A negyedéves gazdasági elemzések szerint az elmúlt évben jelentősen emelkedtek az átlagos lakásárak Szerbiában, és a polgárok számára nem az ingatlanok árszínvonala a fő probléma, hanem az, hogy nem tudják megfizetni a lakhatást, mivel a bérek nagyon alacsonyak az ingatlanárakhoz viszonyítva.
A kutatás szerint átlagos áron egy 60 m2-es lakás megvásárlásához a szerbiai átlagbér teljes összegének ráfordításával 13,3 évnyi keresetre van szükség, ami 33 százalékkal több, mint a régió más országaiban. Bosznia-Hercegovinában 9, Horvátországban 9,5, Észak-Macedóniában 9,9, Montenegróban pedig 11 évnyi bér ráfordításával tudnak vásárolni a helyiek egy normál méretű lakást.
A 2022-es évre előrelátott rekordinfláció megtöri a több éve tartó, viszonylag jó lakáshitel helyzetet. A Nova.rs-nek közgazdász szakemberek elárulták, hogy nem csak az EURIBOR növekedése várható, de nehézségekbe fognak ütközni mind az új hitelt felvevők, mind pedig azok, akik korábban változó kamatú hitelt igényeltek.
Aleksandar Radivojević, a Belgrádi Közgazdaságtudományi Kar kutatója a magas infláció megfékezése érdekében a monetáris politika szigorítására számít. Ez a kamatok növekedését, és a lakáshitelek kedvezőtlenebb feltételeit is magával hozhatja.
Radivojević rámutat, hogy a koronavírus-válságra válaszul minden jegybank a monetáris expanzió mellett döntött .
„A forgalomban lévő pénz mennyiségének növelésével a gazdasági növekedés felgyorsítható, illetve a központi bankok pénzmennyiségének növelésének egyik módja a referencia-kamatláb csökkentése, ami a kereskedelmi bankoknál is kihat a kamatcsökkenésre” – mondta Radivojević.
Hozzátette, hogy a monetáris expanzió várhatóan 2022-ben véget ér az árak szélsőséges növekedésének megállítása érdekében, amire a jegybankok kamatemeléssel reagálnak, ami hatással lesz a kereskedelmi bankok kamatainak növekedésére is.
Szerbiában egy 60 m2-es lakás megvásárlásához 13,3 évnyi átlagbér teljes összegére van szükség (Fotó: Slađana Đermanović/Nova.rs)
