Miközben az oktatási szakszervezetek arra hívták fel a figyelmet, hogy a vírushelyzet egyre összetettebbé válik az intézményekben, addig az oktatásügyi miniszer közölte, hogy a helyzetet teljes mértékben az ellenőrzésük alatt tartják, és nincs ok az aggodalomra. Hogy azért mégsem annyira rózsás a helyzet, ahogyan azt Branko Ružić lefestette, arról az is tanúskodik, hogy egyre több kórház áll át a covid-rendszerre, s az egészségügyi intézmények vezetői továbbra is azt kérik a polgároktól, hogy oltassák be magukat.
Branko Ružić nemrég úgy döntött, hogy a védőoltás harmadik adagját is igényli. A miniszter meg is kapta a harmadik adagot, de közben egyre aggasztóbb hírek érkeztek az oktatási intézményekből. Az iskolakezdéskor 15 község szerepelt a sárga zónában, ami azt jelentette, hogy a II-es modell szerint zajlik az oktatás. Ez pedig abból áll, hogy a hetedikes és nyolcadikos tanulók, valamint a középiskolások esetében a kombinált oktatási modellt alkalmazzák. Az utóbbiak, vagyis hetedikeseknél, a nyolcadikosoknál és középiskolásoknál a tagozatokat két csoportra osztják, amennyiben 16 diáknál több van az osztályban. A modell szerint a tanulók egy napot töltenek az iskolában, a következő napon pedig távoktatásban vesznek részt. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az egyik csoport hétfőn, szerdán és pénteken megy iskolába, a másik kedden és csütörtökön, a következő héten pedig fordítva. Ha az osztályban lévő tanulók száma kevesebb, mint 16 fő, az oktató-nevelő munka minden formája a csoportokra való felosztás nélkül valósul meg az iskolában.
Szeptember 13-án, vagyis tizenkét nappal az iskolakezdés után azonban már negyven község lépett be a sárga zónába, és kénytelen alkalmazni a II-es modellt, vagyis huszonöttel több községben tértek át a kombinált oktatásra, mint az induláskor. Ennek ellenére az oktatásügyi miniszter szerint mindent az ellenőrzésük alatt tartanak, nincs ok az aggodalomra. Ružić a kijelentését arra alapozza, hogy a gyerekek esetében a fertőzöttek száma nagyon alacsony, mindössze egy százalék alatti.
– Már az a tény, hogy az induláskor tizenöt község szerepelt a narancssárga zónában, és kevesebb mint két hét alatt elértük a negyvenet, is azt bizonyítja, hogy a helyzet nagyon messze van a megfelelőtől, és már a számok magukban is figyelmeztetőek. Hogy mikor és milyen gyorsan sikerül a sárga zónát elhagyni, és hogy egyáltalán sikerül-e majd, az minden bizonnyal valamennyiünktől függ, de nemcsak a tanároktól és a diákoktól, hanem a szülőktől és az egész társadalomtól – mondta Jasna Janković a Szerbiai Tanügyi Dolgozók Szakszervezeti Uniójának elnöke.
A Dragiša Mišović Klinikai Kórházi Központban összesen 119 személyt ápolnak, közülük mintegy harminc gyermek. A központ vezetői arról is nyilatkoztak, hogy az intenzív osztályon a betegek 90 százaléka a védőoltás egyetlen adagját sem vette fel.
