A hivatalos közlemények szerint Szerbia polgárai januárban népszavazáson dönthetnek az esetleges alkotmánymódosításról, azaz Szerbia Alkotmányának megváltoztatásától. A legutóbbi ezzel kapcsolatos népszavazás 15 évvel ezelőtt volt.
A népszavazást Ivica Dačić, a szerb képviselőház elnöke január 16-án tartaná meg. Mint azt a Pink televíziónak kijelentette, a népszavazásról szóló törvényt november 25-én fogadják el, november 30-án pedig az alaptörvény módosítás alatt álló részének szövegét fogják elfogadni.
Szerbia kormánya ezen a héten törölte el a népszavazás sikerességének feltételeként korábban meghatározott, elérendő részvételi arányról szóló törvényt, azaz a következő népszavazáson már nem lesz meghatározva a választópolgárok minimális részvételi aránya, mint a választás sikerességének alapfeltétele.
A Danas emlékeztet, hogy Szerbiában az első népszavazást 1992. októberében szervezték meg, amikor a szandzsáki muszlim nemzeti tanács úgy döntött, hogy nem kötelező erejű népszavazást ír ki Szandzsák autonómiájának kérdéséről. A népszavazáson részt vevők 98,93 százaléka igennel szavazott.
A későbbiekben a Szerb Köztársaság jelképeiről, a koszovói problémákba való külföldi beavatkozás elfogadásáról, és az új Alkotmány megszavazásáról is népszavazáson keresztül dönthettek Szerbia polgárai, habár ez utóbbi eredményeit annak ellenére, hogy a szavazók több mint 53 százaléka az új Alkotmányra szavazott, igen gyanúsnak minősítették.
2010-ben Smederevóban (Szendrő) éppen a most eltörölt kötelező részvételi arány miatt buktak el a helyi lakosok egy, számukra igen fontos kérdésben rendezett népszavazást, ugyanis a város lakosságát ekkor arról kérdezték, hogy egyetértenek-e azzal, hogy a városban kőolajfinomítót építsenek. A résztvevők 72 százaléka nemmel szavazott, ám mivel a részvételi arány nem haladta meg a megszabott minimumot, így a népszavazást sikertelennek nyilvánították.
Az Alkotmány értelmében a népszavazást a Képviselőház írja ki, az összes képviselő többségének, vagy legalább 100 ezer választópolgár kérésére.A Képviselőház honlapja szerint a népszavazás az állampolgárok közvetlen megnyilvánulási, azaz döntéshozatali módja, amelyen az állampolgárok az Alkotmányban meghatározott kérdésekben,valamint a parlament, az autonóm tartományok, községek vagy városok hatáskörébe tartozó kérdésekbendönthetnek.
Az Alkotmány értelmében népszavazást az alaptörvényt módosító törvények megerősítésére, annak alapelveire, az emberi és kisebbségi jogokra, szabadságjogokra, kormányra, hadüzenetre, szükségállapotban vagy háborús helyzetben az emberi és kisebbségi jogoktól való eltérésre, vagy alkotmánymódosításra kell kötelezően kiírni.
A népszavazáson feltett kérdések, világosan megfogalmazottak, egy szavas válasszal megválaszolhatók kell, hogy legyenek.
A népszavazás kihirdetésétől a lebonyolításig nem kevesebb, mint 15, de legfeljebb 90 nap telhet el, és a született eredmény kötelező érvényű a kérdés eldöntésére nézve.
