Ami itt következik, az egy végtelenül szubjektív, igazságtalanul hiányos és maximálisan hevenyészett „Top 10”, az én személyes 2021-es sikerlistám, a számomra pozitív értelemben legmeghatározóbb, legjobb, legfontosabb vajdasági magyar közéleti, kulturális történésekkel, teljesítményekkel és termékekkel – időrendben és nem fontossági sorrendben.
- Bemutatták Szász Csongor Muskátli, a Vajdaság virágai című filmjét – A mű első vajdasági, nyilvános vetítéseire még 2020 decemberében, tavalyi sikerlistánk lezárulása után került sor, de 2021-ben folytatódott az egész estés film itteni turnéja. A dokumentumfilm témájának középpontjában az 1986-ban kivirágzó, majd 1991-ig töretlenül sikeres, vajdasági eredetű „muskátlizene” kulturális jelensége áll. Szász Csongor alkotása júniusban elnyerte a belgrádi Dok’n’Ritam Zenei Dokumentumfilm-fesztivál fődíját.
- Nemzetközi sikert aratott K. Kovács Ákos és Oláh Tamás Branka című kisjátékfilmje – A budapesti Friss Hús Nemzetközi Rövidfilmfesztiválon szakmai különdíjat, a Lakiteleki Filmszemlén és egy spanyol nemzetközi rövidfilmmustrán fődíjat nyert, a berlini Interfilmen pedig kategóriagyőztes lett a vajdasági alkotók drámája, amely a kilencvenes évek háború övezte Jugoszláviájában játszódik. A rendező és író-társrendező alkotópáros kisfilmjének főhőse egy fiatal egészségügyi nővér, aki egy olyan állami kórházban kap munkát, ahonnan halottnak nyilvánított újszülötteket csempésznek ki és vélhetőleg adnak el.
- Huszadik alkalommal rendezték meg a kishegyesi Dombos Festet – A járványhelyzet miatt tavaly elmaradt fesztivál az idén jubilált. A 2001-ben világzenei fesztiválként indult, de csakhamar gasztro-, irodalmi és családi programokkal is kibővült rendezvény főszervezője, Horváth László szerint a „Dombos Fest egyrészt küldetés, másrészt harc a középszerűség, az egyszerűség, a céltalanság ellen. Illetve ünnep, a kultúra, a Hegyalja utca ünnepe, amely szeméttelepből változott át, és lett az egyik leghangulatosabb fesztiválhelyszín széles e hazában.”
- Telt ház előtt játszották hetekig a Tanyaszínház megbélyegzett előadását – Miután a Magyar Nemzeti Tanács elnöke „öncélú közönségesség, parttalan ízléstelenség, a publikum alpári provokálása” miatt idei turnéjának leállítását „kérte” a Tanyaszínháztól, a társulat a tervezett vajdasági körút helyett saját kavillói birtokán játszotta estéről estére, rendre telt ház előtt a Lénárd Róbert rendezte Kazimír és Karolina című előadást. A vajdasági közönség élénk érdeklődésével egyértelmű választ adott a kiskorúsító politikai önkényre.
- Nemzetközi szólásszabadságdíjat kapott Molnár Áron a noÁr projektért – A vajdasági származású színművész-aktivista-dalszerzőnek ítélték oda a szólásszabadságért küzdő dalszerzők legelismertebb nemzetközi díját, a Tenco-díjat. A díj célja, hogy elismerje azt a sok művészt világszerte, aki zenéjével és művészetével a szólásszabadság és az emberi jogok védelméért küzd. A korábban díjazott művészek között van – mások mellett – Tom Waits, Leonard Cohen, Laurie Anderson, Nick Cave és Sting is.
- Ötéves lett a Szabad Magyar Szó – Az ’56-os forradalom 60. évfordulóján indult el az az alapítványi háttérrel rendelkező, az uralkodó politikai elitektől független, naponta frissülő portál, amely az elmúlt öt év során az egyetlen megbízható vajdasági magyar hírforrássá nőtte ki magát. Az induláskor Kókai Péter főszerkesztővel közösen jegyzett cikkünkben egy olyan „alternatív fórum” mellett törtünk lándzsát, „ahol minden közéleti szereplő, politikai párt, szervezet vagy intézmény, továbbá minden egyes olvasó és polgár elmondhatja véleményét tiszta és tisztességes közéleti vita, nyílt eszmecsere közepette”.
- Az Anna Karenina az Újvidéki Színház történetének egyik legtöbbet díjazott előadása lett – A Vajdasági Hivatásos Színházak Fesztiválján hét, a vranjei Boro-napokon öt, a mladenovaci fesztiválon pedig két díjjal jutalmazták a produkciót. Dejan Projkovszki rendezése mindhárom szemlén elnyerte a legjobb előadásnak járó díjat, de a férfi főszereplő, Mészáros Árpád, valamint a címszerepet alakító Béres Márta és Fülöp Tímea is a díjazottak között volt. Béres Márta ugyanezért a szerepéért elnyerte a magyarországi Színházi Kritikusok Céhének a legjobb színészi alakításért járó díját is. A 2019-ben létrejött produkció díjainak száma az ideiekkel együtt 18-ra bővült.
- Huszadik alkalommal tartották meg a Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferenciát – A Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium 2002 óta minden évben megrendezi a VMTDK-t, a vajdasági magyar egyetemi hallgatók és fiatal kutatók legnagyobb seregszemléjét az Újvidéki Egyetem valamely karán. A nem versenyjellegű tanácskozás célja többek között a vajdasági magyar tudományos és művészeti közélet fellendítése, valamint a vajdasági elitképzés tervszerűbbé tétele.
- Kormányos Ákos kapta a legtehetségesebb pályakezdőknek járó irodalmi ösztöndíjat – Az idén kilencedik alkalommal ítélték oda a kortárs magyar irodalom fiatal alkotóinak megsegítésére 2013-ban létrehozott Horváth Péter Ösztöndíjat. Kormányos Ákos „verses vallomásokat” tartalmazó, Töredezettségmentesítés című kötetével nyert, de a tíz legesélyesebb jelölt közé bekerült még egy vajdasági költő, Celler Kiss Tamás is A mérgezett gyalog című verskötetének köszönhetően.
- Danyi Zoltán A rózsákról című regénye bekerült az év legjobb könyvei közé – A mértékadó Könyves Magazin minden évben összeállítja az adott évben magyar nyelven (eredetiben vagy fordításban) megjelent irodalmi alkotások 50-es listáját. A zentai írónak a budapesti Magvető Kiadónál megjelent kötete a 4. helyen végzett. A nagyregény egy rózsakertész tudatfolyamába ad betekintést – írja a kötet ismertetőjében. Ugyanez a magazin 28 felkért kritikus szavazatai alapján az évtized 50 legfontosabb magyar szépirodalmi műve közé sorolta Danyi korábbi, A dögeltakarító című regényét.
Jelenet a Tanyaszínház 2021-es előadásából, amelyet négy helyszín után kizárólag Kavillón játszottak a színészek több héten keresztül (Fotó: Révész Róbert)