A világot leginkább a koronavírus új dél-afrikai szupervariánsa foglalkoztatta, valamint az afrikai országok támogatási rászorultsága a koronavírus elleni harcban. Pretoriától Washingtonon és New Yorkon át Zürichig meg Berlinig (ahol éppen alakul az új kormány) – ezen a héten is átlapoztuk a világsajtót.

Ez a harc lesz a végső?

A berlini Der Tagesspiegel című napilap egy riasztó témáról, az új vírusváltozatról ír:

„A harc most elveszett? Hiábavaló volt minden intézkedés, korlátozás és nélkülözés? Semmiképpen sem! Egy figyelmes, értelmes és szolidaritáson alapuló társadalom az omikront és minden mást is kordában tud tartani. Jelenleg még egy általános kötelező oltás sem lesz elég, sem a delta, sem pedig az omikron ellen, mert csak egy olyan társadalom képes korlátozni a súlyos fertőzések számát, amely a döntő pillanatban észszerűen és szolidárisan cselekszik, azaz támogatja a kapcsolattartási korlátozásokat és a lehető legjobban kompenzálja ezeknek az anyagi és társadalmi következményeit. Jelenleg ezt tapasztaljuk a delta hullámban, és ez egy omikron hullámra is érvényes lesz. Amennyiben azonban a válságok egyben lehetőségek is, akkor ez brutális ugyan, de talán üdvös módon mutatja meg nekünk a szabadság egocentrikus, individualista nárcizmusának következményeit.”

A Neue Zürcher Zeitung szolidaritásra szólít fel Dél-Afrikával szemben:

„Nem véletlen, hogy dél-afrikai tudósok hozták ezt a rossz hírt, és ők fedezték fel a mutációt. Ez az ország valóban világszínvonalú a víruskutatásban. Ott már felfedezték a béta vírus verzióját is. Dél-Afrika a világjárvány kezdete óta a genom-szekvenálás segítségével nyomon követte az új változatok fejlődését, és már a korai szakaszában értékes adatokkal látta el a világot, más országokkal ellentétben, amelyek nem adtak azonnal és átlátható módon tájékoztatást a vírus terjedéséről. De e tudományos úttörő szerepe ellenére Dél-Afrikát most a nemzetközi elszigetelés fenyegeti. Sok ország már nem engedélyezi a repülőgépek érkezését Dél-Afrikából. Valószínűleg magában ebben az országban is új lezárás várható. Ott most kezdődik a nyári szezon, amely döntő jelentőségű a turizmus számára, ezért fontos lenne támogatni Dél-Afrikát ebben a nehéz időszakban, hisz a világ sokat köszönhet ennek az országnak.”

„Nem alkotmányellenesek a németek alapjogait korlátozó járványügyi szabályok”, írja a budapesti Népszava:

„Összefér a német alaptörvénnyel a koronavírus-járvány harmadik hullámának feltartóztatására Németországban tavasszal ideiglenesen bevezetett szabályozás, amely korlátozta egyes alapvető jogok gyakorlását – közölte kedden a szövetségi alkotmánybíróság Karlsruhében. A testület elutasította az úgynevezett szövetségi vészfékrendszerről szóló jogszabály ellen beadott panaszokat, kimondva, hogy járványügyi vészhelyzetben elfogadható az alapjogok ideiglenes korlátozása.

A fertőző betegségek elleni védekezés szabályait rögzítő szövetségi szintű törvény módosításaként bevezetett rendszer április 24-től június végéig működött, vagyis már öt hónapja nem hatályos. Az alkotmánybíróság ítéletének mégis kiemelt jelentőséget tulajdonítanak a döntéshozók. Úgy értelmezik, hogy a testület az ítélettel a jövőre vonatkozóan is kijelöli a járvány lassítását szolgáló szabályozás alakításának határait.

Ezt jelzi, hogy az ügyvezető szövetségi kormány és a várhatóan december elején megalakuló új kormány vezetői kedd délután telefonkonferenciát tartanak a járványügyi védekezés gyakorlati megvalósításáért felelős tartományi kormányok vezetőivel arról, hogy az alkotmánybíróság ítélete után mit lehet tenni az első háromnál sokkal erősebb negyedik hullám ellen.”

