A szabadkai Gyermekszínházban működő két szakszervezet, a Függetlenség és az Önálló Szakszervezet közös sajtótájékoztatón számolt be csütörtökön az intézményben uralkodó állapotokról. A problémákat Csiszár László, a Gyermekszínház Függetlenség szakszervezetének vezetője részletesen ecsetelte:
– Más közintézményekhez hasonlóan a Gyermekszínházban is 2016 áprilisában hajtották végre a törvényben előírt létszámleépítést. A 37 állandó munkaviszonyban lévő dolgozók számát 32-re kellett csökkenteni. Az alkalmazottak közül hárman jelezték, hogy munkaerő-feleslegként önként távoznának. Rajtuk kívül, Árokszállási Márta igazgatónő még két okleveles színésznek mondott fel – mondta Csiszár, aki így folytatta:
– Ezt követően a szakszervezetek közösen kérték az igazgatónőt, hogy vizsgálja felül döntésének törvényességét, ugyanis a szakszervezetek szerint a felmondásokra önkényesen, a törvény és a kollektív szerződés figyelmen kívül hagyásával került sor. A városi közigazgatás utasítása az volt, hogy a létszámcsökkentést úgy kell végrehajtani, hogy az ne legyen befolyással az intézmény munkájára, azonban a két színművész elbocsátása miatt nagy gondok jelentkeztek és számos előadást nem is tudtak játszani az elmúlt egy évben. Egyébként a Gyermekszínházban jelenleg 29-en vannak állandó munkaviszonyban a lehetséges 32 helyett, egy megüresedett színészi munkahelyet az igazgatónő saját maga számára tart fenn.
Mivel az igazgatónő a felmondásokkal kapcsolatos döntésére nem adott magyarázatot, a szakszervezetek ezután az igazgatóbizottsághoz fordultak.
Az igazgatóbizottság által megkérdezett jogász szerint is törvényt sértettek, azonban a testületnek nincs illetékessége ezeket a folyamatokat megakadályozni, így a szakszervezetek a felügyelőbizottsághoz fordultak, amely szintén az illetékesség hiányára hivatkozva nem tett semmit ez ügyben. A két színművész ezután beperelte a gyermekszínházat, majd első és másodfokon is pert nyert az intézménnyel szemben, és a bíróságok arra kötelezték a Gyermekszínházat, hogy helyezze vissza a művészeket korábbi munkahelyükre. Az egyiküknek az igazgatónő rövidesen újból felmondott, így ő ismét beperelte az intézményt. Ezekkel a történésekkel párhuzamosan az igazgatónő zaklatni kezdte a dolgozókat, elsősorban a szakszervezeti tagokat, a mobbing mindennapossá vált.
Mivel teljesen ellehetetlenült a párbeszéd az igazgatónő és a dolgozók között, a szakszervezetek levélben az alapítóhoz, Szabadka város önkormányzatához fordultak, amelyben az igazgatónő leváltását követelték. A követelést hét pontban indokolták meg. Az önkormányzattól egy olyan válasz érkezett, amelyben kérik a szakszervezetektől, hogy állításaikat bizonyítsák be. Tekintettel arra, hogy a bíróság első és másodfokon is már ítéletet hozott az ügyben, a szakszervezetek nem értették, mit kellene még bizonyítani, és találkozót kértek a polgármestertől. Bogdan Laban, Szabadka első embere fogadta a Gyermekszínház dolgozóinak küldöttségét és megígérte, hogy a helyzetről tárgyal majd az igazgató- és a felügyelőbizottságok elnökeivel, valamint az igazgatónővel, a fejleményekről pedig tájékoztatja a szakszervezeteket.
Mivel egy hónap után sem érkezett válasz, levélben kérték az ígéret betartását és egy újbóli találkozót a polgármesterrel, de nem méltatták őket válaszra. Ezután döntött úgy a két szakszervezet, hogy június 20-án egyórás figyelmeztető sztrájkot hirdet. Követeléseiket ismét megküldték az illetékeseknek, azonban abban az egy órában, amíg a figyelmeztető munkabeszüntetés tartott, senki sem kereste fel őket, hogy tárgyaljon, a szakszervezetek pedig elhatározták, hogy a nyilvánossághoz fordulnak – mondta el Csiszár László.
