlábai hogyan befolyásolhatják a bankokat, a nemzeti bank rámutatott, hogy ehhez több tényezőt kell megnézni, és erre az elmúlt év világgazdasági történései is kihatással voltak, mivel egyes termékkategóriák árai jelentősen növekedtek, az energia megdrágult és ezek fontos tényezői az infláció és betétek negatív kamatainak alakulása szempontjából.

Felhívják a figyelmet arra, hogy a szerbiai bankok nem vezettek be negatív kamatot sem a dinár-, sem a deviza alapú megtakarításokra, és nem is tervezik annak bevezetését.

– A deviza megtakarításoknál változás történt azok szerkezetében, ugyanis a lekötött megtakarítások csökkentek, ám a bármikor hozzáférhető megtakarítások növekedtek. Így az emberek biztonságban tudják a pénzüket, és amikor szükségük van rá, akkor felvehetik – mondták az Erste Bankban.

Ez a jelenség nem aggasztja a bankárokat, mert úgy vélik, hogy az infláció növekedése ideiglenes.

– Az Európában és hazánkban regisztrált éves inflációs ráta növekedése átmeneti. A járvány okozta időszak utáni újraindításból származik. Ha az infláció hosszabb távon emelkedő tendenciát mutat, a központi bankok egy korlátozóbb monetáris politikára térnek át, ami a piaci kamatok növekedéséhez vezethet – magyarázza egy banki szakember.