El kell takarítani Szerbiában a legnagyobb környezetszennyezőt, ez pedig nem más, mint az a rezsim, amely már tíz éve uralja az országot – hangzott el a Zöld beruházások elnevezésű, az Európai Zöld Párt, a Magyar Mozgalom, az Együtt Szerbiáért, a Ne davimo Beograd, és a Környezetvédelmi Felkelés közös környezetvédelmi konferenciáját megelőző sajtótájékoztatón Szabadkán a Pátria szállodában.
– Amikor több mint öt éve megalapítottuk a Magyar Mozgalmat, elsődleges célunk az volt, hogy felvegyük a harcot alapvető emberi jogaink védelmében. Mint például a szólásszabadság, a tájékoztatás szabadsága, a demokratikus választásokra és intézményekre, valamint az egészséges életre és környezetvédelemre való jog – mondta a konferenciát megelőző sajtótájékoztatón Csernik Árpád színművész, a házigazda Magyar Mozgalom köztársasági képviselőjelöltje.
Csernik kiemelte:
Akkor úgy gondoltuk, ezen jogaink veszélyben vannak, ma viszont szembesülnünk kell azzal, hogy teljesen elveszítettük őket, mind nemzeti közösségünkben, mind pedig országos szinten. Mi ezt nem akarjuk, nem fogadjuk el!
– hangoztatta a színművész és hozzátette, „mi szabad, egészséges, demokratikus környezetben akarunk élni.
Csernik hozzátette, ahhoz, hogy ezt a célt elérjük, össze kell fognunk azokkal az erőkkel, akik osztják ezen értékeket.
– Az Akcija nyílt polgári platformmal, a Környezetvédelmi felkelés és a Ne davimo Beograd szervezetekkel, a Moramo koalíció keretein belül. Együtt indulunk harcba, nekünk kell ezt a harcot megvívnunk, mert csak egy életünk, egy Földünk van – mondta a képviselőjelölt, majd kiemelte, a konferencia külföldi és hazai vendégeit tájékoztatja majd Szabadka és környéke legégetőbb ökológiai problémáiról.
Aleksandar Jovanović Ćuta a Stara Planináról érkező környezetvédelmi lázadóként mutatkozott be, aki mint mondta, már öt éve védi a folyókat azoktól, akik a „vizeket csövekbe terelnék és így töltenék meg saját zsebeiket”.
– Ezt a munkát befejeztük, Stara Planina folyói ma már szabadon folyhatnak. Megérkezett a lázadás szele, miután az emberek megértették, hogy tőlük függ, lesz-e ivóvizük és földjük, de végső soron az is, hogy tudnak-e szabadon, emberhez méltó módon élni – mondta Ćuta és hozzátette, ez az öt év során fellázadtak a polgárok, megszólaltak a szakemberek. A juhásztól az akadémikusig mindenki számára fontossá vált megóvni azt, amink megmaradt, az alapvető elemeket: a földet, a vizet, a levegőt és szükség szerint a tüzet is.
– Mindannyiunk közös célja, hogy ez a föld, mindaz, ami a felszíne alatt van, mindaz, amit környezetnek, természeti erőforrásoknak nevezünk, a miénk maradjon – nyilatkozta Aleksandar Jovanović Ćuta és hozzátette, örül hogy Szabadkán lehet, és annak is, hogy ebben a térségben különböző nyelveken beszélnek az emberek.
– Délen bolgárul beszélnek, Szarajevóban szarajevóiul, Zágrábban vagy Koszovóban is más nyelveket beszélnek. Ez egy olyan nyelvi-kulturális térség, amely szörnyűségeken ment keresztül az elmúlt harminc évben. Mostanra már az sem számít, ki milyen nemzeti, vallási, szexuális hovatartozású, mert oda jutottunk, hogy már az ivóvizet is el akarják venni tőlünk. Ez pedig egyesítette az embereket – fogalmazott Aleksandar Jovanović Ćuta majd azt mondta:
Azért egyesültünk, hogy földünk tiszta és egészséges maradjon, és hogy egyszer s mindenkorra eltüntessük a legnagyobb szennyezőket, azokat, akik már tíz éve hatalmon vannak.
A sajtótájékoztatón Nebojša Zelenović aláhúzta, hogy a házigazda Magyar Mozgalom a Moramo ellenzéki tömörülés egyik legfontosabb tényezője.
