Az afganisztáni kudarc egy világhatalom megalázása. Az amerikai sajtó ezért keményen bírálja Joe Biden intézkedéseit.
„Megdöbbentő, de nem meglepő” – így kommentálta az amerikai média szinte egyhangúlag azt a hírt, hogy a tálibok visszafoglalták Kabult. A Washington Post azt írta, hogy a Bidennek és a hírszerző szolgálatoknak „fogalmuk sem volt arról, hogy a hatalomátvétel milyen gyorsan megtörténhet”.
Alig néhány nappal korábban ez a napilap még arról számolt be, hogy a kormány felülvizsgálta azokat az értékeléseket, amelyek szerint a tálibok hat, illetve tizenkét hónapon belül foglalhatják el Kabult, később azonban arra a következtetésre jutott, hogy ez már harminc, illetve kilencven napon belül is megtörténhet. De nem így történt.
A tálibok sokkal hamarabb jelentek meg – sikerrel.
Jim Acosta, a CNN riportere így számolt be az amerikaiak afgán kudarcáról: „Húsz év, elveszett életek és dollármilliárdok után az amerikai hadművelet egyetlen hétvégén szégyenletes módon összeomlott, s olyan jeleneteknek lehettünk szemtanúi, amelyeket Saigon bukása óta nem láttunk.” Az elnök egy hónappal ezelőtt még azt állította, mondta Acosta Bident idézve, hogy „nem áll elő olyan helyzet, amelyben az embereket ki kéne menteni az afganisztáni amerikai nagykövetség háztetőjéről”. Ezt az állítást több amerikai média már akkor megkérdőjelezte és feltette a kérdést, hogy: „Mi van, ha Biden téved?” Erre a kérdésre a Wall Street Journal megjegyezte: „Ez akkor Joe Biden Vietnámja”. Hasonló megjegyzés olvasható a Foreign Policyban is.
A CNN „szégyenletes képeket” mutatott be az amerikai nagykövetség parkolójából történő menekítésről, és azokról afgánokról, akik a kabuli repülőtéren felszálló amerikai repülőgépekre kapaszkodva próbáltak elmenekülni az országból. Mindezek persze nagyon is hasonlítanak Saigon 1975-ben bekövetkezett bukására, amikor az embereket helikopterekkel menekítették ki a saigoni amerikai nagykövetség háztetőjéről. Ezek a képek a CNN szerint Biden és tanácsadói teljes kapitulációjának képei, és a Fehér Ház „kompetenciaválságát” szimbolizálják.
Perspektívák nem léteznek
Kabul elestének estéjén a CNN tudósítója, Clarissa Ward beszámolt az afgán újságírók, különösen pedig a női riporterek félelmeiről, valamint két női újságíró elleni támadásáról. A Washington Post részletezte az afgán hadsereg összeomlásának hátterét, ami nagyon meglepte a Biden-adminisztrációt, a New York Times pedig egy afgán nő szemszögéből írt a katasztrofális eseményekről Kabul visszafoglalásának másnapján.
Az NPR (National Public Radio – Nemzeti Közszolgálati Rádió) egy beszélgetést tett közzé Katarból egy tálib szóvivővel, Suhail Shaheennel. Érdekes módon azonban ebben a beszélgetésben Shaheen nem említette egy szóval sem a tálibok korábbi ígéreteit, annak ellenére, hogy azok rendkívül fontos ígéretek az amerikaiak és szövetségeseik megnyugtatására. Ezek az ígéretek között szerepel az általános amnesztia, a nők jogainak biztosítása – legalábbis amíg a nők és a lányok továbbra is minden nyilvános helyen fátylat hordanak.
A The Atlantic emlékeztetett rá, hogy a tálibok 25 évvel ezelőtt, Kabul elfoglalása után is ígéretet tettek arra, hogy nem fognak bosszút állni ellenfeleiken. „Amikor a tálibok ezt az ígérete tették, Mohammad Najibullah menesztett elnököt nem lehetett elérni. Egyes hírek szerint a tálibok kasztrálták, mielőtt felakasztották volna egy lámpaoszlopra.”
Riogatás – messziről
Bár a médiák az amerikaiak kivonulását szinte egyhangúan kritizálták, a legtöbb televízió az eseményeket inkább bentről elemezte, minthogy a helyszínről jelentkeztek volna. A Fox News például a várakozásoknak megfelelően Bident kritizálta és a terrorizmus feléledésével riogatott – bentről.
Ezzel szemben a CNN és az NBC a helyszínen maradtak. A CNN tudósítója, Clarissa Ward a tálib harcosokkal készített interjút Kabul utcáin, és egy fekete abaját mutatva elmagyarázta a nézőknek, hogy ez egy olyan viselet, amelyet a muszlim nők köpenyként viselnek, hogy elfedjék díszes ruháikat. A bejelentkezésében azt állította, hogy a hangulat nagyon megváltozott a városban. Erre a tálibok erélyesen felszólították, hogy lépjen félre, mert nő. Richard Engel, az NBC riporterének értékelése szerint az emberek Kabulban „dühösek az amerikaiakra és saját kormányukra is – mert félnek”. Engel szerint a tálibok „megfenték a késüket” a világ legjobb hadserege elleni húszéves küzdelemben, és most ezt a diadalukat használják toborzóeszközként.
Biden jövője bizonytalan
Időközben Ward és Engel, valamint a Wall Street Journal, a Washington Post és a CBS tudósítói elhagyták Afganisztánt. A Washington Post, a New York Times és a Wall Street Journal nyílt levélben sürgette Bident, hogy biztosítson mindenki számára védett bejutást a kabuli repülőtérre, és tegye lehetővé, hogy afgán kollégáik biztonságosan hagyhassák el az országot.
Biden nem válaszolt arra a kérdésre, amelyet az ABC újságírója, George Stephanopolous tett fel az elnökkel készített interjújában:
„Ön szerint ez a hírszerző szolgálatok, a tervezés vagy a végrehajtás kudarca volt, vagy egy ítélet?”
Most az amerikai média ennek a katasztrófának politikai következményeit vizsgálja, tekintettel a jövő évi kongresszusi választásokra és a 2024. évi elnökválasztásra is.
A kabuli reptéren történt csütörtöki terrortámadás után – amelyben több mint hetvenen vesztették életüket – republikánus képviselők Joe Biden lemondására szólítottak fel, valamint jelezték, hogy alkotmányos felelősségre vonási tárgyalást (impeachment) kezdeményeznek az elnök ellen.
Spanyol állampolgárokat mentenek ki Afganisztánból a kabuli reptéren 2021. augusztus 18-án. (Fotó: Spanyol Védelmi Minisztérium / Reuters)