Szerbia olyan önkényuralomba csúszó államok között van, mint Brazília, Törökország, Magyarország és Lengyelország. Ez utóbbi az autokrata államok közül első helyezést érte el a svéd V-Dem Intézetnek a demokrácia helyzetét felmérő idei jelentésében.

A göteborgi intézet a demokrácia variációit kutatja. Felmérése szerint emelkedik az önkényuralomba sodródó államok száma, az elmúlt évtizedben egyetlenegy észak-amerikai, nyugat- és kelet európai ország sem fejlődött a demokrácia irányába, Lengyelország, Szerbia, Szlovénia és az USA pedig folyamatosan zuhannak az autokráciába.

A jelentés szerint Magyarországon, Lengyelországban és Szerbiában ezt a zuhanást az igazságügyi rendszerek elleni támadások, a médiumok fokozódó felügyelete és a civil szervezetek tevékenységének a korlátozása előzték meg.

Szerbiára vonatkozóan a jelentés a választási integritás csökkenését, az egyetemi autonómia, a polgári társadalmi szerveződés és a sajtószabadság korlátozását említi. Ez az oka annak, hogy az ország 2013 óta folyamatosan sodródik az önkényuralomba. A választások színvonala is csökkenőfélben van ettől kezdve, és ez a tendencia 2020-ban fokozódott, hiszen a legtöbb ellenzéki párt bojkottálta a pandémia kellős közepén megrendezett választásokat.

Ami a többi országot illeti, Lengyelország 34 pontot zuhant a liberális demokrácia indexén, s ezzel a lista első helyére került, de Magyarországon és Törökországban is egyre romlik a helyzet. Szerbia 2010-hez viszonyítva27 pontot rontott. 2010-ben a jelentés Szerbiát még parlamentáris demokráciaként tartotta számon, most viszont parlamentáris autokráciaként szerepel a 179 országot jegyző listán a 119. helyen, Haitivel, Pakisztánnal, Jordániával és Hong Konggal együtt. A nyugat-balkáni térségben Szerbia érte el a legrosszabb helyezést; Bosznia-Hercegovina a 96., Montenegró a 94., Albánia a 85., Koszovó a 78., Horvátország a 44., Szlovénia pedig a lista 40. helyezését érdemelte ki.

A svéd intézet a demokrácia degradációját leírva megjegyezte, hogy először a médiumokat az egyetemek autonómiáját és a civil társadalmat tiporják el, miközben a kormány a társadalom megosztottságára törekszik a különböző dezinformációs kampánnyal, a közösségi oldalakra kifejtett nyomásgyakorlással, az egyet nem értők megbélyegzésével.