Dragan Milanović a Függetlenség szakszervezet művelődési és tájékoztatási ágazatának elnöke a sajtótájékoztatón megjelent médiumok számából azt a következtetést vonta le, hogy Szabadkán – az ország más részeihez viszonyítva – sajtószabadság van, hiszen, mint mondta, Belgrádban nem jött volna el ennyi újságíró. Milanović elmondta: súlyos problémákat szül az, amikor az alkalmazottak számának ésszerűsítését olyan személyek végzik, akik a szakértelem helyett pártkönyvecskével rendelkeznek. A Gyermekszínház helyzete tipikus iskolapéldája annak, amikor a racionalizációt teljesen törvénytelenül hajtják végre.
Az a felelőtlenség pedig, amikor egy intézményvezető, az arrogáns viselkedése miatt az adófizetők pénzét elvesztett bírósági perekre költi már szinte bűncselekmény – mondta Dragan Milanović és teljes támogatásáról biztosította a Gyermekszínház dolgozóit, továbbá feltette a kérdést: a tiltakozással miért vártak mindeddig?
Erre Stevan Bardak, a Gyermekszínházban működő másik, az Önálló szakszervezet elnöke válaszolt, mondván, hogy az intézménynek fontos küldetése van, hiszen nemcsak művészeti tevékenységet végez, hanem gyermekeket oktat és nevel. A közönséget pedig nem akarták megkárosítani, emiatt várták ki az évi szabadságot, hogy munkabeszüntetéssel tiltakozzanak.
Svetlana Abramović színművésznő elmondta: habár őt 54 évesen, 35 év munkatapasztalattal a törvény megvédte attól, hogy felmondást kapjon, mégis nagyon megviselték a történtek. Abramović arról számolt be, hogy Árokszállási Márta igazgatónő két éve gyakorlatilag üldözi a színészeket és a színház többi dolgozóját, mindennaposak a zaklatások. A művésznő arra kérte az illetékeseket, hogy vizsgálják meg az igazgatónő döntéseit és hozzátette, talán szükséges lenne az intézmény vezetőjét elmeorvosi szakvizsgálatnak is alávetni. Az igazgatónő ugyanis beleavatkozik a dolgozók magánéletébe, megalázza őket, rombolja a művészek és az intézmény jó hírnevét, egyes színészek pedig nem dolgozhatnak, mert az igazgatónő nem oszt nekik szerepeket – magyarázta Svetlana Abramović.
Kocsis Endre arról számolt be, hogy az Orpheus című előadás próbái során az igazgatónő, aki önmagát rendezőasszisztensi pozícióba helyezte, gorombán leszidta a színészeket, mondván, hogy rosszul dolgoznak és hogy a színpadról nacionalizmust árasztanak. A több mint fél óráig tartó fejmosást már a rendező sem bírta hallgatni, és elhagyta a termet. A színészek pedig nem értvén az egészet, megkérdezték az igazgatónőt, hogy miféle nacionalizmusról beszél, erre azonban nem adott magyarázatot.
Az elmúlt években annyira elmérgesedett a helyzet a vezetőség és a dolgozók között, hogy ez már a Gyermekszínház működését és létét veszélyezteti – mondja Szloboda Tibor színművész, aki egyike azoknak, akik felmondást kaptak, de pert nyerve visszakerültek munkahelyükre.
A színész elmondta: a Gyermekszínház eddig már négy pert veszített el a törvénytelen elbocsátások miatt, de az igazgatónőt ez sem akadályozta meg abban, hogy kolléganőjét ismét törvénytelenül kirúgja. Szloboda Tibor ügyében a bíróság úgy döntött, hogy megszakítás nélkül kell őt visszahelyezni korábbi munkahelyére, ugyanis a felmondás törvénytelen volt. Ennek ellenére már több, mint egy hónapja nincs bejelentve, ezért nincs betegbiztosítása sem, emiatt pedig nem tud hozzájutni azokhoz a gyógyszerekhez, amelyekre egészségügyi problémái miatt szüksége van. Az esetnek nagyon rossz üzenete van: Szerbiának és Szabadkának nincs szüksége a magasan szakképzett szakemberekre – ez pedig nagyon elszomorító – mondta Szloboda Tibor.
Az igazgatónő leváltását a szakszervezetek a következők miatt kérik:
- A hatályos törvények szándékos megsértése – amelynek ténye bíróságon nyert igazolást
- A munkaközösségben uralkodó emberi kapcsolatok szisztematikus rombolása
- Munkahelyi zaklatás, a dolgozók megalázása és sértegetése
- A pénzeszközök nem rendeltetésszerű felhasználása
- A munkához való jog megvonása
- Nepotizmus
- A 2006-os közbeszerzésben előirányozott műszaki eszközök birtokbavételének elmulasztása
