Szerbia követeli a koszovói rendőrcsapatok kivonását Koszovó északi részéről, hogy a helyzet visszarendeződjön, majd ezt követően menjünk el mindannyian Brüsszelbe, és beszéljük meg a dolgainkat, és ha lehetséges, jussunk megállapodásra – mondta Vučić a Nemzetbiztonsági Tanács ülését követően.

Szerbia elnöke elutasította az Európai Uniótól hétfőn kapott, úgy nevezett kompromisszumos megoldásról szóló javaslatot, amely értelmében az albánok feladnák az adminisztrációt illető változtatási szándékaik 70 százalékát, az új intézkedések 20-30 százalékát pedig kötelesek lennének alkalmazni a továbbiakban.

– Elutasítottam, mivel elegem van ebből a fajta politikából, hogy el akarják fogadtatni velünk amit készen elénk tesznek, Szerbiával nem lehet így tárgyalni – hangsúlyozta Vučić.

Az elnök rámutatott, hogy Koszovó északi részén a hétfői beavatkozás volt a hatodik olyan alkalom, hogy a szerb többségű települések környékén zavart keltettek a koszovói hatóságok.

– Az egyetlen megoldás az, hogy kivonulnak onnan, és hogy Brüsszelben tárgyaljunk, majd ha lehetséges, valamilyen egyetértésre jussunk – mondta Szerbia elnöke, és hozzátette, a Szerb Nemzetbiztonsági Tanács sürgős választ vár az EU-tól, hogy a jogi folyamatokban érvényes-e, és létezik-e még mindaz, amit a brüsszeli megállapodás tartalmaz.

Aleksandar Vučić továbbá felszólította az Európai Uniót, Nagy-Britanniát és az Egyesült Államokat, hogy gyakoroljanak nyomást Pristinára, hogy az haladéktalanul vonja vissza Ivan Teodosijević ellen hozott ítéletét, mert az – mint mondta – jogellenes és a brüsszeli megállapodásnak is ellentmondó.

– A brüsszeli megállapodás szerint a bírói testületben két szerb és egy albán bíró kellene hogy legyen, de ilyen összetételű testület megalakítására még csak ajánlás sem volt – mondta Vučić.

A szerb elnök az alkalmat megragadva több további igényt és követelést is megfogalmazott, többek között azt, hogy sürgősen engedélyezzék két szerb áramszolgáltató számára, hogy Koszovó szerbek lakta részein az szolgáltatásait beindíthassa.

– Belgrád jóakaratát szeretné kifejezni, és hagy némi időt Pristinának, hogy megváltoztassa rossz döntéseit – hangzott el a Nemzetbiztonsági Tanács ülését követően. Vučić kiemelte, hogy amennyiben fizikai erőszakba torkollik az ügy, a KFOR köteles lesz reagálni.

– Ha a NATO nem reagál, akkor sem fog a 2004-es pogromhoz hasonló történni, és a Vihar hadművelet sem ismétlődik meg – hangsúlyozta Szerbia elnöke.

A koszovói rendőrség szerint ők még a múlt héten értesítették a szerb rendőröket, hogy szeptember 15-től az észak-koszovói jelzésű szerb rendszámokkal nem lehet közlekedni a tartomány területén, ezeket le kell cserélni, míg a Szerbiából érkező rendszámú autók sofőrjének egy ideiglenes rendszámtáblát kell igényelnie, ami hatvan napig érvényes, és emellett a biztosítás díjat is ki kell fizetnie – a kettő együtt öt euróba kerül.

Hétfőn Szerbia és Koszovó két határátkelőjénél, Jarinjénél és Brnjaknál megjelentek a koszovói különleges rendőri alakulat (Rosu) állig felfegyverzett képviselői, többek között tíz páncélozott járművel, ugyanis arra számítani lehetett, hogy a tartományban élő szerbeknek nem fog tetszeni a koszovóiak lépése, amely a kölcsönösség elvén alapul, ugyanis Szerbiába egy 2011-es megállapodás szerint csak a Koszovó (KS) rövidítést tartalmazó rendszámtáblával lehet behajtani, a Koszovói Köztársaság (RKS) feliratú táblákat – mivel azok a független Koszovóra utalnak – a szerb állam nem ismeri el. Erre válaszként a koszovóiak meglépték, hogy hozzájuk pedig csak a Koszovói Köztársaság (RKS) feliratú táblákkal lehet belépni, ők a KS-rövidítést tartalmazókat nem ismerik el. Az eset óta patthelyzet alakult ki, a Rosu tagjai és a tüntetők sem mozdulnak a helyszínről.

Aleksandar Vučić, Szerbia elnöke (Fotó: Tanjug)