Szerbiában összesen 194 régészeti lelőhelyet nyilvánítottak kulturális értéknek és jegyeztek be a regiszterbe, de ezeken kívül több mint 20.000 archeológiai hely van, amelyeknek a többségét még fel sem tárták, közölte a művelődési miniszter helyettese, Danijela Vanušić, írja a Beta.
Vanušić az Archeológia 2021 elnevezésű konferencián kiemelte, kevés ember van, aki ne hallott volna Lepenski virről, Vinčáról, a Viminacium, a Medijanról vagy Gamzigradról, de mellettük van több tucat olyan lelőhely, amelyeket évek óta kutatnak, és mégis ismertebbek a nemzetközi szakemberek számára, mint azok számára, akik a lelőhelyek közelében élnek.
A miniszterhelyettes elmondta, hogy a művelődési minisztérium minden évben az archeológiai kutatások közül mintegy 40 projektumot támogat, amelyeknek tíz százaléka tudományos kutatásnak számít, a fennmaradó projektek pedig a védelemre és a lelőhelyek bemutatásának kialakítására vonatkoznak.
Vanušić hozzátette, hogy a régészeti kutatások azért különlegesek, mert annak ellenére, hogy tudjuk a helyszíneket, továbbra sem tudjuk, hogy mi helyezkedik el a föld alatt. Az illetékes kiemelte, hogy az ásatásokat és régészeti lelőhelyek megőrzését is érintő törvények módosítása és kiegészítése folyamatban van, és annak megújítása nagyban hozzájárul majd a lelőhelyek megőrzéséhez is.
Illusztráció (Pixabay)