Az amszterdami De Telegraaf című napilap bírálja a dél-afrikai utasok kezelését, miután ott felfedezték a koronavírus új változatát, az omikront:

„A konkrét jogi alapok hiánya sok zűrzavart okozott. Hugo de Jonge egészségügyi miniszter hirtelen úgy döntött, hogy 100 százalékos ellenőrzést végez a dél-afrikai utasokon. Ezt azonban szombaton a jogi alapok jelenlegi hiánya miatt fel kellett függeszteni. A teszteket Hollandiában nem lehet kötelezővé tenni, csak önkéntes alapon igénybe venni. Az eljárás ráadásul félkegyelmű, mert a katari, vagy törökországi járatok utasai, amelyek fedélzetén lehetnek dél-afrikai utazók is, a megszokott módon Schipholon keresztül léphettek be az országba. Egyelőre jogilag sem lehetséges a pozitív teszttel rendelkező utazók őrizetbe vétele a szállodában, amint azt két utas szökése is jelzi.”

A Washington Post című napilap így ír az omikron változat kezeléséről:

„Az omikron nevű új vírusváltozat körüli bizonytalanság ellenére egyetlen reménysugarat sem szabad figyelmen kívül hagyni. Az új változatot Dél-Afrikában észlelték és genomját gyorsan szekventálták, ami aztán felhívta a világ többi részének figyelmét, hogy nagyszámú mutációt tartalmaz, könnyebben átvihető és agresszívebb lehet, mint a korábbi változatok, és jobban ki tudja kerülni a már megszerzett immunitást. Cserébe ezért a kiemelkedő és elkötelezett teljesítményért Dél-Afrika kapuit bezárták. […]

Az omikron felfedezése után bejelentett utazási tilalmak némileg lassíthatják a vírus terjedését, de végső soron hátrányos helyzetbe hozzák az olyan országokat, mint Dél-Afrika, amelynek gazdasága gyengélkedik. Ennél sokkal sürgetőbb az oltások felgyorsítása az Egyesült Államokban és máshol világszerte. A következő hetekben a tudósok meg fogják vizsgálni, hogy az omikron mutáció jelent-e új veszélyeket, még akkor is, ha a delta-változat még mindig tombol az Egyesült Államokban és világszerte. Itt az ideje, hogy a genomot és az információmegosztást használjuk egy erős és robusztus globális radar felépítéséhez a betegségek ellen. Ellenkező esetben vakon repülnénk egy újabb veszélyes viharba.”

Oltóanyagot Afrikának!

A torinói La Stampa című napilap a járvány lefolyásáról és a koronavírus terjedése elleni oltási stratégiákról ír:

„Míg a világ jómódú részén a fiatalok és egészségesek a harmadik adag vakcinát kapják, addig Afrikában a lakosság mindössze tizenegy százaléka kapott egyáltalán egy adagot, az olyan országokban viszont, mint Mali, vagy Burkina Faso, a lakosság csupán három, illetve két százaléka. A tudósok régóta kongatják a vészharangot: ha nem oltjuk be a szegény országok lakosait, az idők végezetéig a SARS-CoV-2 változatait fogjuk kergetni. És most már tudjuk, hogy az üldözés nem megoldás, mert a vírus terjedése egyre gyorsabb. […]

Ahhoz, hogy ne maradjunk le a vírus terjedésének megfékezéséről, előrelátóbbnak kell lennünk és csapatként kell játszanunk, így például globálisan kell tekintenünk arra a kérdésre, hogy a rendelkezésre álló védőoltásokat hogyan lehet a legjobban felhasználni: a huszonéves európaiaknak adott harmadik adag a fontosabb, vagy inkább a vírus terjedésének csökkentése világszerte. Az is kérdés, hogy nem lenne-e jobb felfüggeszteni a szabadalmakat, hogy ezáltal több oltóanyagot lehessen előállítani, és kompromisszumok nélkül tudjunk szembenézni a vészhelyzetekkel. Nem lenne jobb, ha a hadseregre szánt pénzt a szegények vakcináira költenék inkább, mint fegyverekre? Ha a politikusok képtelenek felnőni a feladathoz, túllépni saját határaikon és merész döntéseket hozni, akkor haszontalan játékosok, és végeredményben elveszíthetjük a mérkőzést.”

