Az újvidéki Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék Tanulmányok című folyóirata, amely az irodalom, a nyelvészet és ezek határtudományaival összefüggésbe hozható kutatások eredményeit közli, mindjárt az első írásában egy igen érdekes, fordítástudománnyal kapcsolatos tanulmánnyal csalogatja az olvasót. Köves Margit Tímár Zsófi muskátlija Indiában című írása annak apropóján született, hogy a Delhi Egyetem szláv–finnugor szakának két hallgatója arra vállalkozott, hogy lefordítja Tóth Krisztina Tímár Zsófi muskátlija című kortárs novelláját hindi nyelvre, amely tulajdonképpen Mikszáth Kálmán Tímár Zsófi özvegysége című klasszikus novellájának az újraírása. A tanulmányból kiderül, hogy a klasszikus történet hindi nyelvű fordítása nagymértékben hozzájárult a hallgatók sikeres Tóth Krisztina-szövegének a fordításához. Olvashatunk a hallgatók fordítástechnikai eljárásairól, továbbá megtudjuk, hogy egyikük a címben a muskátli szót az „átkozott virág” hindi megfelelőjével helyettesítette, így utalva a történet tragikus végkifejletére. Az írásból többek között olyan kuriózumokat is megtudhatunk, miszerint a muskátli Indiában kizárólag csak vadon nő.

A folyóiratszám második blokkja az irodalom és a történelem szoros kapcsolatának a jegyében került megszerkesztésre. Az első írást Mihály Vilma-Irén jegyzi, aki a Habsburg-mítoszról és a nemzetállamok mítoszáról értekezik Joseph Roth munkássága kapcsán. A tanulmányban az Osztrák–Magyar Monarchia válságáról – amelynek kialakulásához többek között a nyelvi és kulturális sokszínűségből következő bizonytalanság járult hozzá –, az irodalmi művekben „haldokló” Monarchia-képekről stb. is olvashatunk, mindamellett, hogy Joseph Roth számos munkáját górcső alá veszi a nemzetállam és a Claudio Magris-féle Habsburg-mítosz tükrében.

Turbucz Péter tanulmánya Asztalos Miklós (1899–1986) történész életútját foglalja össze a levéltári dokumentumok és a szerző saját kutatásainak az eredményeként. A kutatás során figyelembe vette Asztalos Miklós saját visszaemlékezéseit és levelezését is. A tanulmány függelékeként Asztalos Miklós Móricz Erzsébet (az Árvácska és más Móricz Zsigmond-írások ihletője) halálhíre kapcsán írt visszaemlékezését is megtaláljuk.

A kritika rovatban két kiadvány kerül ismertetésre. Farkas Tamás a 2019 és 2021 között a L’Harmattan Kiadó gondozásában megjelent Magyarnyelv-tanári segédkönyvek sorozatot ismerteti. A Szondi György és Toót-Holló Tamás szerkesztésében 2020-ban napvilágot látott Mi magunk: Magyar identitás, magyar tradíció című, 576 oldalas tanulmánykötetről A. Gergely András jóvoltából olvashatunk.

Laki Boglárka Vajdasági magyar nők beszélt nyelvi történetének szövegtani vizsgálata már a doktori értekezések expozéi címet viselő egység első írása, amelyet Károly Adrienn A művészet terei Csáth Géza, Kosztolányi Dezső, Milkó Izidor és Munk Artúr prózájában című doktori értekezésének folyóiratszámba betördelt expozéja követ. A doktori értekezésekből jól látszik, hogy a „vajdaságiasság” mind a nyelvészeti, mind pedig az irodalmi téma köré szerveződő doktori értekezés esetében meghatározó, s hogy a szűkebb pátriánkhoz kapcsolódó kutatásoknak mindmáig igen nagy jelentőséget tulajdoníthatunk.

A Tanulmányok idei második számát egy szerb nyelvű hallgatói szakdolgozat, mégpedig Vanja Kovačević Izgled, kontekst i komparacija grada i gradske sredine u proznim delima Borislava Pekića i Lasla Vegela (A város és a városi környezet rajza, kontextusa és összehasonlítása Borislav Pekić és Végel László prózai műveiben) című dolgozata zárja.

A Tanulmányok idei második számát Bence Erika, az újvidéki Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék egyetemi rendes tanára szerkesztette.

Czini Zoltán