Magyarország új köztársasági elnökének, Novák Katalinnak szombati beiktatását egész napos ünnepség kísérte Budapesten. Az államfő megnyitotta hivatalát, a Sándor-palotát is a nagyközönség előtt.
Novák Katalint március 10-én választotta meg köztársasági elnöknek az Országgyűlés. A rendszerváltás óta Magyarország hatodik köztársasági elnöke, az első női államfő. Hivatalát Áder Jánostól vette át. Az alaptörvény szerint a köztársasági elnök kifejezi a nemzet egységét, őrködik az államszervezet demokratikus működése felett, ő a Magyar Honvédség főparancsnoka. Az Országgyűlés öt évre választja meg az államfőt, egy alkalommal újra lehet választani.
Novák Katalin szombati ünnepélyes beiktatása ökumenikus istentisztelettel kezdődött a Kálvin téri református templomban. Az istentiszteleten megáldotta Novák Katalint Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke, II. Efrém Ignác szír ortodox pátriárka, Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek-metropolita, Arszeniosz Kardamákisz, Ausztria metropolitája, Magyarország és Közép-Európa exarchája, Najla Kassab, a Református Egyházak Világközösségének elnöke és Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke.
Ökumenikus istentisztelettel kezdődött a beiktatási ünnepség, ahol az egyházfők megáldották Novák Katalint (Fotó: Bruzák Noémi/MTI)
A beiktatási program a Parlament előtt, a Kossuth téren folytatódott. Novák Katalin beszédében minősített felelősségnek nevezte, hogy elnökként megmutassa, mit jelent számára szülőföldje, Magyarország, a honfitársai, a magyarok és mit gondol „közös életünkről és a világban betöltött helyünkről”.
Novák Katalin férjével és gyermekeivel érkezik a beiktatási ceremóniára a Kossuth-térre (Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI)
Köztársasági elnökként abban fogja erősíteni a magyarokat, ami a személyes meggyőződéséből fakad, a kereszténységen nyugvó értékrendben, az élet továbbadásának, a gyermekek szeretetben való nevelésének bátorításában, a megfogant emberi élet és a család védelmében, egymás tiszteletében, a gyengék gyámolításában – hangsúlyozta az új államfő.
Novák Katalin beiktatási beszédét mondja az Országház előtt, mellete Kun Szabó István vezérőrnagy, az államfő főhadsegédje (Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI)
Novák Katalin kitért az ukrajnai háborúra is, tíz pontban ismertette gondolatait. Elítélte a putyini agressziót és kijelentette: Magyarország örökre nemet mond a Szovjetunió visszaállítását célzó minden törekvésre. Arról is beszélt: Magyarország nem semleges, „az ártatlan áldozatok és az igazság oldalán állunk”, az Európai Unió és a NATO tagjaként vállalt kötelezettségeinek Magyarország eleget tesz.
A díszceremónián elhangzott a Rákóczi-induló Liszt Ferenc által zongorára átírt változata, fellépett Rúzsa Magdi énekesnő, az Angelica leánykar és a Honvéd Táncegyüttes. Novák Katalin a családjával és a fellépőkkel együtt énekelte el a Tavaszi szél vizet áraszt című népdalt.
A beiktatási ceremónián az új államfő a fellépőkkel együtt énekelte a Tavaszi szél vizet áraszt című népdalt (Fotó: Bruzák Noémi/MTI)
A fellépőknek szimbolikus jelentőségük volt, Balázs János roma származású zongoraművész a kisebbségeket képviselte, a határon túli magyarokat (és nagycsaládosokat) Rúzsa Magdi, a tehetséggondozás üzenetét pedig az Angelica leánykar közvetítette.
Rúzsa Magdi képviselte a határon túli magyarokat (Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI)
Délután a köztársasági elnök megnyitotta hivatalát, a budavári Sándor-palotát. Aki vállalkozott a végtelen hosszú sorbanállásra, megtekinthette a palota termeit, a szerencsések pedig találkozhattak Novák Katalinnal is, aki rövid időre megjelent a VIP teraszon és fogadta a látogatókat, fényképezkedett a közönséggel.
Az államfő a Sándor-palota teraszán fogadta a látogatókat a nyílt napon (Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI)
Felvonják az országzászlót a magyar köztársasági elnök beiktatási díszünnepségén a Kossuth téren (Fotó: Bruzák Noémi/MTI)