A Mulhouse-i L’Alsace című francia napilap a dél-afrikai omikron vírusváltozat terjedéséről ír:

„Az omikron variánssal kapcsolatban az egyik fő kérdés a származás helye. Vajon a dél-afrikai országok alacsony oltási aránya az oka annak, hogy a vírus mutálódott? Míg a fél bolygó még nem kapta meg az első adag oltást, a leggazdagabb országok már a harmadik oltást szervezik. Ez egy olyan egyenlőtlenség, amely megmutatja, mennyire megosztott az egyébként szorosan összefonódó világ.”

Mézeshetek nem lesznek Berlinben sem

A hamarosan felálló német koalíciós kormánynak nem lesznek mézeshetei, vélekedik a londoni Guardian:

„A jelzőlámpás koalícióként ismert új német kormány megőrzi a kontinuitást a közelmúlttal, különösen a kül-, az Európa- és a védelempolitikában. Nagyobb problémát okoz, hogy a kormány új pénzügyminiszterének, Christian Lindnernek, az FDP elnökének nem lesz könnyű dolga, hogy a többi koalíciós párt várható  költekezési igénye, valamint az EU-költségvetés ellenére fenntartsa Németország szokásos fiskális ortodoxiáját és az adósságkerülést. […] A régi pártkapcsolatok Európa-szerte felbomlanak, nem csak Németországban, így erre a koalícióra úgy is tekinthetünk, mint egy kísérletre a jövőre vonatkozóan. A Covid-fertőzések száma rekordszintet ért el ebben a hónapban Németországban, és néhány szövetségi tartományban napirenden vannak a vitatott bezárások és a kötelező védőoltások. Olaf Scholz és kormánya nem sokáig élvezheti a nászút luxusát.”

A varsói Gazeta Wyborcza szerint Németország egyre inkább Európa-párti lett:

„Az új kormány vezetése alatt Németország Európa-pártibb lesz, miközben jó kapcsolatokat kell fenntartania az Egyesült Államokkal. […] Az SPD, a Zöldek és az FDP 178 oldalas koalíciós megállapodásáról két hónapig tárgyaltak. Lengyelországnak és Magyarországnak biztosan nem tetszenek majd a német külpolitika prioritásai. És nem csak azért, mert a koalíció beleírta a megállapodásba, hogy növelni fogja az EU-bizottságra nehezedő nyomást, hogy a rendelkezésére álló eszközökkel »következetesen és gyorsan« ösztönözze a tagállamokat a jogállamiság betartására.”

A budapesti Élet és Irodalom (ÉS) című irodalmi és politikai hetilap szerint az új német koalíció Európai Egyesült Államokat akar:

„Európai Egyesült Államokat akar az új német villanyrendőr-koalíció, bele is írták a programjukba, amely nem mellékesen százhetvenhét oldalas, huszonkét munkacsoportban dolgoztak rajta két hónapon át. Komoly és velős szöveg, magyar szemmel nézve pedig némiképp valószínűtlen. Mifelénk a kormányprogram egészen másmilyen szokott lenni, már ha van egyáltalán. […]

Kezdjük ott, hogy Németországban ez az első hárompárti koalíció, korábban ilyen ott nem volt egyáltalán. Három disznót is nehéz együtt tartani, nemhogy három olyan pártot, amelyeknek gyökeresen eltérő világképük van, eltérő koncepcióik és távlati céljaik vannak. (Pontosítsunk: a szociáldemokraták és a zöldek aránylag közelebb állnak egymáshoz, míg a szabad demokraták az alacsony adókat és a minimális állami pénzszórást favorizáló liberális eszményt követik, egyebek között a klímatárgyú költekezést is erősen ellenezve. Viszont a joguralomnak a dwa bratanki által művelt tiprását egyikük se szenvedheti.)

Omikron-riadalom (Illusztráció: Pixabay)