Hajnal Jenő elnök előterjesztési javaslata alapján tűzte napirendre a Magyar Nemzeti tanács a Magyar Nemzeti Tanács elnökének szóbeli beszámolóját a Tanyaszínház 2021. évi tájolási körútjával kapcsolatban. A 26. rendes ülés második napirendi pontjához sokan hozzászóltak, miután Hajnal Jenő felolvasta beszámolóját, amelyből részletek nem derültek ki arra vonatkozóan, hogy mi is volt a valódi oka az elődás tájoltatása leállításának. Ezt nehezményezte a Magyar Mozgalom néhány képviselője is, míg a többiek szerint Hajnal Jenő kiállása “tökös kiugrás” volt, ahogyan Ternovácz István újságíró fogalmazott, illetve az egész ügy egy hosszú ideje feszülő “gennyes pattanás, amely végre kifakadt”, ahogyan az ügyről Paskó Csaba atya beszélt.

Hajnal Jenő az ülés elején beszámolót tartott a megfogalmazott sajtóközleménye és a Tanyaszínház előadása, valamint az azt követő történések kapcsán.

— Tájékoztatni szeretném Önöket, hogy a Tanyaszínház idei előadása kapcsán, 2021. július 27-én sajtóközleményt tette közzé, amelyben arra kértem a szervezőket, hogy a négy lejátszott előadás után mondják le a turné további állomásait, mivel a Kazimír és Karolina című darab a gondtalan, mindenki számára elfogadott színházi élményt nem tudja elvinni közösségünkbe, hiszen a társulat előadása a Tanyaszínház fényes múltját, örökségét és mindazt kérdőjelezi meg, ami fontos számunkra. Kiemeltem a közleményben, hogy az MNT külön támogatta a turnét, és elfogadhatatlannak tartja a további tájolást. A Tanyaszínház társulata következő állomásán már nem adta elő a darabot, azt minden este Kavillón játszották. Ezzel egyidőben megindult egy online és papír alapú petíciógyűjtés, amelyben azt kérik, hogy az MNT tűzze napirendre és határolódjon el Hajnal Jenő diktátumától, mondja ki, hogy a színházi emberek szabad légkörben végezhetik munkájukat, a közönség pedig maga döntse el mit néz meg, mondta Hajnal, majd hozzátette, hogy a petíció szövegét az aláírásokkal együtt 2021. szeptember 6-án személyesen adták át a testületnek. 1293 aláírás gyűlt össze, köztük számos kiemelkedő személyiség írta azt alá, fogalmaznak a petíció szervezői. Hajnal azonban hozzátette, azért nem szerepel ez a dokumentum a napirenden, mert azon több aláírás sem hiteles, többen vallották, nem írták azt alá, miközben nevük szerepel rajta.

— Személyesen is meg tudom ezt erősíteni, hiszen a 806-os sorszám alatt az én nevem szerepel, a volt munkahelyem feltüntetésével. Ezen kívül adatvédelmi, jogi aggályok is felmerültek. Tény viszont az is, hogy a petíció szövege elérhető a világhálón, tette hozzá Hajnal, majd kiemelte, hogy a közleménye hatására többen kimondták az évek óta lappangó kimondatlan véleményeket, amelyek végkifejlete az általa is kezdeményezett párbeszédhez vezetett. A párbeszéd pedig egy újabb esély a problémák megoldására és a közösségi érdek érvényesítésére, magyarázta Hajnal.

A vita során Novák Anikó, a Magyar Mozgalom képviselője szólalt fel elsőként, aki kiemelte, hogy számára még ma is felfoghatatlan Hajnal Jenőnek a nyilatkozata, és a megértésében az ülésen elhangzott beszámoló sem segítette.

— Felfoghatatlan mert a színház és művészet iránt elkötelezett embernek tartottam. Kiskorúsította a közönséget, a tanácsot. Megpróbálom megválaszolni magamnak, hogy mi hozta ki a sodrából Hajnal Jenőt és a mögötte lévő politikai rendszert.Talán az, hogy nem a inden rózsaszín és nagyon jó itthon című mesét közvetíti? Az egyáltalán nem rózsás vajdasági helyzere utal? A hatalom meglátta magát a görbe tükörben? Vagy a gyermekeink védelmében itt is ki kellett találni valami, hogy a magyar kormánynál jó pontokat szerezzünk? Vagy csak az a baj, hogy az egyik szereplő a Jenő névre hallgat és ő volt a féregember?  A legsötétebb időket idézi, a közönség nyári viselkedése pedig megerősített abban, hogy ennek a rendszernek valamelyik színház ügybe törik majd bele a foga.

Krnács Erika arról beszélt, hogy mi is az MNT feladata. Kiemelte, hogy véleménye szerint senki sem akadályozta meg, hogy lejátszák az előadást. Szavai szerint nem az MNT-től kell félteni a Tanyaszínházat. — Egyesek a problémát mindenáron melegen próbálják tartani. Nem ott van-e a probléma, hogy a Tanyaszínház megfeledkezett a küldetéséről? – tette fel a kérdést Krnács, majd hozzátette: az előadás ajándék, s ha azt viszek, szem előtt tartom, hogy a megajándékozott minek is örülne.

