A vajdaságiak isszák a legrosszabb minőségű vizet, ez derül ki a Dr. Milan Jovanović Batut Közegészségügyi Intézet legfrissebb adataiból, amelyek a 2020-as vizsgálatokra támaszkodnak. Ezek alapján elmondható, hogy a 43 ellenőrzött városi vízhálózatból mindössze 12 felelt meg az előírásknak, vagyis 27,9 százalék.
Száz százalékban nem megfelelő, vagyis fogyasztásra alkalmatlan vize van Temerinnek és Adának, 96 százalékban Cservenkának, és már korábban is ismert volt, hogy a víz nem fogyasztható Nagybecskereken, Nagykikindán, de más vajdasági településen is.
A temeriniek tisztában vannak azzal, hogy a városi vezetékből folyó víz nem alkalmas a fogyasztásra, ezért főként vásárolják azt. A Temerin Kommunális Közvállalat igazgatója, Željko Džakula a Tanjugnak elmondta, hogy Temerinben az arzéntartalom okoz gondot, de nem kell pánikot kelteni, hiszen a víz nem mérgező. Hozzátette, az Egészségügyi Világszervezet 1993-ban csökkentette a megengedett arzéntartalmat 0,05-ről 0,01 milligrammra literenként, így a korábban fogyasztásra alkalmas vizet 2003-ban már nem lehetett inni. Temerinben egyébként folyamatban van a vízgyár kiépítése, ahogya Nagykikindán is, ahol 2023-ra készül el a 11,3 millió eurós beruházás.
Bánátban több településen is színe és szaga is van a víznek, ami szintén nem felel meg az előírásoknak, de a szakemberek kiemelik, hogy az arzéntartalom lehet magas teljesen tiszta és átlátszó vízben is. A Batut Intézet szerint az arzéntartalom a vajdasági települések kétharmadában problémát okoznak.
A vizsgált települések mindössze 27,9 százalékánál megfelelő a csapból folyó víz minősége (Pixabay)
