A határon túli magyar nyelvű iskolák akkor válhatnak vonzóvá az ott élő magyarok számára, ha a térség legjobb oktatását nyújtják – ezt fogalmazták meg többen a Rákóczi Szövetség szombati budapesti konferenciáján, a Kárpát-medencei magyar oktatásról szóló kerekasztal-beszélgetésen, írja az MTI.
Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár elmondta: a magyar kormány minden olyan tartalmat és szakmai tudást biztosít ezen intézmények számára, amely a magyar köznevelésben felhalmozódik. Kapcsolatot tart a külhoni magyar pedagógusszövetségekkel, és további erőforrásokat is biztosítani tud számukra a jövőben – jegyezte meg.
Egyetértett azzal, hogy „a másokénál jobb iskolát kell csinálni”, így tarthatók meg a diákok. „Vissza kell küzdeni magunkat a kultúrfölény állapotába”, de akár táborokkal, színházlátogatással is vonzóvá tehető a magyar oktatás – fogalmazott.
Kallós Zoltán, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének képviselője fontos célnak nevezte a román nyelv megismerését is az erdélyi magyar fiatalok számára, mert az szükséges a szülőföldön maradáshoz – mondta. Ezért azt idegen nyelvként kell tanítani nekik.
Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke sérelmezte, hogy Ukrajnában 2023-tól csak az elemi oktatást engedik majd anyanyelven.
Jerasz Anikó, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács végrehajtó bizottságának elnöke arról számolt be, hogy térségükben mára lecsökkent azon magyar szülők száma, akik szerbül taníttatják gyerekeiket, köszönhetően az oktatás reformjának. Beszámolt arról, hogy nincs olyan intézmény, amelynek felújításához vagy fejlesztéséhez a magyar kormány ne nyújtott volna segítséget. Ez szintén hozzájárult a magyar oktatás egyre népszerűbbé válásához a Vajdaságban – mutatott rá.
A szövetségkötés fontosságára hívta fel a figyelmet a beszélgetésbe az interneten bekapcsolódó Böjte Csaba ferences rendi szerzetes. Azt mondta: szövetségben élni jobb, mint külön-külön, szövetségkötés nélkül nincs jövő.