Kucsera Géza, a Magyar Mozgalom képviselője jogi aggályokat látott, és feltette a kérdést melyik jogszabály, melyik pontja alapján hozott ilyen döntés az elnök úr, hogy egy levelet tesz közzé az MNT nevében?

— A beszámolóból, ami gyatrára sikeredett, semmi újat nem hallottunk. Elfogadja a testület, és ezzel hivatalossá teszi. Az MNT elnöke kiskorúsított bennünket. Nem szavazom meg, mert nincs jogi alapja, hogy az elnök úr saját nevében döntsön és véleményét rákényszerítse az MNT-re, mondta Kucsera.

— Amikor fookozatosan változik valami, azt megszokjuk, így van ez a hatalom erőszakjával is – ezt már Mengyán Pletikosić Ildikó, a Magyar Mozgalom képviselője mondta. Nem reagál a közösség a korrupcióra, nem reagál az árokásásra, a nyilvános pársbeszéd elül, hisz elfojtják. Nagyon furcsa, hogy  ilyen mértékben reagált a közösség, hogy reagáltak a színészek, a kritikusok, a közönség. Olvassanak egy kis szociálpszichológiát – választ kapunk benne, hogy miért áll be a legnagyobb része a társadalomnak az autoriter vezetés, a  kézi vezérlés mögé. Azért, mert a biztonságot keresik, hogy nehogy valamiféle retorzió érje őket. Hogyan dőlnek meg ezek az autoriter társadalmak? Úgy, hogy egyre többek döntenek úgy, hogy a lelkiismeretük mélyére néznek. A vajdasági magyarság nagyon ritkán állt az autoriter rendszerek oldalára, ne tegyük ezt most se, mondta Mengyán.

Kálló Béla színész, a Magyar Összefogás képviselője azt mondta, sajnálattal hallja, hogy egy politikai indíttatású vita zajlik, ami vélemény szerint a Tanyaszínház életébe nem fér bele.

— A Tanyaszínház mindenkié, nem láttam az idei előadást, tengeren voltam, de folyamatosan kísérem a munkáját, négy évig vezettem is a színházat négy másik társammal. Ez a fiatalok színháza. Az alkotók egy nagyon helyes dolgot csináltak, a kérdés az, hogy jó helyen tették-e. Az alkotói közeg megfelelő hely-e ahhoz, hogy a művészi szabadságot ki tudják fejezeni. Ebben nem vagyok biztos, véli Kálló.

Paskó Csaba kiemelte, nem papként, hanem művész emberként szólal fel.

— Elnök úr nyilatkozatát én is szabadságon értesülve olvastam, felkiáltva mondtam, hogy végre valaki kimondott egy több éves igényt. Két évvel ezelőtt, az akkori előadást látva, én is elhagytam, többed magammal a nézőteret. Minden szempontból a jóizlés határát súrolta a viselkedés. A fű illata, ami körbelengte ezket a történeteket. Sokan megpróbálnak politikai kampányt csinálni ebből, de nem látok emögött politikai szándékot, ez a probléma évek óta gennyes pattanásként gyűlt össze és most kifakadt, fogalmazott Paskó.

Mengyán Ildikó emlékeztetett arra, hogy a VMSZ elnöke is utalt arra, hogy az előző igazgató bizonyos támogatásokat nem számolt el. És nincs jogi következménye? Halljuk egyszer nyíltan, kérjük az igazságot, miért kellett leváltani a Tanyaszínház előző igazgatóját.

Losoncz Dávid felszólalásában elárulta, hogy az MNT és mindenki a Tanyaszínház virágzását próbálja elérni. Elmondta azt is, hogy ügyvédként képviseli a Tanyaszínházat az állam elleni peres ügyben. Az állam ugyanis megkérdőjelezte a tulajdonjogát a teleknek, amelyen a Tanyaszínház épülete található. Beláthatatlan következményei lettek volna, ha ez a per nem nyer – fogalmazott Losoncz.

Ternovácz István újságíró, a Magyar Összefogás képviselője is üdvözölte, hogy végre valaki kimondta, hogy valami nincs rendben.

— Tökös kiugrás volt Hajnal Jenő levele, fogalmaztott Ternovácz, aki szerint a támadássorozat egy eszköz, egy ürügy. — Amit az ellenzék megpróbált, hogy menesszék a vezetőséget, ami kisebb gond lett volna, hiszen azt a magyar nemzetpolitikát próbálják lejáratni, ami működik és ami a világon mindenhol összefogja a magyarságot. A NER-re gondolok, mondta többek között Ternovácz.

A vita végén az MNT elfogadta Hajnal Jenő beszámolóját.

Hajnal Jenő (pannonrtv.com)