Az ukrajnai háború társadalom- és természetföldrajzi okait és a várható következményeit elemezte Vasárus Gábor László geográfus a Magyar Humanista Társaság és a szegedi Grand Café rendezvényén. Ukrajna sajátos földrajza és az utóbbi hetek időjárása is akadályozta az orosz hadsereg előrenyomulását. Mint elhangzott, az ukránok és oroszok közötti nemzetiségi megosztottság egyik oka lehet az országrészek különböző fejlettségi szintje, ami a szovjet idők öröksége.
Az előadó a Szovjetunió szétesésétől kezdve elemezte a két ország viszonyát. Mint elmondta, Ukrajna 1991-ben kiáltotta ki függetlenségét, de Oroszország már akkor vitatta a Krím-félsziget hovatartozását. Az etnikai megosztottság leképezi a gazdasági-társadalmi viszonyokat: a keleti és dél-keleti részeken kellett a szovjet iparba a munkaerő, így sok volt az orosz betelepülő, ma ott élnek a leszármazottaik. Az ukrajnai oroszok egy része sokkal inkább támogatja Ukrajnát, mint Putyin országát, ez abban is meglátszik, hogy a harcok során ki mellé állnak. A legutóbbi népszámlálás során a lakosság majdnem 30 százaléka mondta magát orosz anyanyelvűnek, de nem érte el a 18 százalékot a magukat orosznak tartók aránya.
A háború más borzalmain és szenvedésein túl az is előfordulhat, hogy Kárpátaljáról nagyrészt eltűnik az eddig ott élő magyarság. A háború miatt már milliók elmenekültek Ukrajnából, naponta százezrek kelnek útra, hogy a saját maguk és a családtagjaik életét mentsék. Ha az oroszok tovább támadnak, és a harcok Ukrajna nyugati részére is kiterjednek, várható, hogy még többen – köztük a kárpátaljai magyarok is – elhagyják majd az ottani falvakat-városokat. Kárpátalján gyakorlatilag megszűnhet a mintegy 150 ezer fős magyar kisebbség jelenléte – mondta Vasárus Gábor László.
A háború előzményeiről, a korábbi orosz-ukrán ellentétek egyik eredőjéről (az 1932-33-as ukrán éhhalálról, azaz a Holodomorról), a háború gazdasági következményeiről bővebben a telex.hu cikkében olvashatnak.
Szegeden 2018-ban avatták föl a Holodomor emlékművet (Fotó: vasarnap.hu)