– Megtiszteltetés számomra, hogy Csernik Árpád, Sövény Ferenc, Boban Evetović és a többiek, akik ezt a mozgalmat alkotják, mindannyian részesei annak a történetnek, amit mi egy évvel ezelőtt kezdtünk el felépíteni – mondta Zelenović, majd ismertette, kik alkotják a Moramo elnevezésű politikai tömörülést:
Az Akció nyílt polgári platform harminchárom, zömmel helyi szervezetből áll össze. Az Aleksandar Jovanović Ćuta nevével fémjelzett Környezetvédelmi felkelés húsz, környezetvédelemért harcoló szervezetet tömörít. A Ne davimo Beogradnak hét fővárosi szervezet a tagja, amelyek azon fáradoznak, hogy Belgrádot élhető várossá formálják. Mi mindannyian egyezségre jutottunk. A normális emberek megegyeznek egymással. Hatvan különböző szervezet tudott megegyezni abban, hogy fontos megváltoztatnunk Szerbiát. Úgy változtatjuk meg, hogy gyakorlatba ültetjük az európai országokban megszerzett jó tapasztalatokat, mindezt egy tisztességes módon, polgárainkkal közösen szeretnénk megvalósítani – magyarázta Zelenović és hozzátette, ők nemcsak elszánt környezetvédők, hanem egyúttal politikai szervezet is, amely komoly programmal is rendelkezik, aminek kidolgozásában valamennyien részt vettek.
– Szeretnék köszönetet mondani az Európai Zöld Pártnak, amely úgy döntött, segít nekünk, hogy Szerbia minél több polgárához eljuthassunk. Nekünk erre sajnos nem nagyon van lehetőségünk, nem kapjuk el azokat az objektumokat, ahol összejöveteleket lehetne tartani, ezért szervezetünket félig-meddig titokban építettük ki. Azért, mert Szerbiában nem lehet szabadon politikával foglalkozni. Más dolgokkal lehet, de politikával nem. Ezzel csak a hatalmon lévő párt foglalkozhat. Mi azonban merészen elhatároztuk, hogy közös erőfeszítéssel lehetőséget teremtsünk, és ma már létezik egy politikai csoportosulás, amely az egész országban jelen van, Szabadkától Vranjéig, és képes elérni minden polgárt. Egyéves közös munka eredményeképpen – nem is mint koalíció, hanem mint egyféle megállapodás – elindulunk a parlamenti, belgrádi helyhatósági választásokon és az elnökválasztáson is – mondta Nebojša Zelenović és hozzátette, jó választási eredményre számít, ami mindenkinek meglepetést okoz majd, mert hisz azokban az emberekben, akikkel együttműködik.
Zelenović kiemelte, a szabadkai rendezvény gyakorlatilag már a választási kampány kezdetét jelenti, előző este Nišben voltak, a következő napokban Užicéba, Kragujevacra is ellátogatnak.
A környezetszennyezés Szerbiában mindenhol aggosztó méreteket öltött – mondta Predrag Momčilović, a Ne davimo Beograd nemzetközi titkára.
– Nemcsak Užice, Valjevo és Belgrád levegője szennyezett. A környezetvédelmi ügynökség jelentése szerint például Szabadka levegője egy évben több mint hatvan napon át szennyezett. Persze emellett más környezetvédelmi problémák is vannak, amelyek megoldásáért harcolunk, de emellett a szociális problémákat is szeretnénk megoldani. Szeretnénk, hogy minden polgár számára valamennyi város olyan hely legyen, ahol jó élni – magyarázta Momčilović, aki rámutatott, a levegőszennyezés legfőbb okozója, mint fogalmazott, az energetikai szegénység.
– Nekünk a szegénység problémáját is meg kell oldanunk, ezért támogatnánk a polgárokat, hogy a régi fűtési rendszereiket lecseréljék, egy alapot hoznánk létre, amelyből az épületek hőszigetelését tudnánk támogatni, így csökkentve az energiafogyasztást, ami a levegő minőségének javulását eredményezné. Fontosnak tartjuk bevezetni a polgárok rendszeres tájékoztatását, hogy tudják, amikor szennyezett a levegő, a középületekben pedig légtisztító berendezéseket szerelnénk fel, különösen azokban, amelyekben a sérülékeny csoportok, vagyis a gyerekek és idős személyek sok időt töltenek el – ismertette elképzeléseit a Ne davimo Beograd nemzetközi főtitkára.
Aleksandar Jovanović Ćuta, Csernik Árpád és Nebojša Zelenović a szabadkai sajtótájékoztatón (Fotó: Tóth Imre)